Vajdasági Magyar Szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vajdasági Magyar Szövetség
Vmszlogo.gif
Adatok
Elnök Pásztor István
Alelnök Pál Károly – ügyvezető alelnök, dr. Bimbó Mihály - alelnök, Bogos Tivadar - alelnök, Dévavári Zoltán - alelnök, Erdély Lenke - alelnök

Alapítva 1994. június 18., Zenta
Székház Szabadka, Aga Mamužić utca 11/I.

Ideológia nemzeti kisebbségvédelem
Politikai elhelyezkedés centrista
Parlamenti jelenlét 1997-2003, 2007 óta
Nemzetközi szövetségek Európai Néppárt (megfigyelő)
Hivatalos színei piros, fehér, zöld
Weboldala

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) (szerbül Савез војвођанских Мађара / Savez vojvođanskih Mađara) szerbiai magyar kisebbségi politikai párt. Elnöke Pásztor István. Ifjúsági szervezete a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fóruma.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1994. június 18-án alakult Zentán. Polgárok egyesületeként, pártoktól és kormányoktól független szervezetként jött létre. Politikai párttá 1995. június 17-én Szabadkán alakult át, azzal az elsődleges céllal, hogy nagyobb részt vállaljon a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletében.

Az alakuló közgyűlésen Csubela Ferencet választották VMSZ elnökévé. Csubela 1995. november 20-án autóbalesetet szenvedett, és november 27-én belehalt sérüléseibe. Új elnökké Kasza Józsefet választották, akit előzőleg 1988 óta mindig Szabadka polgármesterévé választottak, valamint 1990-től a szerb parlament tagja is volt. 2002-ben újraválasztották pártelnöknek.[1]

Kasza József a VMDP jubileumi ünnepségén, annak tagsága és szimpatizánsai előtt 2007. március 10-én bejelentette visszavonulását. Lehetséges utódjaként felmerült Pásztor István tartományi privatizációs titkár, Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár és Józsa László, a VMSZ elnökségi tagja, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének neve. A VMSZ tanácsa azonban egységesen felsorakozott Pásztor István elnökjelöltsége mögé, akit a párt május 5-én Magyarkanizsán tartott 11. tisztújító közgyűlése elnökké választott. Kasza Józsefet, érdemei elismerése mellett, közfelkiáltással tiszteletbeli elnöknek választották.

Pásztor együttműködésre törekedett a többi nagy vajdasági magyar párttal. Ezek összefogásaként 2008-ban létrejött Magyar Koalíció, amely a korábbiaknál eredményesebben szerepelt a szerbiai választásokon. 2010-ben a párt addigi fő szövetségese, a kormányzó Demokrata Párt (DS) megpróbálta kiszorítani a VMSZ-t Szabadka és más városok vezetéséből. Válaszul a VMSZ megvonta támogatását a szerbiai kormánytól.[2]

Pártelnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szervezeti felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A VMSZ legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely 250 tagú, évente legalább egyszer ülésezik, és amelyen négyévente tisztújítást tartanak. A Közgyűlés titkos szavazással választja meg a 44 tagú Tanácsot és a VMSZ elnökét, aki tagja a Tanácsnak. A Tanács a közgyűlések közötti időszakban a VMSZ legfőbb szerve. A Tanács saját tagjai közül tanácselnököt, tanácsalelnököt, ügyvezető alelnököt, négy alelnököt, továbbá tizenegy elnökségi tagot választ.

A VMSZ végrehajtó szerve a 17 tagú Elnökség. Az Elnökség élén az elnök, az ügyvezető alelnök és a négy alelnök áll. A VMSZ-nek Szabadkán központi irodája működik, amelynek irányítását az Elnökség által kinevezett irodavezető végzi.

Politikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb törekvések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hungarian Regional Autonomy02 map.png

A vajdasági magyar nemzeti közösség autonómiájának megvalósítása. A magyar állampolgárságnak a szülőhely elhagyása nélküli, egyéni kérelemre történő megszerzése. A Vajdasági Magyar Szövetségnek az Európai Néppártba történő felvétele, felkészülés az Európai Parlamentben folytatandó aktív politizálásra.

2004. december 5.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szülőföldjükön maradó határontúli magyarok kettős állampolgárságának kérdése legelőször a Vajdaságban merült fel. A VMSZ egyébbként ellenezte az erről szóló népszavazást, mert számított az eredménytelenségére. Ezért bírálja jelenleg is a szavazást kezdeményező MVSZ-t. Természetesen, akkor is, és most is kiáll a kettős állampolgárság mellett. 2005. január 6-án Szabadkán összehívta a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) csonka ülésszakát a magyar kormány képviselőinek részvétele nélkül, mivel az utóbbiak ezt nem tették meg.

