Köröstarján
| Köröstarján (Tărian) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Körösgyéres |
| Rang | falu |
| Községközpont | Körösgyéres |
| Irányítószám | 417272 |
| SIRUTA-kód | 29494 |
| Népesség | |
| Népesség | 2301 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 723 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Köröstarján témájú médiaállományokat. | |
Köröstarján (Tărian) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagyváradtól nyugatra, a Sebes-Körös bal partján fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Köröstarján, Tarján a magyar Tarján törzs települése. Nevét 1341-ben említette először oklevél ... de Teryan néven.
1387-ben Tharyan, 1587-ben Taryan, 1588-ban Tharian, 1808-ban Tarjány h., Tarkaje val. néven írták. 1341-ből fennmaradt oklevél szerint Tarjáni Miklós özvegye a Süvegd birtokból őt illető leánynegyed fejében 15 M-t kapott. A falu birtokosai a Beöthyek voltak, a 20. század elején pedig Tóth László, Csanak József, Cziffra Gerő, Olasz Elemér valamint Stépán István örökösei voltak itt a nagyobb birtokosok.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, szép rónaságon, 543 római katholikus, 514 óhitű, 22 görög katholikus, 12 református lakossal. A katholikusok közt van 130 német eredetű, ... Katholikus és óhitű templom, csinos urasági épületek. Határa 4000 hold, ... Földesura Beöthy Sándor volt udvari tanácsos.
1910-ben 2234 lakosából 1261 magyar, 972 román volt. Ebből 959 római katolikus, 151 református, 988 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro

