Csekenye
| Csekenye (Reghea) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Érszőllős (Viișoara) |
| Irányítószám | 417628 |
| SIRUTA-kód | 32081 |
| Népesség | |
| Népesség | 51 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Csekenye
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 23′ 00″, k. h. 22° 29′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 00″, k. h. 22° 29′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csekenye (Reghea), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Margittától északkeletre, Tasnádtól délnyugatra, Érszőllős és Tasnádbajom közt fekvő település.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve magyar eredetű, a cseküszik, csekik – átgázol, átlábol szóból ered; a cseke – gázló vagy láboló hely; nem más az, mint csekély, sekély, vagyis sekélyes hely: vadum. Csekenyét egy hegyi patak mossa, melynek sekélyes medrén cseke, vagyis gázló vezetett át.
Története[szerkesztés]
Csekenye egy hegyi patak partjain elterülő kicsiny helység, melynek az oklevelekben alig maradt nyoma.
Nevét 1797-ben egy összeírás alkalmával említették először, majd 1815-ben említette ismét oklevél Csekenye néven.
1797-ben a hadi segedelemhez való hozzájárulásra Csekenyéről a következőket írták össze: Főbb birtokos: gróf Gyulai József, kisebb birtokos: gróf Földvári Ferenc voltak.
1815. szeptember 7-én a csekenyei zsellérek arra kérték gróf Gyulai István és gróf Bethlen Ádámné prefectusait, hogy nyomorult sorsukra tekintettel, a vetőmag visszafizetését engedjék el.
A 20. század elején a helység görögkatolikus lakosai, akiknek templomuk nem volt, ünnepnapokon egy faállványon levő csengőt húztak meg s erre más községbe mentek misét hallgatni.
1890-ben 142 magyar, 3 német, 1 tót, 429 oláh, 15 egyéb nyelvű volt. Ebből 127 görögkatolikus, 8 görögkeleti ortodox, 2 református, 5 izraelita volt. A házak száma 32.
1910-ben 210 lakosából 12 magyar, 188 román volt. Ebből 184 görögkatolikus, 5 református, 4 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.
Határrészeinek neve is magyar: Magyari-völgy, Kis-hegy, Cseres.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}
