Gyanta (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyanta (Ginta)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Feketekápolna
Irányítószám 417131
SIRUTA-kód 28157
Népesség
Népesség 309 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 297
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyanta (Románia)
Gyanta
Gyanta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 45′ 17″, k. h. 22° 05′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 17″, k. h. 22° 05′ 07″
Gyanta weboldala

Gyanta (románul: Ginta) falu Romániában, Erdélyben, Bihar megyében. Jelenleg Feketekápolnához (Câpâlna) tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól mintegy 40 km-re található.

Történelme[szerkesztés]

Gyanta Árpád-kori település. Nevét már 1213-ban Mecam de v. Genta; Vrbanum de v. Gyonta néven említették az oklevelek egy perrel kapcsolatban, mikor 1213-ban gyantaiakat jánosdi és solymosi emberek vádoltak a bihari udvarbíró előtt.

1430-ban Gyantha néven királyi ember nevében szerepelt.

1552-ben Egyhazas Gyantha, Kapolnas Gyanthaneveken tűnt fel, 1808-ban pedig Gyánta (Magyar- et Oláh-) h., Dzsinta val. alakokban írták.

A település egykor két község volt; Gyanta és Kohány név alatt. Ősi püspöki birtok, melyet a középkorban Egyházas-Gyanta néven említettek. Régi katolikus kőtemploma a mostani református templomtól nyugatra állt, egy 1721 évi szolgabírói jelentés is említette a templomot, mint régi katolikus egyházat.

A falu a 15. század elején a Nadányi család birtoka volt, később egy oklevél a Nadaby és a Toldy családokat is említi itt.

A 19. század elején már a váradi 1. sz. püspökség birtoka volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Gyanta, románul Zsinta, Bihar vármegyében, a Fekete-Körös jobb partján, a Körös és Hollód vizei völgyei közt fekvő kies dombon. A tulajdonképeni Gyantát mind reformatusok lakják 1359-an, az oláhok által lakott, s Cséfa patak által elválasztott rész Rohánynak neveztetik, 385 óhitü lakossal, s anyatemplommal, valamint Gyantán a reformátusoknak van anyatemplomuk. Határa 1860 hold … Birja a váradi deák püspök.

1910-ben 2043 lakosából 1546 magyar, 467 román volt. Ebből 1433 református, 488 görögkeleti ortodox, 58 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.

1944. szeptember 25-én a falun átvonuló román katonák felégették a református parókiát, valamint 45 magyar személyt kivégeztek. A vérengzés emlékére 2004-ben emlékművet avattak.[2][3]

Köteles Pál, a falu szülötte Hotel Kárpátia című regényében (Magvető Könyvkiadó, Budapest 1989) ad pontos, dokumentum-értékű leírást az eseményekről. A rendszerváltás után 1993-ban elkészülhetett Boros Zoltán Fekete vasárnap című dokumentumfilmje, amelyben szülőfaluja tragédiáját mutatja be szemtanúkon, túlélőkön keresztül.[4][5]

Az 1980-as évek végére a település súlyosan elnéptelenedett és leszegényedett,[6] lakossága napjainkra 358 főre csökkent.[7]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma – csúcsíves stílusú épület, mely 1865-ben épült.
  • Görög keleti temploma – 1850-ben épült.
  • Baptista imaház

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. http://udvardy.adatbank.ro/index.php?action=nevmutato&nevmutato=Togyinka%20Lajos
  3. Dukrét Géza. Emlékművek, emléktáblák Bihar megyében. Nagyvárad: Varadinum Script Kiadó; Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (2012). ISBN 978 606 8307 26 8 
  4. http://reformatusokklubja.network.hu/blog/reformatusok-klubja-klub-hirei/milyen_titkot_oriz_gyanta_egy_falu_tragediaja
  5. https://www.youtube.com/watch?v=iYO8VMOj8ZU
  6. 'Szórvány települések Bihar megyében'. bihariszorvany.ro. (Hozzáférés: 2010. december 25.)
  7. 'Adatok a faluról'. gyanta_reformatus.mindenkilapja.hu. (Hozzáférés: 2010. december 25.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]