Magyarország minisztériumainak listája

Magyarország minisztériumai azon központi állami szervek összessége, amelyeket Magyarország kormányának tagjai, a miniszterek vezetnek, és amelyeket Magyarország alaptörvényének 17. cikkelye sorol fel.

Jelentős strukturális fordulatot hozott a 2026 májusában megalakult új kormány, amely teljesen átalakította a korábbi csúcsminisztériumok rendszerét. A hatályba lépett 2026. évi XIII. törvény értelmében a minisztériumok száma tizenhatra emelkedett. A korábbi összevont tárcák szétválasztásával önálló minisztériumot kapott többek között a kiemelt szakpolitikai területek védelmében az Egészségügy, az Oktatás, valamint a Környezetvédelem is.

A jelenlegi magyar minisztériumok egy része – az esetleges névváltoztatások ellenére – történelmi múltra tekint vissza, mint a Belügy-, a Honvédelmi-, a Külügy-, az Igazságügyi-, a Pénzügy-, valamint az Agrárminisztérium. Ezzel szemben a közigazgatás legújabb struktúráját meghatározó szervek a 2026-os kormányváltást követően nyerték el mai formájukat. Ilyen az önálló Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, a Tudományos és Technológiai Minisztérium, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium, valamint a Miniszterelnökség.

