Romániai Magyar Demokrata Szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
RMDSZlogo.png
Adatok
Elnök Kelemen Hunor

Alapítva 1989. december 25.
Székház 400489 Kolozsvár,
Majális utca, 60 szám.

Ideológia nemzeti kisebbségvédelem
Politikai elhelyezkedés centrista
Parlamenti jelenlét 1990 óta folyamatosan
Nemzetközi szövetségek Európai Néppárt
EP-frakció Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)
Hivatalos színei piros, fehér, zöld
Weboldala

A kommunista diktatúra bukását követően, 1989. december 25-én megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely a Romániában élő magyarok érdekvédelmét és közképviseletét vállalta fel. Tagsága a belső pluralizmus elvének megfelelően megyei/területi szervezetekbe, ideológiai alapon tömörülő platformokba, valamint társult szervezetekbe szerveződik. A Szövetség társult szervezetei szociális-, tudományos-, művelődési-, más szakmai jellegű-, valamint ifjúsági csoportosulások.

A Szövetség a szervezeti önkormányzat elve alapján működik, szétválasztva a döntéshozó, végrehajtó, illetve az ellenőrző szférákat.

A Szövetség legfelsőbb döntéshozó testülete a Kongresszus. Két kongresszus között a Szövetség döntéshozó testületei: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (a továbbiakban SZKT), a Szövetségi Állandó Tanács (a továbbiakban SZÁT), valamint a Szövetségi Elnökség (SZE).

A Szövetség végrehajtó testülete a Főtitkárság, amely végrehajtja a Kongresszus, az SZKT, a SZÁT, illetve a SZE határozatait. Ennek érdekében, saját hatáskörében, döntéseket hoz.

A Szövetség konzultatív testületei: a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (a továbbiakban TEKT), a Platformok Konzultatív Tanácsa (a továbbiakban PKT) és az Országos Önkormányzati Tanács (a továbbiakban OÖT).

Az ellenőrzés feladatát a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság, valamint a Szövetségi Ellenőrző Bizottság látja el.

Az 1990, 1992, 1996, 2000, 2004. majd a 2008. évi választásokon elért eredményeinek, a helyhatóságokban, a parlamentben, valamint a kormányzati struktúrákban végzett tevékenységének köszönhetően az RMDSZ Románia politikai életének számottevő, megkerülhetetlen tényezője.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulás óta felvállalta Románia euro-atlanti és európai integrációjának ügyét, politikai szerepvállalásával hozzájárult mind az ország NATO tagságához, mind a 2007. január 1-jei Európai Uniós csatlakozáshoz. A csatlakozás utáni feltételekhez igazodva, a 2007. márciusában sorra került 8. kongresszusán olyan alapszabályzatot fogadott el, amelynek egyik fő célkitűzése, hogy a romániai magyar közösség nyertese legyen az európai integrációs folyamatnak.

Ezt az elvet az RMDSZ következetesen felvállalta, prioritásait, a romániai magyarság képviseletét, érdekeinek érvényesítéséért kifejtett tevékenységét ennek a célkitűzésnek rendelte alá. Bizonyítják ezt a 2009. évi kolozsvári, majd a 2011. évi nagyváradi kongresszuson elfogadott dokumentumok.

A Kolozsváron lezajlott 9. Kongresszus egyik fontos dokumentuma A mi Uniónk, a mi Európánk. Ez kimondja: a közeljövő Európai Uniója – a mi Uniónk – a régiók és közösségek Európája, az állampolgárok, közösségek és régiók, valamint a tagállamok érdekeit képviseli a világban.

A 2011. februárjában ülésező Kongresszus egy újabb dokumentumot fogadott el, amelyben a Szövetség ismételten megfogalmazza a nemzeti kisebbségek jogérvényesítésének fontosságát. A Legyen európai szintű politika a nemzeti közösségek védelme! című határozat többek között megerősíti az európai uniós nemzeti kisebbségi keretszabályozás szükségességét, hangsúlyozza az elnyert jogok megőrzésének és bővítésének fontosságát, valamint a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítását és a tényleges többnyelvűség bevezetését.

Az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak (EPP), az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEN), a Képviselettel Nem Rendelkező Népcsoportok Szervezetének (UNPO).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az RMDSZ vezetői sajtótájékoztatót tartanak a 2007-es EP-választások után, középen Markó Béla

Az RMDSZ-t 1989. december 25-én alapították. Első elnöke Domokos Géza író volt. 1993-tól Markó Béla váltotta fel az elnökségben. A tiszteletbeli elnök Tőkés László lett. Az 1990-es években egyre feszültebb lett Tőkés és Markó irányzata között a viszony. 2011. február 26-27-én tartotta tisztújító kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, ahol a szavazatok több mint kétharmadával Kelemen Hunort választották az RMDSZ elnökévé.

