Érmihályfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érmihályfalva (Valea lui Mihai)
Catholic Church of Valea lui Mihai (Ermihalyfalva).jpg
A katolikus templom
Érmihályfalva címere
Érmihályfalva címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang város
Beosztott falvak -
Polgármester Nyakó József
Irányítószám 415700
Népesség
Népesség 9902 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 7971
Népsűrűség 140 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 73,54 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Érmihályfalva  (Románia)
Érmihályfalva
Érmihályfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 22° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 22° 07′ 48″
Érmihályfalva weboldala

Érmihályfalva (románul: Valea lui Mihai) határváros a romániai Bihar megye nyugati részén. Nyírábránnyal vasút és közút köti össze.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első írásos említése 1270. augusztus 20-áról származik, ekkor Michal' néven írták. A Turul nemzetségbeli Turul ispán birtoka volt, mely 1270-ben már két faluból álló település volt.

1312-ben Károly Róbert királytól vámszedési jogot kapott. A városnak akkor többféle neve volt, például: Nogh Myhalfalva, Nogmyhal. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a 18 bihar vármegyei városok egyike volt. 1459-ben vásártartási jogot kapott. 1587-ben az Oszmán Birodalom megszállta a várost, a lakosság elmenekült. Miután a törökök elmentek, a lakosság visszatért és református hitre tért. A templomát újraépítették, az 1491-ben Nagyváradon öntött harangja a mai napig megtalálható a város templomjában.

A 15-16. századokban lakossága igen alacsony volt. 1880-ban 1594 lakosa volt, teljesen magyar. Az 191-es népszámlálás szerint a lakosság 58.1%-a volt római katolikus, 19.2%-a izraelita, és 11.3%-a görög katolikus. 1880-ban, 1930-ban és 1989-ben többször visszakapta városi helyzetét.

Az 1871-ben épített, Szatmár-Debrecen városokat összekötő vasút, majd pedig az 1887-ben épített Nagyvárad-Debrecen városokat összekötő vasút is érintette a várost. Az első világháború végétől Románia része volt. A II. bécsi döntés visszaítélte Magyarországnak egy rövid időre. 1945-től újra Románia része lett.

A kommunista diktatúra idejében a városban fontos iparosítás folyt, több gyárat építettek. 2002-ben 10324 lakosából 8757 magyar(84,82%), 1442 román, 95 roma és 30 egyéb volt.[2]

Pusztaapáti[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mára már elpusztult település, mely egykor Érmihályfalva' (Mihályfalva) közelében állott, és ma Apáti dűlő néven, mint határrész található.

Pusztaapáti nevét 1327-ben említette először oklevél Apathy néven, mikor a Turul nemzetséghez tartozó Nagymihályi Lőrinc fia Gergely kapta adományba a neve után ítélve eredetileg egyházi birtokot.

1520-ban Kysapathy, 1552-ben Pwztha Apathy néven említették.

1351-ben Olaszi Chine Marót, Turul Gergely leányának Margitnak férje kapta meg hozományként a birtokot. A 16. század-ban a török időkben a falu elnéptelenedett. Az egykori színmagyar lakosságú településen az 1520-1569 évekből fennmaradt családnevek: Bartha, Burján, Kis, Mátyás, Nagy, Pajsgyártó, Pál, Tar és Veress.

Tótfalu[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mára Érmihályfalva határába olvadt egykori település.

A települést 1329-ben említette először Tóthteluk néven, mint a Turul nemzetség birtokát. 1349-ben nevét Tóthfalw-nak írták.

Az egykor önálló, templommal is rendelkező település a 16. században Érmihályfalvába (Mihályfalva) olvadt bele.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1956-os emlékmű
  • Bocskai István mellszobra (2000)
  • A XX. század hőseinek és áldozatainak emlékműve (2004)
  • Az 1956-os "Érmihályfalvi csoport" emlékműve (2006)

Híres személyiségek, akik itt születtek vagy tevékenykedtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zelk Zoltán emléktáblája a városkönyvtár oldalán

Rendezvények, kulturális csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nyíló Akác Napok (1992–), városnapok
  • Nyíló Akác Néptánccsoport (1985–), határon túl is elismert néptáncegyüttes
  • Gödör Gasztró Galéria Irodalmi Stúdió (GGG), szavaló- és színjátszó csoport
  • Dióverő Szíp Napok (2007–), őszi városnapok
  • Érmellék 2009 - fotóklub (Alakulás éve: 2009)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Érmihályfalva témájú médiaállományokat.