Magyarország minisztériumai

Magyarország jelenleg fennálló és működő minisztériumai^[1]
	Minisztérium	Székhelye	Vezetője	Főbb feladatai
1.	Egészségügyi Minisztérium	1055 Budapest, Arany János u. 6-8.	Hegedűs Zsolt (Egészségügyi miniszter)	Egészségügyi szakpolitika és irányítás Kórházak és szakellátás működtetése Háziorvosi és alapellátás fejlesztése Finanszírozás és költségvetési menedzsment Gyógyszerellátás és szabályozás Közegészségügy és járványügy
2.	Igazságügyi Minisztérium	1055 Budapest Nádor utca 22	Görög Márta (Igazságügyi miniszter)	Jogszabály-előkészítés és alkotmányossági felügyelet Jogállamiság és a megrendült közbizalom helyreállítása Végrehajtási rendszer teljes körű átalakítása és reformja Áldozatsegítés és az emberi jogok védelme Nemzetközi és uniós jogi kapcsolatok koordinálása
3.	Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium	1055 Budapest Szalay utca 10–14.	Lannert Judit (Oktatási és gyermekügyi miniszter)	Köznevelés és iskolarendszer irányítása Gyermekvédelem és gyermekjóléti ellátás Felsőoktatás és egyetemi ügyek Szakképzés és felnőttképzés Pedagógus-életpálya és bérszabályozás Esélyegyenlőség és felzárkóztatás
4.	Pénzügyminisztérium	1055 Budapest József nádor tér 2-4	Kármán András (Pénzügyminiszter)	Költségvetés és adópolitika kialakítása Államháztartás és államadósság kezelése Adó- és vámigazgatás (NAV) felügyelete Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok koordinálása Gazdaságstatisztika és pénzügyi elemzések Európai uniós források pénzügyi menedzsmentje
5.	Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium	1055 Budapest Apáczai Csere János u. 9	Bóna Szabolcs (Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős miniszter)	Agrárpolitika és mezőgazdasági stratégia Élelmiszerlánc-biztonság és minőségellenőrzés Vidékfejlesztés és támogatások elosztása Erdőgazdálkodás és vadászati ügyek Földügyek és ingatlan-nyilvántartás Környezet- és természetvédelem
6.	Belügyminisztérium	1014 Budapest Szentháromság tér 6	Pósfai Gábor (Belügyminiszter)	Közrend és belső biztonság fenntartása Rendőrség és határrendészet irányítása Katasztrófavédelem és tűzoltóság felügyelete Helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete Büntetés-végrehajtás igazgatása Idegenrendészet és menekültügy kezelése
7.	Élő Környezetért Felelős Minisztérium	1117 Budapest Október huszonharmadika utca 18.	Gajdos László (Élő Környezetért Felelős miniszter)	Környezetvédelem és klímapolitika Természetvédelem és nemzeti parkok irányítása Vízgazdálkodás és árvízvédelem Hulladékgazdálkodás és körforgásos gazdaság Levegőtisztaság-védelem és zajszint-szabályozás Biodiverzitás és az ökoszisztémák megőrzése
8.	Gazdasági és Energetikai Minisztérium	1055 Budapest Fő utca 44–50	Kapitány István (Gazdasági és Energetikai miniszter)	Gazdaságpolitika és iparfejlesztés Energetika és energiabiztonság Kereskedelem és belső piac szabályozása Zöld átállás és megújuló energiaforrások Közműszolgáltatások és infrastruktúra felügyelete Állami vagyon és állami vállalatok kezelése
9.	Honvédelmi Minisztérium	1055 Budapest Balaton utca 7–11	Ruszin-Szendi Romulusz (Honvédelmi miniszter)	Honvédelem és katonai stratégia Magyar Honvédség irányítása és vezetése Védelmi ipar és haditechnikai fejlesztések Katonai igazgatás és hadkiegészítés Nemzetközi védelmi kapcsolatok és NATO-együttműködés Katonai katasztrófavédelem és különleges jogrendi feladatok
10.	Közlekedési és Beruházási Minisztérium	1055 Budapest Alkotmány utca 5	Vitézy Dávid (Közlekedési és Beruházási miniszter)	Közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés működtetése Közlekedésfejlesztési és infrastruktúra-beruházások Állami magasépítési beruházások tervezése és koordinálása Közösségi közlekedés szervezése és tarifarendszere Építésügyi szabályozás és területfejlesztés Logisztika és árufuvarozás támogatása
11.	Külügyminisztérium	1055 Budapest Bem rakpart 47	Orbán Anita (Külügyminiszter)	Külpolitika és nemzetközi kapcsolatok alakítása Diplomáciai kapcsolatok és nagykövetségek irányítása Európai uniós ügyek és érdekérvényesítés Külgazdaság és exportfejlesztés támogatása Konzuli védelem és külföldi magyarok segítése Nemzetközi szerződések előkészítése és gondozása
12.	Miniszterelnökség	1055 Budapest Kossuth Lajos tér 2–4.	Ruff Bálint (Miniszerelnökséget vezető miniszter)	Kormányzati munka összehangolása és koordinációja Kormányzati döntés-előkészítés és stratégiák felügyelete Területi közigazgatás és a kormányhivatalok irányítása Kormányzati kommunikáció és társadalmi kapcsolatok Modernizációs programok és közigazgatási reformok vezetése Központi humánerőforrás-gazdálkodás a közigazgatásban
13.	Szociális és Családügyi Minisztérium	1055 Budapest József Attila utca 2–4	Kátai-Németh Vilmos (Szociális és Családügyi miniszter)	Családtámogatások és családi pótlékrendszer működtetése Idősügyi politika és nyugdíjasok támogatása Szociális ellátások és rászorultsági támogatások Fogyatékosságügy és megváltozott munkaképességűek segítése Szociális intézményrendszer és idősotthonok felügyelete Társadalmi felzárkóztatás és szegénység elleni küzdelem
14.	Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium	1055 Budapest Szemere utca 6.	Tarr Zoltán (Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős miniszter)	Kulturális örökség védelme és múzeumok irányítása Művészetek, színházak és zenei intézmények támogatása Közművelődés és könyvtári hálózat működtetése Civil szervezetek és társadalmi párbeszéd koordinálása Egyházi kapcsolatok és vallásügyek kezelése Nemzetiségi ügyek és kisebbségi jogok védelme
15.	Tudományos és Technológiai Minisztérium	1055 Budapest Szemere utca 6	Tanács Zoltán (Tudományos és Technológiai miniszter)	Tudománypolitika és kutatás-fejlesztési (K+F) stratégia Innováció és technológiai transzfer ösztönzése Digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása Kutatóintézetek és tudományos hálózatok felügyelete Startup ökoszisztéma és high-tech iparágak támogatása Nemzetközi tudományos együttműködések koordinálása
16.	Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium	1055 Budapest Akadémia utca 3.	Lőrincz Viktória (Vidék- és Településfejlesztési miniszter)	Vidékfejlesztés és a kistelepülések gazdasági megerősítése Területfejlesztés és a regionális különbségek csökkentése Településrendezés és helyi építésügyi szabályozás Okos települések (Smart City/Village) programok irányítása Közösségi terek és helyi infrastruktúra fejlesztése Hazai és EU-s fejlesztési források területi elosztása

Korábbi minisztériumok

A törvényváltozások tendenciája

A Magyarország 1989 utáni történetében a kezdetektől jellemző volt, hogy az országgyűlési választások után a kormánytöbbség vagy új törvényt alkotott, vagy a meglevő törvényt módosította. Két országgyűlési választás közötti módosítás viszonylag ritka.

1990. évi XXX. törvény

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvény 1. §-a szerint a Magyar Köztársaság minisztériumai a következők voltak:

1990. évi LXVIII. törvény

A kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1990. évi LXVIII. törvény a minisztériumok elnevezését két kivétellel nem változtatta meg, csupán bizonyos hatásköri kérdéseket rendezett.

Az 1990. évi LXVIII. törvény 8. § (1) bekezdése alapján 1990. szeptember 15-től a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium új neve az új feladatkör alapján Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium új neve az új feladatkör alapján Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium lett.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1994. évi LVI. törvény

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvény módosításáról rendelkező 1994. évi LVI. törvény 1. §-a szerint a Magyar Köztársaság minisztériumai a következők voltak:

1996. évi LXXIV. törvény

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi LXXIV. törvény szerint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elnevezés helyébe az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium lépett.

1998. évi XXXVI. törvény

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény 1. §-a szerint a Magyar Köztársaság minisztériumai a következők voltak:^[2]

Ahol 1998. évi XXXVI. törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály

Művelődési és Közoktatási Minisztériumot, művelődési és közoktatási minisztert említ, ott a kulturális ágazat irányításával kapcsolatosan Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, illetve nemzeti kulturális örökség miniszterét, egyéb esetekben Oktatási Minisztériumot, illetőleg oktatási minisztert,
Népjóléti Minisztériumot, népjóléti minisztert említ, ott az egészségügyi ágazat irányításával kapcsolatosan Egészségügyi Minisztériumot, illetőleg egészségügyi minisztert, egyéb esetekben Szociális és Családügyi Minisztériumot, illetőleg szociális és családügyi minisztert;
Munkaügyi Minisztériumot, munkaügyi minisztert említ, ott - a szakképzés kivételével - Szociális és Családügyi Minisztériumot, illetőleg szociális és családügyi minisztert, a szakképzés irányításának koordinálásával kapcsolatosan Oktatási Minisztériumot, illetőleg oktatási minisztert,
Földművelésügyi Minisztériumot, földművelésügyi minisztert említ, ott Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetőleg földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert,
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot, környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert említ, ott a területfejlesztés és építésügy - a műemlékvédelem kivételével - ágazati irányításával kapcsolatosan Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetőleg földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, a műemlékvédelem ágazati irányításával kapcsolatosan Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, illetve nemzeti kulturális örökség miniszterét, egyéb esetekben Környezetvédelmi Minisztériumot, illetve környezetvédelmi minisztert,
Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumot, ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztert említ, ott Gazdasági Minisztériumot, illetőleg gazdasági minisztert kell érteni.^[3]

2000. évi LXXXIX. törvény

A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium elnevezés a feladatkör változásának megfelelően Közlekedési és Vízügyi Minisztériumra változott.

2002. évi XI. törvény

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény 1. §-a szerint a Magyar Köztársaság minisztériumai a következők voltak:

2003. évi XXVII. törvény

2003. évi XXVII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény módosításáról.

2004. évi XCV. törvény

2004. évi XCV. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény módosításáról az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium helyére Egészségügyi Minisztériumot és Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot hozott létre.

2006. évi LV. törvény

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény 1. §-a szerint a Magyar Köztársaság minisztériumai a következők voltak:

2008. évi XX. törvény

A 2008. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény módosításáról

Ezen törvény alapján szűnt meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium valamint a Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Az alábbi minisztériumok jöttek létre:

A 2010. évi XLII. törvény

A második Orbán-kormány előterjesztésére fogadta el az Országgyűlés a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvényt, amelynek 1. §-a szerint a minisztériumok a következők:^[4]

Belügyminisztérium
Honvédelmi Minisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Külügyminisztérium
Nemzetgazdasági Minisztérium
Emberi Erőforrások Minisztériuma^[5] (2012. május 14-ig Nemzeti Erőforrás Minisztérium^[6])
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Vidékfejlesztési Minisztérium

Értelmező szabályok

Mivel a minisztériumok számának és hatáskörének megváltozása számos korábbi jogszabályt érint, a törvény 2. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy ahol a 2010. évi XLII. törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály

Egészségügyi Minisztériumot, illetve egészségügyi minisztert említ, ott Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, illetve nemzeti erőforrás minisztert,
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert említ, ott Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve vidékfejlesztési minisztert,
Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, illetve igazságügyi és rendészeti minisztert említ, ott
az áldozatsegítéssel, a bűncselekmények megelőzésével, a büntetés-végrehajtással, a határrendészettel, az idegenrendészettel és menekültüggyel, a közlekedésrendészettel, a közterület-felügyelet szabályozásával, a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével, a külföldre utazás szabályozásával, a rendészettel, a szabálysértési szabályozással, a közbiztonsággal, az élet- és vagyonbiztonság védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében Belügyminisztériumot, illetve belügyminisztert,
az állampolgársági ügyekkel, az anyakönyvi ügyekkel, az igazságüggyel, a kárpótlással, a személyiadat- és lakcímnyilvántartással, valamint a közigazgatás fejlesztésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, illetve környezetvédelmi vagy vízügyi minisztert említ, ott Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve vidékfejlesztési minisztert,
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot, illetve közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert említ, ott Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert,
Miniszterelnöki Hivatalt, illetve miniszterelnöki hivatalt vezető minisztert említ, ott
a kormányzati tevékenység összehangolásával, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzet-politikáért, továbbá a közigazgatási informatika részeként az e-közigazgatásért való felelősségével kapcsolatos feladatok, valamint a miniszterelnöki döntésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
az audiovizuális politikáért, az informatikáért és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért, valamint az elektronikus hírközlésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert,
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert említ, ott
gazdaságpolitikáért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a külgazdaságért, a kutatás-fejlesztéssel és technológiai innovációért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert,
a fejlesztéspolitikáért és a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, a területfejlesztésért és az űrkutatásért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert,
az építésügyért, a területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért, valamint település-üzemeltetésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Belügyminisztériumot, illetve belügyminisztert,
Oktatási és Kulturális Minisztériumot, illetve oktatási és kulturális minisztert említ, ott
az oktatásért, a tudománypolitikai koordinációért és a kultúráért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, illetve nemzeti erőforrás minisztert,
az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjával kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
Önkormányzati Minisztériumot, illetve önkormányzati minisztert említ, ott
a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért, a köziratok kezelésének szakmai irányításáért, a választójogi és népszavazási szabályozásért, a választások és népszavazások lebonyolításáért, továbbá a közigazgatás-szervezésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
a helyi önkormányzatokért, a katasztrófák elleni védekezésért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Belügyminisztériumot, illetve belügyminisztert,
a sportpolitikáért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, illetve nemzeti erőforrás minisztert,
a turizmusért, illetve idegenforgalomért, a vendéglátásért, a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert,
Pénzügyminisztériumot, illetve pénzügyminisztert említ, ott
az államháztartással, az adópolitikával, a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásával, a számviteli szabályozással, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásával, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokkal, a nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásával, valamint az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásával kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert,
az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért és az állami vagyon felügyeletéért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert,
Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, illetve szociális és munkaügyi minisztert említ, ott
a szociális és nyugdíjpolitikával, a családpolitikával, a kábítószer-megelőzéssel és kábítószerügyi koordinációs feladatokkal, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a gyermek- és ifjúságpolitikával, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításának részeként a fogyatékosok esélyegyenlőségének előmozdításáért való felelősségével kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, illetve nemzeti erőforrás minisztert,
a foglalkoztatáspolitikával, a szakképzéssel és felnőttképzéssel, a fogyasztóvédelemmel és a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzetgazdasági Minisztériumot, illetve nemzetgazdasági minisztert,
a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításának részeként az egyenlő bánásmód biztosításáért, a romák társadalmi integrációjáért és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli minisztert, illetve társadalompolitikai minisztert említ, ott Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztert említ, ott
a polgári hírszerzési tevékenység kivételével a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításával, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ irányításáért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Belügyminisztériumot, valamint belügyminisztert,
a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, illetve közigazgatási és igazságügyi minisztert,
a polgári hírszerzési tevékenység irányításával kapcsolatos feladatok tekintetében Külügyminisztériumot, illetve külügyminisztert

kell érteni.

A Miniszterelnökség, mint központi államigazgatási szerv a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból kiválással jön létre. Amennyiben a 2. § (1) bekezdése eltérően nem rendelkezik, a jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében jogutódnak

a Miniszterelnöki Hivatal esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot,
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium esetén a Belügyminisztériumot,
a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium esetén a Nemzetgazdasági Minisztériumot,
az Oktatási és Kulturális Minisztérium esetén a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot,
az Önkormányzati Minisztérium esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot,
a Pénzügyminisztérium esetén a Nemzetgazdasági Minisztériumot,
a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esetén a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot

kell tekinteni.

