1387
| 1387 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1387 |
| Ab urbe condita | 2140 |
| Bahái naptár | -457 – -456 |
| Berber naptár | 2337 |
| Bizánci naptár | 6895 – 6896 |
| Buddhista naptár | 1931 |
| Burmai naptár | 749 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1379 – 1380 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1442 – 1443 |
| Shaka Samvat | 1309 – 1310 |
| Holocén naptár | 11387 |
| Iráni naptár | 765 – 766 |
| Japán naptár | 2047 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4083–4084 |
| Kopt naptár | 1103 – 1104 |
| Koreai naptár | 3720 |
| Muszlim naptár | 788 – 789 |
| Örmény naptár | 836 ԹՎ ՊԼԶ |
| Thai szoláris naptár | 1930 |
| Zsidó naptár | 5147 – 5148 |
Évszázadok: 13. század – 14. század – 15. század
Évtizedek: 1330-as évek – 1340-es évek – 1350-es évek – 1360-as évek – 1370-es évek – 1380-as évek – 1390-es évek – 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek
Évek: 1382 – 1383 – 1384 – 1385 – 1386 – 1387 – 1388 – 1389 – 1390 – 1391 – 1392
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- január 1. – II. Károly fiának, III. Károly navarrai király trónra lépése. (Károly 1425-ig uralkodik.)
- január 5. – IV. Péter fiának, I. János aragóniai király trónra lépése. (János 1396-ig uralkodik.)
- március 31. – Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgrófot – a novigradi várban raboskodó Mária magyar királynő férjét – Himházi Benedek veszprémi püspök Székesfehérvárott királlyá koronázza.[1] (Ez magyar királyként való uralkodásának kezdete.)
- június 4. – A lázadók szabadon engedik Mária királynőt.
- augusztus 23. – III. Olaf dán és norvég király halálával anyja, I. Margit lesz Dánia és Norvégia uralkodója.
- szeptember 24. – I. Gergely kerül a nyitrai püspöki székbe.
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- január 16. előtt – A novigradi vár fogságában levő Erzsébet királynét, Nagy Lajos magyar király özvegyét a vele együtt raboskodó lánya, Mária szeme láttára megfojtja a vránai perjel.
- az év folyamán –
- Garai Miklós macsói bán Temesvár mellett legyőzi a lázadók seregét, visszafoglalja Újlakot és a Szerémséget.
- A feudális anarchia következtében széthullóban a Magyar Királyság, Dalmácia a Velencei Köztársaság, Moldva a Lengyel Királyság függőségébe kerül. Bosznia és Horvátország fellázadt.
- VI. Orbán pápa ravennai érsekké nevezi ki Cosimo de' Miglioratit.[2]
- Geoffrey Chaucer megírja a Canterbury meséket.
Születések[szerkesztés]
- július 6. – I. Blanka navarrai királynő és Szicília korábbi királynéja († 1441)
- augusztus 19. – V. Henrik angol király († 1422)
Halálozások[szerkesztés]
- január 1. – II. Károly navarrai király (* 1332)
- január 5. – IV. Péter aragóniai király (* 1319)
- augusztus 23. – III. Olaf dán és norvég király (* 1370)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kranzieritz Károly: Havasalföld szerepe az 1396-os keresztes hadjárat előkészítésében és végrehajtásában. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 129. évf., 2016/1. (2016. március) sz., 5. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP-JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 10. oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz 1387 témájú médiaállományokat.