Vajdasági Magyar Szövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vajdasági Magyar Szövetség
Adatok
Elnök Pásztor István
Alelnök Ceglédi Rudolf alelnök,
Fremond Árpád alelnök,
Kovács Elvira alelnök

Alapítva 1994. június 18., Zenta
Székház Szabadka, Aga Mamužić utca 11/I.

Ideológia magyar nemzeti kisebbségvédelem
Politikai elhelyezkedés centrista
Parlamenti jelenlét Szerbia:
4 / 250
Vajdaság:
6 / 120
Nemzetközi szövetségek Európai Néppárt
Hivatalos színei piros, fehér, zöld
Weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdasági Magyar Szövetség témájú médiaállományokat.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ, szerbül Савез војвођанских Мађара, СВМ / Savez vojvođanskih Mađara, SVM) szerbiai magyar kisebbségi politikai párt. Elnöke Pásztor István. Ifjúsági szervezete a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fóruma.

Története[szerkesztés]

1994. június 18-án alakult Zentán. Polgárok egyesületeként, pártoktól és kormányoktól független szervezetként jött létre. Politikai párttá 1995. június 17-én Szabadkán alakult át, azzal az elsődleges céllal, hogy nagyobb részt vállaljon a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletében.

Az alakuló közgyűlésen Csubela Ferencet választották VMSZ elnökévé. Csubela 1995. november 20-án autóbalesetet szenvedett, és november 27-én belehalt sérüléseibe. Új elnökké Kasza Józsefet választották, akit előzőleg 1988 óta mindig Szabadka polgármesterévé választottak, valamint 1990-től a szerb parlament tagja is volt. 2002-ben újraválasztották pártelnöknek.[1]

Kasza József a VMSZ jubileumi ünnepségén, annak tagsága és szimpatizánsai előtt 2007. március 10-én bejelentette visszavonulását. Lehetséges utódjaként felmerült Pásztor István tartományi privatizációs titkár, Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár és Józsa László, a VMSZ elnökségi tagja, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének neve. A VMSZ tanácsa azonban egységesen felsorakozott Pásztor István elnökjelöltsége mögé, akit a párt május 5-én Magyarkanizsán tartott 11. tisztújító közgyűlése elnökké választott. Kasza Józsefet, érdemei elismerése mellett, közfelkiáltással tiszteletbeli elnöknek választották.

Pásztor együttműködésre törekedett a többi nagy vajdasági magyar párttal. Ezek összefogásaként 2008-ban létrejött Magyar Koalíció, amely a korábbiaknál eredményesebben szerepelt a szerbiai választásokon. 2010-ben a párt addigi fő szövetségese, a kormányzó Demokrata Párt (DS) megpróbálta kiszorítani a VMSZ-t Szabadka és más városok vezetéséből. Válaszul a VMSZ megvonta támogatását a szerbiai kormánytól.[2]

Pártelnökök[szerkesztés]

Szervezeti felépítése[szerkesztés]

A VMSZ legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely 250 tagú, évente legalább egyszer ülésezik, és amelyen négyévente tisztújítást tartanak. A Közgyűlés titkos szavazással választja meg a 44 tagú Tanácsot és a VMSZ elnökét, aki tagja a Tanácsnak. A Tanács a közgyűlések közötti időszakban a VMSZ legfőbb szerve. A Tanács saját tagjai közül tanácselnököt, tanácsalelnököt, ügyvezető alelnököt, négy alelnököt, továbbá tizenegy elnökségi tagot választ.

A VMSZ végrehajtó szerve a 17 tagú Elnökség. Az Elnökség élén az elnök, az ügyvezető alelnök és a négy alelnök áll. A VMSZ-nek Szabadkán központi irodája működik, amelynek irányítását az Elnökség által kinevezett irodavezető végzi.

Politikája[szerkesztés]

Főbb törekvések[szerkesztés]

Hungarian Regional Autonomy02 map.png

A vajdasági magyar nemzeti közösség autonómiájának megvalósítása. A magyar állampolgárságnak a szülőhely elhagyása nélküli, egyéni kérelemre történő megszerzése. A Vajdasági Magyar Szövetségnek az Európai Néppártba történő felvétele, felkészülés az Európai Parlamentben folytatandó aktív politizálásra.

2004. december 5.[szerkesztés]

A szülőföldjükön maradó határontúli magyarok kettős állampolgárságának kérdése legelőször a Vajdaságban merült fel. A VMSZ egyébként ellenezte az erről szóló népszavazást, mert számított az eredménytelenségére. Ezért bírálja jelenleg is a szavazást kezdeményező MVSZ-t. Természetesen, akkor is, és most is kiáll a kettős állampolgárság mellett. 2005. január 6-án Szabadkán összehívta a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) csonka ülésszakát a magyar kormány képviselőinek részvétele nélkül, mivel az utóbbiak ezt nem tették meg.

