Köröstarján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Köröstarján (Tărian)
Köröstarjáni római katolikus templom (1867). .JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang falu
Községközpont Körösgyéres
Irányítószám 417272
SIRUTA-kód 29494
Népesség
Népesség2106 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság723 [2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Köröstarján (Románia)
Köröstarján
Köröstarján
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 04′ 00″, k. h. 21° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 00″, k. h. 21° 48′ 00″

Köröstarján (Tărian), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól nyugatra, a Sebes-Körös bal partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Köröstarján, Tarján a magyar Tarján törzs települése. Nevét 1341-ben említette először oklevél ... de Teryan néven.

1387-ben Tharyan, 1587-ben Taryan, 1588-ban Tharian, 1808-ban Tarjány h., Tarkaje val. néven írták. 1341-ből fennmaradt oklevél szerint Tarjáni Miklós özvegye a Süvegd birtokból őt illető leánynegyed fejében 15 M-t kapott. A falu birtokosai a Beöthyek voltak, a 20. század elején pedig Tóth László, Csanak József, Cziffra Gerő, Olasz Elemér valamint Stépán István örökösei voltak itt a nagyobb birtokosok.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében, szép rónaságon, 543 római katholikus, 514 óhitű, 22 görög

katholikus, 12 református lakossal. A katholikusok közt van 130 német eredetű, ... Katholikus és óhitű templom, csinos urasági épületek. Határa 4000 hold, ... Földesura Beöthy Sándor volt udvari tanácsos.

1910-ben 2234 lakosából 1261 magyar, 972 román volt. Ebből 959 római katolikus, 151 református, 988 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1867-ben épült.
  • Görögkeleti ortodox temploma - 1790-ben épült.

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások[szerkesztés]