Alkér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alkér (Cheriu)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang falu
Községközpont Fugyivásárhely
Irányítószám 417362
SIRUTA-kód 30309
Népesség
Népesség870 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alkér (Románia)
Alkér
Alkér
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 00′ 46″, k. h. 22° 01′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 46″, k. h. 22° 01′ 12″

Alkér (románul Cheriu) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Sebes-Körös völgyében, Nagyváradtól délkeletre, Félixfürdőtől északkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kér Árpád-kori falu. Nevét már 1202–1203 között említette oklevél v. Alqueri alakban, tehát már ekkor két „Kér” nevű település volt egymás közelében. 1214-ben Deus f. Sancti de v. inferioris Quer, 1249-ben t. Keer;, 1291–1294 között ugyancsak Keer, 1332–1337-ben Ker, Keer, Felker 1552-ben Nagy Keer, Kys Keer, 1808-ban Kér (Nagy- vel Fel-) h., 1851-ben Kér (Nagy-), 1913-ban Alkér néven fordult elő.

A falu a magyar Kér törzsbeliek települése volt, amely 1214-ben már két faluból állt. Alkéren Hus jobbágyát (Johannem ioubagionem) vádolta a falubeli Deus a bihari udvarispán előtt. 1249-ben IV. Béla király Kért a Geregye nemzetségből való Pál országbírónak adta, akinek fiától, Miklós vajdától IV. László elkobozta Al- és Felkért és a váradi káptalannak adományozta.

A 14. század elején már mindkét Kérnek egyháza is volt; Alkér papja 1291–1294 között egy évben 1 fertót adott a püspöknek, és a pápai tizedjegyzék szerint 1332–1337 között évi 9 garas, Felkér papja pedig 1332, 1334–1337 között évi 16 garas pápai tizedet fizetett.

Kér lakossága magyar volt, mely a török idők alatt elpusztult.

1715 után Kér falut románokkal telepítették be.

Fényes Elek 1851-ben írta a településről:

Kér (Nagy-), románul Tyer, Bihar vármegyében, a Sebes-Körös völgyében, magas dombon. Lakja 456 óhitü, anyatemplommal. Van 22 egész urbéri telke, igen szép erdeje, agyagos földe, melly a zabot leginkább kedveli. Birja a váradi deák káptalan.

1910-ben 536 lakosából 25 magyar, 506 román volt. A falu lakói közül 15 fő görögkatolikus, 17 református, 500 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

A 2002-es népszámlálás szerint 692 lakója közül 429 fő (62,0%) román nemzetiségű, 262 fő (37,9%) cigány etnikumú, 1 fő (0,1%) pedig magyar volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.