Esküllő (Bihar megye)

Esküllő (Aștileu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Esküllő
Rang	községközpont
Irányítószám	417020
Körzethívószám	0259
SIRUTA-kód	26751
Népesség
Népesség	1371 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	34
Népsűrűség	23,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	229 m
Terület	58,80 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 01′ 43″, k. h. 22° 23′ 37″47.028728, 22.393495
A Wikimédia Commons tartalmaz Esküllő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Esküllő (románul Aștileu) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Bihar megyében, Élesdtől délre, a Réz-hegység alatt, a Sebes-Körös bal partján, a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal mellett, Élesdtől délre, Körösbarlang és Rikosd között fekszik.

Története

Anonimus Gesta Hungarorum

A helyen, melyet Esküllőnek mondanak, esküvel erősítették meg hűségüket.

S attól a naptól kezdve hívták azt a helyet Esküllőnek azért, mert ott esküdtek. Tétény pedig onnantól fogva békével és szerencsével birtokolta ezt a földet, Neve 1335-ben szerepel először Uskeleu néven. Későbbi névváltozatai: 1341-ben Wskwlew, Wskwleu, 1552-ben Alsoeskewlew, Felseweskelew, 1692-ben Eskylö, 1808-ban és 1913-ban Esküllő.

1848 előtt az ún. „ötfalusi” közbirtokosság volt a falu birtokosa. (Ötfalu: Esküllő, Kalota, Keszteg , Körösbarlang, Ürgeteg, melyeknek erdői, legelői közösek voltak)

A falu határában gazdag agyagbánya volt a 20. század elején, nyersanyagát az itteni mész és cserépgyár dolgozta fel.

Esküllőhöz tartozott Tövisvölgy-puszta is.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

1910-ben 736 lakosából 290 magyar, 446 román volt. Ebből 56 római katolikus, 58 református, 576 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek

• Görögkeleti temploma az 1800-as években épült.
• Igric-barlang – híres régészeti lelőhely

Források

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.