Szitány
| Szitány (Sitani) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kispapmező |
| Irányítószám | 417386 |
| SIRUTA-kód | 30531 |
| Népesség | |
| Népesség | 492 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szitány
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 48′ 47″, k. h. 22° 18′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 47″, k. h. 22° 18′ 08″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szitány (Sitani), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Belényestől északnyugatra, Kispapmezőtől északra, a Király-erdő alatt, a Fekete-Körös jobb oldali mellékvize, a Vida-patak bal partján, Lankás és Kispapmező közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Szitány nevét 1508-ban említette először oklevél Zythaanfalwa, Thwrbolyfalwa néven.
1692-ben Szitany, Turburics, 1808-ban Turburesty (Szitány-), 1851-ben, 1888-ban Szitány (Turburest-Szitány), 1913-ban Szitány néven írták.
Szitány a 18. században kincstári birtok volt, a 19. század elején pedig a Szitányi család volt a birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Bihar vármegyében, hegyes-völgyes vidéken, 450 óhitü lakossal, s anyatemplommal. ... Birja Ulmann Móric | ” |
1910-ben 692 lakosából 31 magyar, 652 román volt. Ebből 12 római katolikus, 652 görögkeleti ortodox, 16 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görög keleti temploma – az 1738-as Bratestibe áttelepített templom helyén 1750-ben épült.
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
.svg){kind=small}
