Nagyfeketepatak
| Nagyfeketepatak (Valea Crișului) | |
| Nagyfeketepatak görögkeleti ortodox fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Barátka |
| Rang | falu |
| Községközpont | Barátka |
| Irányítószám | 417086 |
| SIRUTA-kód | 27748 |
| Népesség | |
| Népesség | 414 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyfeketepatak témájú médiaállományokat. | |
Nagyfeketepatak (románul: Valea Crișului, németül: Klein Bernau), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Réz-hegység alatt, a Király-hágó déli részén, Csucsától nyugatra, a Sebes-Körös jobb partja közelében fekvő település.
Története
[szerkesztés]
Nagyfeketepatak nevét 1392-ben említette először oklevél Nagypatak néven.
1406-ban p. walachalis Feketepathak, 1808-ban Feketepatak, Valeanyegra ~ Valenyegra, 1913-ban Nagyfeketepatak néven írták.
A 19. század elején gróf Batthyány József volt a földesura, a 20. század elején pedig gróf Bethlen Aladár volt itt a nagyobb birtokos.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, gr. Batthyányi József élesdi uradalmában, 280 óhitű lakossal, anyatemplommal, 23 4/8 urbéri telekel, kősziklás sovány határral.
Az 1878-ban végzett kutatások alkalmával a környék hegyeiben itt gazdag kőszéntelepekre bukkantak.
1910-ben 665 lakosából 16 magyar, 636 román volt. Ebből 639 görögkeleti ortodox, 15 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye élesdi járásához tartozott.


Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
[szerkesztés]

