Polgármester

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban. Magyarországon a polgármester a települési önkormányzat képviselő-testületének elnöke. Képviseli az önkormányzatot illetve a képviselő-testületet harmadik személyek irányában. Budapest fővárosban ezt a tisztséget főpolgármester tölti be. A megyei önkormányzat esetében a polgármesterrel azonos jogállású a megyei közgyűlés elnöke.[1]

A tisztség története[szerkesztés]

A Pallas nagy lexikonában[szerkesztés]

  • 1. az 1886. XXI. t.-c. szerint a törvényhatósági jogú városoknak első tisztviselője, mint ilyen elnöke a városi tanácsnak, s a főispán akadályoztatása esetében a közgyűlésnek; hatáskörét a hivatkozott törvény részletesen szabályozza.
  • 2. Az 1886. XXII. t.-c. szerint a polgármester rendezett tanácsú városokban az előljáróságnak és a tanácsnak tagja és feje, rendes fizetést kap, amely a tiszti fizetésnél, amely az adott törvényhatóságban a főszolgabírák részére van megállapítva, kisebb nem lehet. Rendes elnöke a közgyűlésnek. A polgármestert városi törvényhatóságokban a törvényhatósági közgyűlés, rendezett tanácsú városokban a képviselőtestület 6 évre választja.
  • 3. Budapest székes fővárosi törvényhatóságban, amelynek élén a király által a belügyminiszter ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyűlés által 6 évre választott főpolgármester áll, a polgármester a törvényhatóságnak közege, a tanácsnak elnöke, s intézkedik a törvény által hatáskörébe utalt ügyekben. A polgármesteren kivül a székes fővárosban egy, legfeljebb két alpolgármester is van, akik a tanácsnak tagjai. A polgármestert és az alpolgármestereket a bizottság 6 évre, mégpedig a polgármestert általános, az alpolgármestereket viszonylagos szótöbbséggel választja.
  • 4. Fiume városi és kerületi törvényhatóságban, amelynek ügyeit az 1886. XXI. t.-c. rendelkezése szerint a törvény újabb rendelkezéséig a fennálló törvényes gyakorlat szerint intézik, polgármester (podesta) a képviselő-testület (rappresentanza di Fiume) elnökének a neve, akit a képviselőtestület saját tagjai közül 6 évre választ.

A második világháború után[szerkesztés]

  • Magyarországon a hagyományos polgármesteri tisztséget az 1950. évi tanácstörvény törölte el és a tanácsrendszer bevezetésével az eltérő jogkörű VB-elnök tisztségével váltotta fel.
  • 1990-ben a helyi önkormányzatokról szóló törvény ismét bevezette a polgármesteri tisztségét.

A polgármester jogállása ma Magyarországon[2][3][szerkesztés]

A polgármester megválasztására 1994-ig a helyi önkormányzat képviselő-testülete volt jogosult.[4] 1994 óta a polgármester megválasztása a helyi képviselők megválasztásával egyidejűleg történik. 1994 óta a törvény egy időben lehetővé tette, hogy a polgármestert egyidejűleg országgyűlési képviselővé válasszák.

A polgármester a jegyző útján irányítja a szakapparátust, a polgármesteri hivatalt. Az állam nem utasíthatja a polgármestert, intézkedéseit csak a közigazgatási hivatal vizsgálhatja a törvényességi felügyelet keretében.

A polgármestert munkájában a helyi képviselő-testület által az ő javaslatára megválasztott egy vagy több alpolgármester segíti.

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat élén főpolgármester áll, a kerületi önkormányzatok élén pedig polgármesterek.

A magyar választási rendszer nem zárja ki, hogy egy polgármester egyidejűleg magas párttisztséget viseljen és nem zárja ki az ismételt megválaszthatóságot sem.

Jogállása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvényben[szerkesztés]

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a polgármester jogállásáról a következőket rendeli:

A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az 1. melléklet tartalmazza. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.[5]

A polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el.[6]

Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.[7]

A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.[8]

A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.[9]

A polgármester

  • a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;
  • b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
  • c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
  • d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
  • e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
  • f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
  • g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.[10]

A polgármester esküjének és fogadalmának szövege[szerkesztés]

"Én, (a polgármester neve) esküszöm, hogy hazámhoz, Magyarországhoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat a (megye/település/kerület) fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!" [11]

Források[szerkesztés]

  • 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bíró Endre: Jogi szótár. 395. old.
  2. 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. (Hozzáférés: 2010. október 27.)
  3. 1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról. (Hozzáférés: 2010. október 27.)
  4. 1990. évi LXVII törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről. (Hozzáférés: 2010. október 27.)
  5. 2011. évi CLXXXIX. törvény 63. §
  6. 2011. évi CLXXXIX. törvény 64. § (1) bek.
  7. 2011. évi CLXXXIX. törvény 64. § (2) bek.
  8. 2011. évi CLXXXIX. törvény 65. §
  9. 2011. évi CLXXXIX. törvény 66. §
  10. 2011. évi CLXXXIX. törvény 67. § (1) bek.
  11. Melléklet az 1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról. (Hozzáférés: 2010. október 27.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Polgármesterek listái[szerkesztés]