Viszony a többi vajdasági magyar párthoz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A VMSZ a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével és a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal alkotott ún. Magyar Koalíció köztársasági elnökjelötje, Pásztor István megközelítőleg 93 000 szavazatott kapott, ami (főleg a korábbi eredményekhez képest) igen jó eredmény. A közös választási sikereknek köszönhetően a három párt félretéve korábbi nézeteltéréseit félretéve továbbra is együttműködik, és a Magyar Koalíció közös jelölteket állít majd a 2008 májusában megrendezendő helyhatósági választásokon. Közösen dolgozzák ki a Vajdasági Magyar Területi Autonómia tervezetét.

Választási eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az 1996. évi helyi önkormányzati választásokon a párt nagy sikereket ért el. 1997-ben A Vajdasági Magyar Szövetség színeiben, illetve támogatásával a Szövetségi Parlamentbe 3, a Köztársasági Népképviselőházba 4, a Tartományi Képviselőházba 11, a községi képviselő-testületekbe pedig 139 képviselő jutott be a VMSZ színeiben. Kasza József 2001-ben Szerbia miniszterelnök-helyettese lett. 2003. évi szerbiai parlamenti választásokon a VMSZ tagja volt az Együtt a Toleranciáért szövetségnek, mely szerbiai kisebbségi pártokból tevődött össze, de a választás sikertelennek bizonyult számukra. 2004-ben a helyhatósági választásokon is több községben vereséget szenvedett a korábbi VMSZ-es polgármester, más jelöltekkel szemben.

A VMSZ egyedül indult a 2007-es választásokon, a kisebb magyar pártokkal nem fogott össze. A január 21-én tartott választáson sok szavazót veszített, 250 képviselőjelöltje közül végül csupán hármat küldhetett a szerbiai parlamentbe a várt 6-8 helyett. A 120 000-re becsült magyar szavazónak csak mintegy a fele szavazott magyar pártokra, a VMSZ-re pedig csak 52 ezren. A többiek a szerb pártokat választották. A gyenge eredményekért elsősorban Kasza Józsefet hibáztatták a sajtóban. A választások után megalakult új kormánykoalícióból is kimaradt a párt, de a demokratikus és Szerbia európai integrációját képviselő politikai erőket továbbra is támogatta. Ez 2008 és 2012 között elsősorban a Demokrata Pártot (DP) jelentette, amellyel köztársasági, tartományi és több helyütt helyi szinten is kormányzati együttműködést folytatott, annak ellenére, hogy a DP a Magyar Nemzeti Tanácsban is megjelent és több magyarok lakta településen (pl. Szabadka, Zenta) kiszorította a VMSZ-t a helyi hatalomból. 2012-ben némileg visszaesett a párt a választásokon.

Nemzetgyűlési (Szerbia köztársasági)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1997-es 50 960 1,23% 4 1,6% ellenzék
2000-es 2 402 387[3] 64,7%[3] 6
(176-ból[3])
2,4%
(70,4%[3])
kormánypárt
2003-as 161 765[4] 4,22%[4] 0 0% nem jutott be
2007-es 46 990 1,57% 3 1,2% ellenzék
2008-as 74 874[5] 1,84%[5] 4[5] 1,6%[5] kormánypárt
2012-es 68 323 1,83% 5 2% ellenzék
2014-es 75 294 2,17% 6 2,4% kormánypárt

Vajdaság tartományi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vajdasági parlament elnöke 2008–2012 között Egeresi Sándor volt, 2012-től Pásztor István. A 120 tagú Tartományi Képviselőházban jelenleg 7 VMSZ-es képviselő ül.

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Tartományi parlamenti szerepe
2008-as 77 390[5] 7,60%[5] 9[5] 7,5%[5] kormánypárt
2012-es 62 275 6,15% 7 5,8% kormánypárt

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ismét Kasza József a VMSZ elnökeOrigo, 2002. december 1.
  2. Bomlik a koalíció – hátbaszúrták a VMSZ-t – Kitekintő.hu, 2010. január 27.
  3. ^ a b c d A választásokon a VMSZ a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (SZDE, szerbül DOS) pártkoalíció részeként vett részt és a koalíció által elnyert 176 mandátumból 6-ot kapott.
  4. ^ a b Az Együtt a Toleranciáért pártkoalíció eredménye.
  5. ^ a b c d e f g h A Magyar Koalíció eredménye.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]