2014. évi XX. törvény

A harmadik Orbán-kormány előterjesztésére megalkotott törvényi felsorolást a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény tartalmazza. Ez a törvény 2014. június 6-án lépett hatályba.^[7] A törvény 2015. októberében módosult. Létrejött a nem szakminisztériumi jellegű Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelynek élén miniszter áll.^[8]^[9] Ezek szerint Magyarország minisztériumai

a Miniszterelnökség, mint elsősorban az állam tevékenységének kormányzati, valamint a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolását ellátó minisztérium,
a Miniszterelnöki Kabinetiroda, mint elsősorban általános politikai koordinációt ellátó minisztérium,
a szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok.^[10]

A szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok a következők:

2018. évi V. törvény

2018. május 18-án lépett hatályba a 2018. évi V. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról.

Magyarország minisztériumai a következők:^[11]

A miniszterelnök politikai munkaszervezeteként működik a Miniszterelnöki Kabinetiroda.^[12]

A miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezeteként Miniszterelnöki Kormányiroda működik.^[13] Pénzűgyminisztérim megszűnt és beolvadt a nemzetgazdasági minisztérium ba

2022. évi II. törvény

Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése alapján a minisztériumok felsorolásáról megalkotta a 2022. évi II. törvényt, amely kihirdetésének napján, 2022. május 23-án lépett hatályba törvényt alkotja:

Magyarország minisztériumai a következők:

Agrárminisztérium,
Belügyminisztérium,
Építési és Beruházási Minisztérium (A Miniszterelnökségből történő kiválással jön létre.),
Honvédelmi Minisztérium,
Igazságügyi Minisztérium,
Kulturális és Innovációs Minisztérium,
Külgazdasági és Külügyminisztérium,
Miniszterelnöki Kabinetiroda (A miniszterelnök munkaszervezete a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelynek része kormányzati igazgatási munkaszervezetként a Miniszterelnöki Kormányiroda. ),
Miniszterelnökség,
Pénzügyminisztérium,
Technológiai és Ipari Minisztérium.

Az 1. § szerinti minisztériumok és a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény szerinti minisztériumok közötti jogutódlást a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete állapítja meg.

2026. évi XIII. törvény

2026. május 09-én lépett hatályba a 2026. évi XIII. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról.

Magyarország minisztériumai a következők:

Kapcsolódó szócikkek

A Magyar Népköztársaság minisztériumainak listája

Jegyzetek

↑ "Magyar Közlöny". www.magyarkozlony.hu. Hozzáférés: 2026. május 15.
↑ 1998. évi XXXVI. törvény 1. §
↑ 1998. évi XXXVI. törvény 2. §
↑ Ezt a törvényt a 2014. évi XX. törvény hatályon kívül helyezte.
↑ 2012. évi XLII. törvény 1. §
↑ Ezt hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Nemzetierőforrás-minisztérium.
↑ 2014. évi XX. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 4. §
↑ 2015. évi CXLVIII. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról
↑ Létrejött a Miniszterelnöki Kabinetiroda Archiválva 2015. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu, 2015. október 12.
↑ a 2014. évi XX. törvény 1. § (1) bekezdésének a 2015. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított szövege
↑ 2018. évi V. törvény 1. §
↑ 2018. évi V. törvény 2. § (1) bek.
↑ 2018. évi V. törvény 2. § (2) bek.

Külső hivatkozások

[1] "Magyar Közlöny". www.magyarkozlony.hu. Hozzáférés: 2026. május 15.

[2] 1998. évi XXXVI. törvény 1. §

[3] 1998. évi XXXVI. törvény 2. §

[4] Ezt a törvényt a 2014. évi XX. törvény hatályon kívül helyezte.

[5] 2012. évi XLII. törvény 1. §

[6] Ezt hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Nemzetierőforrás-minisztérium.

[7] 2014. évi XX. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról 4. §

[8] 2015. évi CXLVIII. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról

[9] Létrejött a Miniszterelnöki Kabinetiroda Archiválva 2015. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu, 2015. október 12.

[10] 2014. évi XX. törvény 1. § (1) bekezdésének a 2015. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított szövege

[11] 2018. évi V. törvény 1. §

[12] 2018. évi V. törvény 2. § (1) bek.

[13] 2018. évi V. törvény 2. § (2) bek.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]