Ugrás a tartalomhoz

Berettyószéplak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berettyószéplak (Suplacu de Barcău)
Az épülő A3-as autópálya viaduktja a Berettyószéplaki-víztározó felett
Az épülő A3-as autópálya viaduktja a Berettyószéplaki-víztározó felett
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségBerettyószéplak
Rangközségközpont
Irányítószám417535
Körzethívószám+40 x59[1]
SIRUTA-kód31271
Népesség
Népesség2123 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1178[2]
Népsűrűség47,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság169 m
Terület44,48 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 26″, k. h. 22° 31′ 55″47.257289°N 22.531883°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 26″, k. h. 22° 31′ 55″47.257289°N 22.531883°E
Berettyószéplak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berettyószéplak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Berettyószéplak (románul Suplacu de Barcău) falu Romániában, Bihar megyében, Berettyószéplak község központja.

Fekvése

[szerkesztés]

Bihar megyében, a Berettyó bal partján, a Réz-hegység északi lábánál, Bályoktól délre, Bályok és Baromlak között található.

Története

[szerkesztés]

Berettyószéplak (Széplak) és környéke már az újkőkorszakban is lakott volt. Az 1970-es években itt csiszolt kőszerszámok és kerámia töredékek kerültek elő a földből.

Az Árpád-kori Széplak település, a 13. század végén a Turul nemzetség birtoka volt. 1228 előtt földesura Simon bán volt, később Széppataki Lőrinc, majd Héderváry Dénes birtoka lett.

1503-ban Erdőhegyi László hűtlenség miatt elvesztett itteni birtokrészét a király Telegdy István kincstárnoknak adományozta. A 16. század közepén a korabeli oklevelek már nyolc birtokosát sorolták fel.

A 19. század elején a Kabos és a Dégenfeld családok voltak földesurai. 1858-ban a községben nagy tűzvész pusztított, amely majdnem végképp elpusztította Széplakot.

A 20. század elején Károlyi Tibornénak volt itt nagyobb birtoka.

1944-ben a település mellett olajat találtak; az itt kitermelt kőolaj feldolgozására 1967–69 között kőolajfinomító épült, amely 2005-ig működött. Az olajfinomító és a 2002-ben építeni kezdett víztározó súlyosan károsította a Berettyó vizét. 2007-ben elkezdték az észak-erdélyi autópálya Bors-Berettyószéplak szakaszának építését, amely azonban 2014-ig csak félig készült el.[3][4][5]

Népesség

[szerkesztés]

Lakossága 4590 főből áll.

Gazdaság

[szerkesztés]

Fontos gazdasági központnak számít kőolaj-kitermelőként és -feldolgozóként.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Református temploma román-kori építésű. Hatalmas, henger alakú tornyát és szentélyét 1869-ben lebontották. A hagyomány azt tartotta, hogy a környéken egykor királyi vadászterületek voltak, s itt még bölényre is vadásztak. Az átalakított torony lett volna a bölényvadászok kastélyának őrtornya.
  • Görögkatolikus temploma 1805-ben épült.
  • Római katolikus temploma fatemplom volt, 1778-ban épült, és 1837-ben épült fel kőből.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
  3. ↑ Berettyószéplak históriájából (1. rész). ermellek.blogspot.hu. Érmelléki református egyházmegye (2002. augusztus 6.) (Hozzáférés: 2014. július 27.)
  4. ↑ Wilhelm Sándor: Árvizek nyomában. Korunk, (2006. május)
  5. ↑ 60 kilométerrel bővül az észak-erdélyi autópálya. Napi Gazdaság, (2014. július 14.) arch Hozzáférés: 2014. július 27.

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berettyószéplak&oldid=27364121”