1996–2000[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Romániai Demokratikus Konvencióval (CDR) kormányzott közösen Victor Ciorbea, Radu Vasile és Mugur Isărescu kormányában.

RMDSZ-es miniszterek:

Ebben az időszakban Tőkés László és a párt közötti annyira elmérgesedtek a politikai nézetkülönbségek, hogy a püspök 2000-ben arra szólította fel a romániai magyarságot, hogy ne szavazzon az RMDSZ-re.

2000–2004[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szociáldemokrata Pártot kívülről támogatták a kormányzásban. 2003-ban eltörölték Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét, ezután a püspök kilépett a Szövetségből.

2004–2008[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

20042007 között az Igazság és Igazságosság Szövetséggel és a Konzervatív Párttal alakított kormányt (Tăriceanu-kormány). 2007-ben a Demokrata, illetve a Nemzeti Liberális Párt közötti szövetség felbomlott. Ezt követően a Szövetség a Nemzeti Liberális Párttal kisebbségben kormányzott. 2007. október 3-án a Szociáldemokrata Párt által benyújtott bizalmatlansági indítványt – kellő szavazat hiányában – nem sikerült elfogadni, így a kisebbségi kormány folytatta a kormányzást.[1]

RMDSZ-es miniszterek:

  • Markó Béla – művelődési, oktatási és európai integrációs ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes 2007 júniusáig
  • Nagy Zsolt 2007 júniusáig, majd Winkler Gyula 2007 decemberéig, majd Borbély Károly – távközlési és informatikai miniszter
  • Winkler Gyula 2004. december 29. és 2007. április 5. között megbízott gazdasági és kereskedelmi miniszter.
  • Borbély László – fejlesztési, közmunka- és lakásügyi miniszter
  • Korodi Attila – környezetvédelmi miniszter

Incidensek

2007 novemberében kiszivárgott az a hír, hogy Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea, fenyegette meg a helyi reklámcégeket azzal, hogy elveszi a működési engedélyeiket, ha nem veszik le az RMDSZ reklámpanóit.[2] Szintén november elején Beszterce-Naszód megyében megrongáltak egy főút melletti reklámpannót, az RMDSZ helyi szervezete feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.[3]

2008 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2008-as romániai parlamenti választások során a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az akkor bevezetett egyéni választókerületeken alapuló választási rendszerben a szavazatok 6,17% (Képviselőház), illetve 6,39%-át (Szenátus) szerezte meg. A Szövetség a romániai (főleg erdélyi) magyar szavazókért versenyben volt a Magyar Polgári Párttal, amely a 2008-as parlamenti választásokon nem indult, ehelyett helyenként független jelölteket támogatott.

A választások után Markó Béla szövetségi elnök folyamatosan hangsúlyozta, hogy a Szövetség egy jobboldali, Demokrata Liberális (PD-L) - Nemzeti Liberális (PNL) - RMDSZ kormányt szeretne. A hivatalos egyeztetések a pártok között a választások után pár nappal megkezdődtek a Cotroceni Palotában. A várakozásokkal ellentétben, a két legtöbb szavazatot szerző két párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Demokrata Liberális Párt alakított kormányt. A két párt közötti egyeztetések egyik legkiemeltebb témája az RMDSZ volt, mivel a szociáldemokraták nem kívánták bevonni a kormányba, ellentétben a liberális demokratákkal. Végül az RMDSZ ellenzékbe vonult, visszautasítva a demokrata-liberálisok által felajánlott néhány államtitkári posztot.[4]

Az új kormánykoalíció hatalomra kerülése egyúttal azt is jelentette, hogy becslések szerint kb. ezer RMDSZ-es tisztségviselőnek kerül veszélybe a munkahelye. Ezek egy része a miniszteri, illetve államtitkári kabinetekben dolgozott, és az RMDSZ javaslatára került a posztjára, más részük versenyvizsgával jutott tisztségébe.[5]

A 2009-es kormányválság után azonban ismét kormányra került – előbb a második Boc-kormány, majd az Ungureanu-kormány tagjaként – mint a Demokrata Liberális Párt koalíciós partnere.

RMDSZ-es miniszterek:

2010 decemberében Markó Béla bejelentette, hogy nem indul újra a pártelnökségért.[6] A 2011 februárjában Nagyváradon tartott X. pártkongresszuson Kelemen Hunor a leadott 538 szavazat közül 371-et kapott, Eckstein-Kovács Péter 118-at, míg Olosz Gergely 47-et, így Kelemen Hunor lett az új elnök.[7]

2012 áprilisában, a választások előtt fél évvel a kormány megbukott, a párt ismét ellenzékbe került. A 2012. június 10-én tartott önkormányzati választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség színeiben 203 polgármestert választottak meg az erdélyi magyarok, ami 19-cel több a 2008-as választási eredményekhez képest. Mindezt úgy, hogy első alkalommal három magyar párt indult a romániai önkormányzati választásokon.

