Miniszterelnöki Hivatal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az egykori Miniszterelnöki Hivatal illetve a mai Miniszterelnökség épülete, V. kerület, Kossuth Lajos tér 2-4. - 2015

A Miniszterelnöki Hivatal (röviden MeH) - az Antall-kormány megalakulásától a második Orbán-kormány megalakulásáig - a kormány legfőbb hivatali szerve volt. A Hivatal a kormány, a miniszterelnök, a tárca nélküli miniszterek, a kormánybizottságok, a kormányszóvivők, a kormánybiztosok és titkárságaik munkaszervezeteként működött. Jogutódja 2010. május 29-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, amelyből később kivált a miniszterelnök munkaszervezete, a Miniszterelnökség.

A MeH lehetséges típusai, története[szerkesztés]

A Miniszterelnöki Hivatal, vagy az annak megfelelő, de más elnevezésű szervezet alapvetően két típusú lehet, funkcióját és szervezetét tekintve. A választott megoldás függ az éppen alkalmazott kormányformától, a kormány összetételétől (koalíciós-e), valamint az adott ország tradícióitól.

  • Titkársági típusú modell: ebben az esetben a miniszterelnök hivatala csak a kormány titkársági feladatait, a kormányülések előkészítését és az ott született döntések végrehajtásának szervezését, ellenőrzését látja el. A titkársági típusú hivatal vezetése nem is igényel politikai jártasságot, a pozíciót egy vezető köztisztviselő (főtitkár, szakállamtitkár, igazgatási miniszerhelyettes) tölti be.
  • Kancellária típusú modell: a miniszterelnök hivatala a kormányzat egész működésének koordinálásáért felelős, ellátja a kormányzás szempontjából kiemelt jelentőségű ágazati feladatok irányítását is. A kancellária élére politikailag motivált személy való (miniszter, politikai államtitkár).

Magyarországon 1867-ben létesítettek Miniszterelnökséget a kormányzás politikai és gazdasági feladatainak ellátására, és a mintegy 50 neki alárendelt központi szerv irányítására. A hivatalt egy kormánytól független szakember vezette. 1953-tól a rendszerváltásig a titkársági típusú modell volt a jellemző, elnevezése a Minisztertanács Titkársága volt, 1988-tól a Minisztertanács Hivatala. A rendszerváltást követően a magasabb koordinációs jogkörű és politikailag jobban motivált kancellária típus valósult meg.

A második Orbán-kormány megalakulásától kezdődően a kormányzati koordináció és a Kormány működésével összefüggő titkársági feladatok is a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz kerültek, amely azonban emellett számos ágazati feladatot is ellát. A Miniszterelnökség lényegében a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerepét veszi át.

Vezetői[szerkesztés]

A Minisztertanács Titkárságának vezetője

A Minisztertanács Hivatalának elnöke, államtitkár

Közigazgatási államtitkárként

Miniszterként

A miniszter irányítása alatt működő államtitkárként

A MeH vezetése, működése, munkatársai[szerkesztés]

A Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének jogállását az határozza meg, hogy az adott kormány milyen jogköröket, fő feladatokat tűz ki a Hivatal számára. 1998 után a szervezet politikai funkciója felértékelődött, ezért a szervezet élére egészen annak 2010-es megszűnéséig politikus minisztert neveztek ki, noha a kormányzati igazgatás összehangolásában a miniszter irányítása alatt működő, közigazgatási szakemberként kinevezett államtitkárnak jelentős szerepe volt. Az utolsó Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Molnár Csaba volt, aki a Bajnai-kormányban töltötte be ezt a tisztséget.

A MeH belső működése alapján osztálytagozódású, személyi állománya igazgatási szakemberekből, döntően jogász végzettségű, de más szakképesítéssel rendelkező, magasan kvalifikált munkatársakból állt.

A MeH feladatai[szerkesztés]

A Hivatalon belül a Kormányiroda látja el a kormánytitkársági feladatokat, így a kormányzati döntések előkészítését és a végrehajtás ellenőrzését. A Miniszterelnöki Hivatal szakmai munkájának színvonala jelentős hatással bír a kormányzati döntések minőségére, és a kormány ügyrendszerű (szabályos) működésére. A MeH funkcióit az alábbiak szerint lehet összefoglalni:

  • A kormány testületi működésével összefüggő hatáskör: kormány és az államtitkárok testületi munkájának előkészítése, a működésükkel kapcsolatos és az általuk hozott döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok (kormányülések előkészítése, a napirendi pontok összeállítása, jegyzőkönyvezése, a kormány munkatervének tervezése),
  • A kormány információs rendszerének működtetése: (például a lakosság tájékoztatása fizetett hirdetésekben),
  • A kormány és az országgyűlés, országgyűlési bizottságok közötti kommunikációval és együttműködéssel kapcsolatos feladatok
  • A jogszabályok előkészítésével és kihirdetésével kapcsolatos feladatok: miniszterelnöki rendeletek és kormányrendeletek kidolgozása, megszövegezése és végrehajtásuk ellenőrzése.

Források[szerkesztés]

  • Magyarország.hu – jogszabály gyűjtemény
  • Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei
  • Fazekas Marianna – Ficzere Lajos: Magyar Közigazgatási jog

Külső hivatkozások[szerkesztés]