Magyarország minisztériumainak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Alkotmányos alapok[szerkesztés]

Magyarország minisztériumainak felsorolását Magyarország Alaptörvényének 17. cikke alapján törvényben kell meghatározni. Az alkotmányos felhatalmazás értelme az, hogy a minisztériumok neve, hatásköre alkotmánymódosítás nélkül is, törvénnyel, módosítható, változtatható legyen.

Előzmények[szerkesztés]

Az Alkotmány 1989. október 23-tól hatályos 34. §-a szerint "A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását alkotmányerejű törvény tartalmazza." A 2012. január 1-ig hatályos szöveget az 1990. május 16-ától hatályos alkotmánymódosítás határozta meg: "34. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza."

A hatályos szabályozás[szerkesztés]

A harmadik Orbán-kormány előterjesztésére megalkotott törvényi felsorolást a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény tartalmazza. Ez a törvény 2014. június 6-án lépett hatályba.[1] A törvény 2015. októberében módosult. Létrejött a nem szakminisztériumi jellegű Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelynek élén miniszter áll.[2][3] Ezek szerint Magyarország minisztériumai

  • a) a Miniszterelnökség, mint elsősorban az állam tevékenységének kormányzati, valamint a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolását ellátó minisztérium,
  • b) a Miniszterelnöki Kabinetiroda, mint elsősorban általános politikai koordinációt ellátó minisztérium,
  • c) a szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok.[4]

A szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok a következők:

  1. Belügyminisztérium,
  2. Emberi Erőforrások Minisztériuma,
  3. Földművelésügyi Minisztérium,
  4. Honvédelmi Minisztérium,
  5. Igazságügyi Minisztérium,
  6. Külgazdasági és Külügyminisztérium,
  7. Nemzetgazdasági Minisztérium.
  8. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

A korábbi törvények[szerkesztés]

A törvényváltozások tendenciája[szerkesztés]

A Magyarország 1989 utáni történetében a kezdetektől jellemző volt, hogy az országgyűlési választások után a kormánytöbbség vagy új törvényt alkotott, vagy a meglevő törvényt módosította. (Két országgyűlési választás közötti módosítás viszonylag ritka.)

1990. évi XXX. törvény[szerkesztés]

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvény 1. §-a szerint a Magyar Köztársaság minisztériumai a következők voltak:

  1. Belügyminisztérium,
  2. Földművelésügyi Minisztérium,
  3. Honvédelmi Minisztérium,
  4. Igazságügyi Minisztérium,
  5. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium,
  6. Környezetvédelmi Minisztérium,
  7. Közlekedési és Hírközlési Minisztérium,
  8. Külügyminisztérium,
  9. Munkaügyi Minisztérium,
  10. Művelődési és Közoktatási Minisztérium,
  11. Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma,
  12. Népjóléti Minisztérium,
  13. Pénzügyminisztérium.

1990. évi LXVIII. törvény[szerkesztés]

A kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1990. évi LXVIII. törvény a minisztrériumok elnevezését nem változtatta meg, csupán bizonyos hatásköri kérdéseket rendezett.

1994. évi LVI. törvény[szerkesztés]

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvény módosításáról rendelkező 1994. évi LVI. törvény 1. §-a szerint a Magyar Köztársaság minisztériumai a következők voltak:
  1. Belügyminisztérium,
  2. Földművelésügyi Minisztérium,
  3. Honvédelmi Minisztérium,
  4. Igazságügyi Minisztérium,
  5. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium,
  6. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium,
  7. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium,
  8. Külügyminisztérium,
  9. Munkaügyi Minisztérium,
  10. Művelődési és Közoktatási Minisztérium,
  11. Népjóléti Minisztérium,
  12. Pénzügyminisztérium.

1996. évi LXXIV. törvény[szerkesztés]

a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi LXXIV. törvény szerint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elnevezés helyébe az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium lépett.

1998. évi XXXVI. törvény[szerkesztés]

a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény 1. §-a szerint a Magyar Köztársaság minisztériumai a következők voltak:
  1. Belügyminisztérium,
  2. Szociális és Családügyi Minisztérium,
  3. Egészségügyi Minisztérium,
  4. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,
  5. Gazdasági Minisztérium,
  6. Honvédelmi Minisztérium,
  7. Igazságügyi Minisztérium,
  8. Környezetvédelmi Minisztérium,
  9. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium,
  10. Külügyminisztérium,
  11. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma,
  12. Oktatási Minisztérium,
  13. Pénzügyminisztérium.

