Berettyószéplak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berettyószéplak (Suplacu de Barcău)
Berettyószéplak látképe
Berettyószéplak látképe
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Baromlak, Blágarét, Cserpatak, Dólyapuszta, Fogás
Polgármester Eugen Moldovan
Irányítószám 417535
Körzethívószám 0259
SIRUTA-kód 31271
Népesség
Népesség 2377 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1382
Község népessége 4356 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület 44,48 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Berettyószéplak (Románia)
Berettyószéplak
Berettyószéplak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 15′, k. h. 22° 32′Koordináták: é. sz. 47° 15′, k. h. 22° 32′
Berettyószéplak weboldala

Berettyószéplak (románul Suplacu de Barcău) község Romániában, Bihar megyében. Fontos gazdasági központnak számít kőolajkitermelőként. Lakossága 4590 főből áll.

Fekvése[szerkesztés]

Bihar megyében, Bályoktól délre, Bályok és Baromlak között fekvő Berettyó melletti település.

Története[szerkesztés]

Berettyószéplak (Széplak) és környéke már az újkőkorban is lakott volt. Az 1970-es években itt csiszolt kőszerszámok és kerámia töredékek kerültek elő a földből.

Az Árpád-kori Széplak település, a 13. század végén a Turul nemzetség birtoka volt. 1228 előtt földesura Simon bán volt, később Széppataki Lőrinc, majd Héderváry Dénes birtoka lett.

1503-ban Erdőhegyi László hűtlenség miatt elvesztett itteni birtokrészét a király Telegdy István kincstárnoknak adományozta. A 16. század közepén a korabeli oklevelek már nyolc birtokosát sorolták fel.

A 19. század elején a Kabos és Dégenfeld családok voltak földesurai. 1858-ban a községben nagy tűzvész pusztított, amely majdnem végképp elpusztította Széplakot.

A 20. század elején Károlyi Tibornénak volt itt nagyobb birtoka.

1944-ben a település mellett olajat találtak; az itt kitermelt olaj feldolgozására 1967–69 között olajfinomító épült, amely 2005-ig működött. A kőolajfinomító és a 2002-ben építeni kezdett víztározó súlyosan károsította a Berettyó vizét. 2007-ben elkezdték az észak-erdélyi autópálya Bors-Berettyószéplak szakaszának építését, amely azonban 2014-ig csak félig készült el.[2][3][4]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma román-kori építésű. Hatalmas, henger alakú tornyát és szentélyét 1869-ben lebontották. A hagyomány azt tartotta, hogy a környéken egykor királyi vadászterületek voltak, s itt még bölényre is vadásztak. Az átalakított torony lett volna a bölényvadászok kastélyának őrtornya.
  • Görög katolikus temploma 1805-ben épült.
  • Római katolikus temploma fatemplom volt, 1778-ban épült, és 1837-ben épült fel kőből.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Berettyószéplak históriájából (1. rész). Érmelléki református egyházmegye (2002. aug. 6.) (Hozzáférés: 2014. júl. 27.)
  3. Wilhelm Sándor: Árvizek nyomában. Korunk, (2006. máj.)
  4. 60 kilométerrel bővül az észak-erdélyi autópálya. Napi Gazdaság, (2014. júl. 14.)

Források[szerkesztés]