2012. december 9-én parlamenti választásokat tartottak Romániában. Az RMDSZ megszerezte az 5 százalékos bejutási küszöb túllépéséhez szükséges szavazatszámot, az ellene induló Erdélyi Magyar Néppárt egyetlen mandátumot sem szerzett. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek 18 parlamenti képviselője és 8 szenátora van Románia Parlamentjében.

Választási eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Parlamenti választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választások Képviselőház Szenátus Parlamenti szerepe
Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya
1990-es 991 601 7,23% 29 7,32% 1 004 353 7,2% 12 10,08% ellenzék
1992-es 811 290 7,46% 27 8,23% 831 469 7,58% 12 8,39% ellenzék
1996-os 812 628 6,64% 25 7,29% 837 760 6,82% 11 7,69% kormánypárt
2000-es 736 863 6,8% 27 7,83% 751 310 6,9% 12 8,57% ellenzék
(a kormány külső támogatója)
2004-es 638 125 6,2% 22 6,62% 637 109 6,2% 10 7,3% kormánypárt
2008-as 425 008 6,17% 22 6,59% 440 449 6,39% 9 6,56% ellenzék[8]
kormánypárt[9]
ellenzék[10]
2012-es 380 656 5,13% 18 4,37% 388 528 5,23% 9 5,11% ellenzék

Európai parlamenti választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2007-es 282 929 5,52% 2 Európai Néppárt – Európai Demokraták (EPP-ED) Európai Néppárt (EPP)
2009-es 431 739 8,92% 3 Európai Néppárt – Európai Demokraták (EPP-ED) Európai Néppárt (EPP)

Helyi önkormányzati választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

RMDSZ-es plakátok a 2008-as romániai helyi önkormányzati választásokon Marosvásárhelyen

2008[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párt a 2008. június 1-jei önkormányzati választásokon a következő eredményeket érte el:

Leadott szavazatok száma (százaléka)
Megyei tanácselnökök Polgármesterek Helyi tanácsosok Megyei tanácsosok
419 028 (5,26%) 378 413 (4,28%) 404 657 (4,75%) 429 329 (5,13%)

Megyei tanácselnökök:

A szövetségnek 184 polgármestere, 2195 helyi tanácsosa, és 89 megyei tanácsosa van.

Szervezeti felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szövetség a szervezeti önkormányzat elve alapján működik, szétválasztva a döntéshozó, végrehajtó, illetve az ellenőrző szférákat. A Szövetség legfelsőbb döntéshozó testülete a Kongresszus. Két Kongresszus között az RMDSZ döntéshozó testületei: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). Politikai döntéshozó tevékenysége mellett az SZKT a Szövetség működésére vonatkozó határozatokat fogad el. A SZET az RMDSZ társult tagjainak – mint szociális, tudományos, művészeti művelődési és szakmai szervezeteknek, illetve rétegszervezeteknek – képviseleti, érdekegyeztető, tanácsadó és – saját hatáskörén belül – döntéshozó fóruma, amely a romániai magyarság érték- és érdekpluralizmusát jeleníti meg. Az SZKT két ülése közötti időszakban, szükség szerint, a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) hoz határozatokat a Szövetség működésére és szervezésére vonatkozó kérdésekben. Ezeket a határozatokat utólag az SZKT-nak jóvá kell hagynia. A Szövetség legfelsőbb képviseletét és politikai koordinációját a szövetségi elnök látja el. Az RMDSZ végrehajtó testülete az Ügyvezető Elnökség (ÜE), amely teljesíti a Kongresszus és az SZKT határozatait és ezeknek megfelelően döntéseket hoz; vezetője az ügyvezető elnök, aki illetékességi területén képviseli a Szövetséget. Az Ügyvezető Elnökség főosztályainak munkáját a különböző területekért (kormányzati tevékenység; önkormányzatok; területi szervezetek; oktatás; művelődés és egyház; szórvány, szociális és ifjúság; gazdaság és európai integráció) felelős ügyvezető alelnökök vezetik. Az ellenőrzés feladatát a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság és a Szövetségi Ellenőrző Bizottság látja el. A döntéshozás és a végrehajtás tanácsadó testületeként működik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, a Platformok Konzultatív Tanácsa és az Országos Önkormányzati Tanács.

Platformjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Demokratikus Új Baloldal
  • Erdélyi Magyar Kezdeményezés
  • Nemzetépítő Platform
  • Nemzeti Szabadelvű Kör
  • Nők a Nőkért Szövetség
  • Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
  • Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége
  • Romániai Magyar Vállalkozói Platform
  • Szabadelvű Kör
  • Tulipán Frakció
  • Szociáldemokrata Tömörülés

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Romániai Magyar Demokrata Szövetség témájú médiaállományokat.