2002. évi XI. törvény[szerkesztés]

a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény 1. §-a szerint a Magyar Köztársaság minisztériumai a következők voltak:
  1. Belügyminisztérium,
  2. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium,
  3. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium,
  4. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,
  5. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,
  6. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium,
  7. Honvédelmi Minisztérium,
  8. Igazságügyi Minisztérium,
  9. Informatikai és Hírközlési Minisztérium,
  10. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,
  11. Külügyminisztérium,
  12. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma,
  13. Oktatási Minisztérium,
  14. Pénzügyminisztérium.

2003. évi XXVII. törvény[szerkesztés]

2003. évi XXVII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény módosításáról

2004. évi XCV. törvény[szerkesztés]

2004. évi XCV. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény módosításáról

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyére jött létre:

  1. Egészségügyi Minisztérium
  2. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

2006. évi LV. törvény[szerkesztés]

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény 1. §-a szerint a Magyar Köztársaság minisztériumai a következők voltak:
  1. Egészségügyi Minisztérium,
  2. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,
  3. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,
  4. Honvédelmi Minisztérium,
  5. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium,
  6. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,
  7. Külügyminisztérium,
  8. Oktatási és Kulturális Minisztérium,
  9. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium,
  10. Pénzügyminisztérium,
  11. Szociális és Munkaügyi Minisztérium.

2008. évi XX. törvény[szerkesztés]

2008. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról

Ezen törvény alapján szűnt meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium valamint a Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Az alábbi minisztériumok jöttek létre:

  1. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
  2. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
  3. Önkormányzati Minisztérium

A 2010. évi XLII. törvény[5][szerkesztés]

A második Orbán-kormány előterjesztésére fogadta el az Országgyűlés a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvényt, amelynek 1. §-a szerint a minisztériumok a következők:
  1. Belügyminisztérium,
  2. Honvédelmi Minisztérium,
  3. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium,
  4. Külügyminisztérium,
  5. Nemzetgazdasági Minisztérium,
  6. Emberi Erőforrások Minisztériuma[6] (2012. május 14-ig Nemzeti Erőforrás Minisztérium[7]),
  7. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
  8. Vidékfejlesztési Minisztérium.

Értelmező szabályok[szerkesztés]