Viszony a többi vajdasági magyar párthoz[szerkesztés]

A VMSZ a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével és a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal alkotott ún. Magyar Koalíció köztársasági elnökjelöltje, Pásztor István megközelítőleg 93 000 szavazatot kapott, ami (főleg a korábbi eredményekhez képest) igen jó eredmény. A közös választási sikereknek köszönhetően a három párt félretéve korábbi nézeteltéréseit továbbra is együttműködik, és a Magyar Koalíció közös jelölteket állít majd a 2008 májusában megrendezendő helyhatósági választásokon. Közösen dolgozzák ki a Vajdasági Magyar Területi Autonómia tervezetét.

Választási eredmények[szerkesztés]

Már az 1996. évi helyi önkormányzati választásokon a párt nagy sikereket ért el. 1997-ben A Vajdasági Magyar Szövetség színeiben, illetve támogatásával a Szövetségi Parlamentbe 3, a Köztársasági Népképviselőházba 4, a Tartományi Képviselőházba 11, a községi képviselő-testületekbe pedig 139 képviselő jutott be a VMSZ színeiben. Kasza József 2001-ben Szerbia miniszterelnök-helyettese lett. 2003. évi szerbiai parlamenti választásokon a VMSZ tagja volt az Együtt a Toleranciáért szövetségnek, mely szerbiai kisebbségi pártokból tevődött össze, de a választás sikertelennek bizonyult számukra. 2004-ben a helyhatósági választásokon is több községben vereséget szenvedett a korábbi VMSZ-es polgármester, más jelöltekkel szemben.

A VMSZ egyedül indult a 2007-es választásokon, a kisebb magyar pártokkal nem fogott össze. A január 21-én tartott választáson sok szavazót veszített, 250 képviselőjelöltje közül végül csupán hármat küldhetett a szerbiai parlamentbe a várt 6-8 helyett. A 120 000-re becsült magyar szavazónak csak mintegy a fele szavazott magyar pártokra, a VMSZ-re pedig csak 52 ezren. A többiek a szerb pártokat választották. A gyenge eredményekért elsősorban Kasza Józsefet hibáztatták a sajtóban. A választások után megalakult új kormánykoalícióból is kimaradt a párt, de a demokratikus és Szerbia európai integrációját képviselő politikai erőket továbbra is támogatta. Ez 2008 és 2012 között elsősorban a Demokrata Pártot (DP) jelentette, amellyel köztársasági, tartományi és több helyütt helyi szinten is kormányzati együttműködést folytatott, annak ellenére, hogy a DP a Magyar Nemzeti Tanácsban is megjelent és több magyarok lakta településen (pl. Szabadka, Zenta) kiszorította a VMSZ-t a helyi hatalomból. 2012-ben némileg visszaesett a párt a választásokon, majd 2014-ben erősödött: ekkor a Szerb Haladó Párt (SZHP) koalíciós partnere lett, államtitkári szinten van jelen a szerbiai kormányban. 2016-ban ismét visszaesett a támogatottsága. Az SZHP is igyekszik helyi szinten kiszorítani a VMSZ-t az önkormányzatokból.

Nemzetgyűlési (Szerbia köztársasági)[szerkesztés]

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1997-es 50 960 1,23% 4 1,6% ellenzék
2000-es 2 402 387[3] 64,7%[3] 6
(176-ból[3])
2,4%
(70,4%[3])
kormánypárt
2003-as 161 765[4] 4,22%[4] 0 0% nem jutott be
2007-es 46 990 1,57% 3 1,2% ellenzék
2008-as 74 874[5] 1,84%[5] 4[5] 1,6%[5] kormánypárt
2012-es 68 323 1,83% 5 2% ellenzék
2014-es 75 294 2,17% 6 2,4% kormánypárt
2016-os 56 620 1,54% 4 1,6% kormánypárt

Vajdaság tartományi[szerkesztés]

A vajdasági parlament elnöke 2008–2012 között Egeresi Sándor volt, 2012-től Pásztor István. A 120 tagú Tartományi Képviselőházban jelenleg 6 VMSZ-es képviselő ül.

Választások Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Tartományi parlamenti szerepe
2008-as 77 390[5] 7,60%[5] 9[5] 7,5%[5] kormánypárt
2012-es 62 275 6,15% 7 5,8% kormánypárt
2016-os 47 034 5,03% 6 5% kormánypárt

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ismét Kasza József a VMSZ elnökeOrigo, 2002. december 1.
  2. Bomlik a koalíció – hátbaszúrták a VMSZ-t – Kitekintő.hu, 2010. január 27.
  3. ^ a b c d A választásokon a VMSZ a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (SZDE, szerbül DOS) pártkoalíció részeként vett részt és a koalíció által elnyert 176 mandátumból 6-ot kapott.
  4. ^ a b Az Együtt a Toleranciáért pártkoalíció eredménye.
  5. ^ a b c d e f g h A Magyar Koalíció eredménye.

További információk[szerkesztés]