Országgyűlési képviselő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Az országgyűlési képviselő vagy parlamenti képviselő egy olyan személy, aki valamely ország vagy tartomány törvényhozó testületében, parlamentjében szavazati joggal rendelkező személy. A parlamenti képviselői címet választás vagy delegálás útján lehet megszerezni.

A parlamenti képviselőség gyakran mandátumhoz kötött, azaz csak bizonyos időtartamra érvényes. Lehet azonban valaki parlamenti képviselő időkorlát nélkül is (pl. haláláig vagy nyugdíjba vonulásáig), ezt az adott parlament jogszabályai rendezik.

Kétkamarás parlament esetében különbséget teszünk felsőházi és alsóházi parlamenti képviselők között.

Jogállása Magyarországon[szerkesztés]

Magyarország Alaptörvénye az országgyűlési képviselőkről a következőket rendeli:

  • Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.[1]

Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.[2]

Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.[3]

Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik

  • a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
  • b) az országgyűlési képviselő halálával;
  • c) összeférhetetlenség kimondásával;
  • d) az országgyűlési képviselő lemondásával;
  • e) akkor, ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
  • akkor, ha 1 éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.[4]

Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.[5]

Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.[6]

Büntetőjogi szempontból az országgyűlési képviselő is hivatalos személynek számít.

Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei[szerkesztés]

Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit az Alkotmány, 2012 óta az Alaptörvény szabályozza. (1990 és 2012 áprilisa között a képviselők jogállásának részletesebb szabályairól az 1990. évi LV. törvény, a képviselők javadalmazásának, költségtérítésének és kedvezményeinek részletesebb szabályairól pedig az 1990. évi LVI. törvény rendelkezett.) Mindkét törvényt a magyar Országgyűlés több alkalommal módosította.

2012. április 27-én lépett hatályba az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény , amely átvette és részben újraszabályozta a két törvény rendelkezéseit, ugyanakkor hatályon kívül helyezte a képviselők jogállásáról szóló törvényt. Az országgyűlési képviselők jogait és kötelességeit alapvetően két csoportba lehet sorolni.

Az első csoportba az Országgyűlés feladataival, működésével kapcsolatos jogok, illetve kötelezettségek tartoznak. Pl. a plenáris üléseken való részvétel, a beszédjog, amelynek alapja a képviselői szólásszabadság, a törvénykezdeményezési, indítványtételi jog, a szavazáshoz való jog, a parlamenti tisztségek viselésének joga, a bizottságokban való részvétel joga, a képviselőcsoport alakításának joga, illetőleg a tájékoztatáshoz való jog.

A második csoportba azok a jogok, illetve kötelezettségek tartoznak, amelyek a zavartalan parlamenti munka előfeltételeit biztosítják. Ebbe a körbe sorolható a mentelmi jog, az összeférhetetlenség, valamint a különböző juttatásokhoz való jogok.[7]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország Alaptörvénye 2. cikk (1) bek.
  2. Magyarország Alaptörvénye 4. cikk (1) bek.
  3. Magyarország Alaptörvénye 4. cikk (2) bek.
  4. Magyarország Alaptörvénye 4. cikk (3) bek.
  5. Magyarország Alaptörvénye 4. cikk (4) bek.
  6. Magyarország Alaptörvénye 4. cikk (5) bek.
  7. http://www.parlament.hu/pairhelp/kepv_hu.htm