Mivel a minisztériumok számának és hatáskörének megváltozása számos korábbi jogszabályt érint, a törvény 2. §-ának (1) bekedzése előírja, hogy ahol a 2010. évi XLII. törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály
  • a) Egészségügyi Minisztériumot, illetve egészségügyi minisztert említ, ott Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, illetve nemzeti erőforrás minisztert,
  • b) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert említ, ott Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve vidékfejlesztési minisztert,
  • c) Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, illetve igazságügyi és rendészeti minisztert említ, ott
  • ca) az áldozatsegítéssel, a bűncselekmények megelőzésével, a büntetés-végrehajtással, a határrendészettel, az idegenrendészettel és menekültüggyel, a közlekedésrendészettel, a közterület-felügyelet szabályozásával, a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével, a külföldre utazás szabályozásával, a rendészettel, a szabálysértési szabályozással, a közbiztonsággal, az élet- és vagyonbiztonság védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében Belügyminisztériumot, illetve belügyminisztert,
  • cb) az állampolgársági ügyekkel, az anyakönyvi ügyekkel, az igazságüggyel, a kárpótlással, a személyiadat- és lakcímnyilvántartással, valamint a közigazgatás fejlesztésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
  • d) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, illetve környezetvédelmi vagy vízügyi minisztert említ, ott Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve vidékfejlesztési minisztert,
  • e) Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot, illetve közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert említ, ott Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert,
  • f) Miniszterelnöki Hivatalt, illetve miniszterelnöki hivatalt vezető minisztert említ, ott
  • fa) a kormányzati tevékenység összehangolásával, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzet-politikáért, továbbá a közigazgatási informatika részeként az e-közigazgatásért való felelősségével kapcsolatos feladatok, valamint a miniszterelnöki döntésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
  • fb) az audiovizuális politikáért, az informatikáért és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért, valamint az elektronikus hírközlésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert,
  • g) Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert említ, ott
  • ga) a gazdaságpolitikáért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a külgazdaságért, a kutatás-fejlesztéssel és technológiai innovációért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert,
  • gb) a fejlesztéspolitikáért és a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, a területfejlesztésért és az űrkutatásért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert,
  • gc) az építésügyért, a területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért, valamint település-üzemeltetésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Belügyminisztériumot, illetve belügyminisztert,
  • h) Oktatási és Kulturális Minisztériumot, illetve oktatási és kulturális minisztert említ, ott
  • ha) az oktatásért, a tudománypolitikai koordinációért és a kultúráért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, illetve nemzeti erőforrás minisztert,
  • hb) az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjával kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
  • i) Önkormányzati Minisztériumot, illetve önkormányzati minisztert említ, ott
  • ia) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért, a köziratok kezelésének szakmai irányításáért, a választójogi és népszavazási szabályozásért, a választások és népszavazások lebonyolításáért, továbbá a közigazgatás-szervezésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
  • ib) a helyi önkormányzatokért, a katasztrófák elleni védekezésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Belügyminisztériumot, illetve belügyminisztert,
  • ic) a sportpolitikáért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, illetve nemzeti erőforrás minisztert,
  • id) a turizmusért, illetve idegenforgalomért, a vendéglátásért, a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert,
  • j) Pénzügyminisztériumot, illetve pénzügyminisztert említ, ott
  • ja) az államháztartással, az adópolitikával, a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásával, a számviteli szabályozással, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásával, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal, a nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásával, valamint az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásával kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert,
  • jb) az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért és az állami vagyon felügyeletéért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert,
  • k) Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, illetve szociális és munkaügyi minisztert említ, ott

ka) a szociális és nyugdíjpolitikával, a családpolitikával, a kábítószer-megelőzéssel és kábítószerügyi koordinációs feladatokkal, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a gyermek- és ifjúságpolitikával, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításának részeként a fogyatékosok esélyegyenlőségének előmozdításáért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, illetve nemzeti erőforrás minisztert,

  • kb) a foglalkoztatáspolitikával, a szakképzéssel és felnőttképzéssel, a fogyasztóvédelemmel és a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert,
  • kc) a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításának részeként az egyenlő bánásmód biztosításáért, a romák társadalmi integrációjáért és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
  • l) társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli minisztert, illetve társadalompolitikai minisztert említ, ott Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
  • m) polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztert említ, ott
  • ma) a polgári hírszerzési tevékenység kivételével a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításával, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ irányításáért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Belügyminisztériumot, valamint belügyminisztert,
  • mb) a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
  • mc) a polgári hírszerzési tevékenység irányításával kapcsolatos feladatok tekintetében Külügyminisztériumot, illetve külügyminisztert

kell érteni.

  • (2) A Miniszterelnökség, mint központi államigazgatási szerv a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból kiválással jön létre.
  • (3) Amennyiben a 2. § (1) bekezdése eltérően nem rendelkezik, a jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében jogutódnak
  • a) a Miniszterelnöki Hivatal esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot,
  • b) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium esetén a Belügyminisztériumot,
  • c) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium esetén a Nemzetgazdasági Minisztériumot,
  • d) az Oktatási ás Kulturális Minisztérium esetén a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot,
  • e) az Önkormányzati Minisztérium esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot,
  • f) a Pénzügyminisztérium esetén a Nemzetgazdasági Minisztériumot,
  • g) a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esetén a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot

kell tekinteni.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2014. évi XX. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 4. §
  2. 2015. évi CXLVIII. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról
  3. Létrejött a Miniszterelnöki Kabinetiroda, mno.hu, 2015. október 12.
  4. a 2014. évi XX. törvény 1. § (1) bekezdésének a 2015. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított szövege
  5. Ezt a törvényt a 2014. évi XX. törvény hatályon kívül helyezte.
  6. 2012. évi XLII. törvény 1. §
  7. Ezt hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Nemzetierőforrás-minisztérium.