Ugrás a tartalomhoz

Belügyminisztérium

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
 A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Belügyminisztérium
Alapítva1848
Jogelőd
SzékhelyBudapest ( é. sz. 47° 29′ 57″, k. h. 19° 02′ 56″47.499050°N 19.048860°E)
MiniszterPintér Sándor
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 57″, k. h. 19° 02′ 56″47.499050°N 19.048860°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 57″, k. h. 19° 02′ 56″47.499050°N 19.048860°E
A Belügyminisztérium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belügyminisztérium témájú médiaállományokat.

Magyarországon a Belügyminisztérium (rövidítése: BM) a közigazgatási struktúra egyik minisztériuma, országos illetékességű költségvetési szerv.

Központi épülete

[szerkesztés]
A 2025 előtti központi épület nagyjából a Mérleg utca tengelye felől nézve
A minisztérium korábbi épülete a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1930-as években nyomtatott takarékbetétkönyvén (eredetileg ezen bank székházának épült)

A minisztérium központi épülete a kormányszerv 2025 tavaszán bejelentett költözése óta Budapesten, a Budai Várnegyedben, az I. kerületi Szentháromság tér 6. szám alatt található.[1] A Fellner Sándor tervezte neogótikus minisztériumi palotát eredetileg a Pénzügyminisztérium számára emelték, amely a második világháborúig működött benne; később szolgált kollégiumként és a Magyar Nemzeti Levéltár egyik létesítményeként, illetve egy időben a Magyarság Háza nevet is viselte.

2025 előtt a központi minisztériumi épület évtizedeken keresztül a Széchenyi István tér egyik épülete (hivatalosan az V. kerület, József Attila utca 2-4. szám alatt álló épületkomplexum) volt, ami eredetileg is irodaháznak épült Quittner Zsigmond tervei alapján[2]: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza volt 1950-ig. A homlokzaton található két felirat az egykori bank alapítására (1841) illetve az épület átadásának évére (1905) utal, római számokkal.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az épületet 2025 szeptemberében árverésre bocsátotta, kikiáltási ára 50,8 milliárd forint volt;[3][4] az árverésen olyan ajánlattévő vehetett részt, aki előzőleg letett 12,7 milliárd forintnyi biztosítékot. A szeptember 15–17. között, vagyis három napon át tartó liciten egyetlen érvényes ajánlat érkezett be, ami elegendő is volt a sikeres árveréshez. Az épületet – mint nem sokkal később kiderült – az Eagle Hills Hungary Zrt. vette meg, amelynek tulajdonosa az a Mohamed Alabbar ingatlanfejlesztő, aki a Rákos-Dubaj projektnél is előtérbe került.[5]. A minisztériumi személyi állomány egy része azonban még nem költözött ki az épületből az árverés idejéig, így a birtokátruházás végső határidejét 2026. január 15-ére tűzték ki.[6]

1953-ban a Jászai Mari téri belügyminisztériumi épület („Fehér Ház”, ma Képviselői irodaház) átadása után az egykori ÁVH-s részlegek jelentős része a József Attila utcai épületkomplexumban nyert elhelyezést. Ennek köszönhetően 1956. október végétől fegyveres harcok helyszíne is volt az épület: József Attila utcai szárnyában Kardos György vezetésével 2-300 fős karhatalmi csapat harcolt a felkelők ellen.

Története

[szerkesztés]

Elődjét 1848. április 11-ével hozták létre.[7] 2006-ig működött ezen a néven,[8] amikor a funkcióit két részre bontották: létrejött a korábbi Igazságügyi Minisztériummal összevont Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (2008-tól Önkormányzati Minisztérium).[9] A második Orbán-kormány 2010-ben újra létrehozta a Belügyminisztériumot.

Feladat- és hatásköre

[szerkesztés]

A BM az ország működésének biztosítása érdekében jogszabály-előkészítő és irányító feladatokat lát el. Bizonyos esetekben hatósági és fellebbviteli tevékenységet végez az alábbi területeken:

  • a közbiztonsággal és a belső rend védelmével kapcsolatos rendőri és rendészeti tevékenységek, ideértve az országhatár biztonságának szavatolását,
  • a polgári titkosszolgálatok, így különösen az AH, a TEK és az NBSZ felügyelete,
  • igazgatásrendészeti, szabálysértési, lakás-, helyiség- és településgazdálkodási kérdések,
  • tűzvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem felügyelete,
  • állampolgársági és menekültügyek,
  • egyes országos személyi alapnyilvántartások, a minősített adatok védelmének felügyelete.
  • az 5. Orbán-kormány megalakulása után bővültek a feladatok a közneveléssel, az egészségüggyel és a szociálpolitikával is [10] [11]

A BM másik nagy területe az önkormányzatok segítése. E területén ellátja különösen:

  • a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását, például a jogi, fejlesztési és koordinációs feladatok, az államháztartást érintő kérdések stb.,
  • a helyi önkormányzatoknak juttatott összkormányzati támogatások koordinálását.

A minisztérium létszáma 346 fő.[forrás?]

Szervezete

[szerkesztés]

Hivatali tevékenységet segítő szervezetek

[szerkesztés]

Országos hatáskörű önálló szervek

[szerkesztés]

A Határőrség, amely szintén önálló országos hatáskörű szerv volt, 2008. január 1-jén beolvadt a Rendőrségbe.

Kutatható iratanyaga

[szerkesztés]

Az 1945–2014 közti években keletkezett iratai közül 537,86 iratfolyóméternyi papíralapú és 63 587,96 megabájtnyi elektronikusan keletkeztetett, maradandó értékűnek minősített iratanyaga található meg az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetében, ahol az a XIX-B-1 törzsszámon, a keletkeztető szervezeti egységek illetve személyek szerint 76 állagra bontva kutatható.[12]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Ministry of Interior (Hungary)
A Wikimédia Commons tartalmaz Belügyminisztérium témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Domány András: Hivatalossá vált, hogy a Belügyminisztérium a Várba költözik (magyar nyelven). hvg.hu, 2025. március 14. (Hozzáférés: 2025. szeptember 19.)
  2. ↑ Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  3. ↑ 50 milliárd forintért eladó a Belügyminisztérium épülete, amit Tiborcz-hotelek vesznek körbe (magyar nyelven). 24.hu, 2025. szeptember 8. (Hozzáférés: 2025. szeptember 8.)
  4. ↑ VG: Ez lehet Magyarország legfényűzőbb új szállodája: eladó a legendás Duna-parti épület, amelyet eddig a kormány használt – indul a licit (magyar nyelven). Világgazdaság, 2025. szeptember 8. (Hozzáférés: 2025. október 19.)
  5. ↑ Bence, Horváth: A Mini-Dubajt tervező arab befektető vette meg a Belügyminisztérium épületét (magyar nyelven). 444, 2025. október 25. (Hozzáférés: 2025. október 25.)
  6. ↑ Vég Márton: 50 milliárdért eladták a Belügyminisztériumot (magyar nyelven). mfor.hu, 2025. szeptember 18. (Hozzáférés: 2025. október 19.)
  7. ↑ 1848. évi III. tc.
  8. ↑ BM Alapító Okirata[halott link]
  9. ↑ 2008. évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról
  10. ↑ https://kormany.hu/belugyminiszterium/allamtitkarok - alárendelt államtitkárok
  11. ↑ [2] 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
  12. ↑ A Belügyminisztérium 1945 utáni iratainak jegyzéke az MNL OL nyilvántartásában; hozzáférés: 2025. október 19.

További információk

[szerkesztés]
Ez a magyar közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Belügyminisztérium&oldid=28487590”