Vajdasági magyarok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vajdasági magyarok
Gombosi népviselet
Gombosi népviselet
Teljes lélekszám
251 136 (2011)[1]
Régiók
A magyarok aránya a vajdasági településeken (2002)A magyarság aránya a Vajdaságban településenként (2002)
Lélekszám régiónként
Régió
Dél-bácskai körzet47 850
Dél-bánsági körzet13 194
Észak-bácskai körzet76 262
Észak-bánsági körzet68 915
Közép-bánsági körzet23 550
Nyugat-bácskai körzet17 576
Szerémségi körzet3789
Nyelvek
magyar, szerb, horvát
Vallások
katolikus, református, zsidó, ateista
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdasági magyarok témájú médiaállományokat.

Vajdasági magyarok (szerbül Војвођански Мађари / Vojvođanski Mađari) alatt a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartományban élő magyar nemzetiségű emberek csoportját értjük. Lélekszámuk jelenleg még megközelíti a 300 000-et, de folyamatosan csökken. Fő szellemi és kulturális központjuk korábban Újvidék volt, az 1990-es évektől kezdve azonban ezt a szerepet egyre inkább Szabadka vette át, habár sok intézmény székhelye továbbra is Újvidék maradt (pl. Magyar Szó).

Demográfia[szerkesztés]

Rúzsa Magdolna énekesnő a Vajdaságból származik

Többségük a magyar-szerb határ mentén, Észak-Bácskában és Észak-Bánságban él tömbben, kisebb részük ettől délebbre szórványban. Létszámuk fokozatosan csökken, a leginkább veszélyeztetettek a déli régiók magyarjai, főleg a Szerémségi körzetben.

Abszolút magyar többségű községek Magyarkanizsa (85,14%), Zenta (79,09%), Ada (75,04%), Topolya (57,94%) és Kishegyes (53,91%). Relatív magyar többségű községek Csóka (49,67%), Óbecse (46,34%) és Szabadka (35,65%).

Bácskának az 1910-es népszámlálás idején 704 563 lakosa volt, ebből 43,2% magyar (310 490 fő), 22,5%-a német és csupán 28,1%-a délszláv. A magyarok száma 19101921 között 303 171 főről 260 998 főre csökkent, mára ez a szám 236 206.

A vajdasági magyarok száma a II. világháború után az 1960-as évekig emelkedett. Legtöbb, 442 561 fő az 1960-as népszámláláskor volt. Ettől az időponttól kezdve a magyar népesség száma folyamatosan csökken.

A 2000-es években magyar népesség száma évente mintegy 4000 fővel csökken: évente kb. 3000-rel többen halnak meg, mint amennyien születnek, kb. 500-1000 fő emigrál és 4-500 fő vegyesházasságok során asszimilálódik, főleg a szórványban.[2] Emiatt hamarosan fenntarthatatlanná válik a magyar iskolahálózat a mai formájában.

Történetük[szerkesztés]

Néhány nemzetiség lélekszámának alakulása a Vajdaságban
Vajdasági magyarok
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Magyarok száma az egyes vajdasági községekben (2002)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Nemzetiségek aránya az egyes vajdasági településeken (1941 és 2002)

A vajdasági magyarok elődei a Magyar Királyság Bács-Bodrog, Torontál és Szerém vármegyéinek lakosai voltak.

A trianoni békeszerződéssel a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetőleg a későbbi Jugoszlávia fennhatósága alá kerültek.

A második világháború alatt a rövid magyar uralom után a szerb szabadcsapatok nagyarányú vérengzést vittek végbe közöttük (kb. 40 000 halott), illetve sok vajdasági magyar menekült 1944-45 folyamán Magyarországra.

Az 1990-es évek elején dúló délszláv háborúk is sokukat késztették az anyaországba történő áttelepülésre.

Politikájuk[szerkesztés]

A legfőbb politikai pártok a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a Magyar Remény Mozgalom (MRM). A vajdasági magyarok érdekképviseleti szervei a kulturális és területi autonómia kivívásáért küzdenek. A 2009-es szerbiai nemzeti tanácsokról szóló törvény kulturális autonómiát adott, 2010-ben a magyarok megválasztották a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely átvette számos magyar kulturális intézmény tulajdonosi jogait.

Vajdasági magyar politikai pártok[szerkesztés]

Legnagyobb magyar lakosságú települések[szerkesztés]

Név Magyarok száma Összlakosság Arány
1. Szabadka 34 983 99 981 34,99%
2. Zenta 15 860 20 302 78,12%
3. Óbecse 11 725 25 774 45,49%
4. Nagybecskerek 11 605 79 773 14,55%
5. Újvidék 11 538 191 405 6,03%
6. Topolya 9582 16 171 59,25%
7. Magyarkanizsa 8825 10 200 86,52%
8. Ada 8744 10 547 82,91%
9. Temerin 8187 19 216 42,61%
10. Csantavér 6632 7178 92,39%
11. Bácskossuthfalva 4795 5699 84,13%

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia. Ethnicity. Data by municipalities and cities PDF (2012) (szerbül és angolul)
  2. Badis Róbert: Elfogyóban? Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben A vajdasági magyarok demográfiai helyzete a 21. század elején. In: Kommentár, 2012/3. szám.

Források[szerkesztés]

  • Mák Ferenc 2008: A délvidéki magyarság válogatott történeti és honismereti bibliográfiája

További információk[szerkesztés]