Hájó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hájó (Haieu)
A Szent László-kápolna
A Szent László-kápolna
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Váradszentmárton (Sânmartin)
Irányítószám 417501
SIRUTA-kód 26635
Népesség
Népesség 1183 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 34
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hájó (Románia)
Hájó
Hájó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 59′ 37″, k. h. 21° 59′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 37″, k. h. 21° 59′ 50″

Hájó (Haieu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]

Nagyváradtól délkeletre, Félixfürdőtől keletre, a Pecze-patak és a nagyvárad–belényesi vasútvonal mentén, Rontó, Betfia és Kardó közt, Püspökfürdő szomszédságában fekvő település.

Nevének eredete[forrásszöveg szerkesztése]

Neve a Pecze-pataknak középkori Hévjó elnevezéséből ered, melyet később Héjó-ra, végül pedig Hájó-ra ferdítettek el.

Története[forrásszöveg szerkesztése]

Árpád-kori település, mely egykor nem a mai helyén, hanem a temető és Hájó ősi, de 1857-ben átalakított temploma körül állt.

Nevét már 1249-ben említette oklevél Hewyo néven.

12721290 között Heyo ~ Hewio, 13321337 között Hevio, Heyo, Hevio, 1374-ben Heyo, Heuio, 1552-ben Hayo, 1808-ban Hajó, 1888-ban és 1913-ban Hájó néven írták.

1249-ben IV. Béla király a Geregye nemzetségből származó Pál országbíró, zalai főispánnak adományozta. Később azonban IV. László király Pál fia Miklós vajdától kártételei miatt elkobozta és a váradi káptalannak adta. Ebben az időben a község lakosai az adó- és tizedfizetés alól fel voltak mentve és csak a váradi vár számára tartoztak meszet égetni.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Hájó, Bihar vármegyében, dombos helyen, 287 görög katholikus lakossal, s

anyatemplommal. Határa 1000 hold, ... Határán van a híres váradi meleg fördők egyike, melly Püspökfördőnek nveztetik. Szinte inen ered a Pecze vize, mellyen az uraságnak nagy malma van 4 kőre, s mivel télen sem fagy be, 7000 vft haszonbért is fizetnek érte az izraeliták. Birtokosa a váradi deák püspök

1910-ben 522 lakosából 86 magyar, 436 román volt. Ebből 47 római katolikus, 409 görög katolikus, 26 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

Hájóhoz tartozott Szent László- vagy Püspökfürdő is, mely a település határában található.

Látnivalók[forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent László-kápolna

Források[forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)