Rendszerváltás Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több ezer fő részvételével.
A kifejezésről lásd még: Rendszerváltás (egyértelműsítő lap)

A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a pártállammal és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű, európai állammá. A rendszerváltást alapvetően az 1989-es évhez kötik, mivel ebben az évben történtek a legjelentősebb, legemblematikusabb események ezzel kapcsolatban (Magyar Köztársaság kikiáltása, Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála), de mind az azt megelőző, mind az azt követő években számos lényeges mozzanat játszott szerepet ebben az eseménysorozatban.

A rendszerváltás Magyarországon tágabb értelemben olyan eseményt jelöl, mely során a magyar társadalom szerkezete egy adott formáról egy másikra váltott (avagy változott) vagy békés (pl. őszirózsás forradalom), vagy erőszakos úton (pl. 1848–49-es forradalom és szabadságharc).

Összefoglalás[szerkesztés]

1989 előtt[szerkesztés]

1989–90[szerkesztés]

A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről.[4]

A Magyar Televízió épületének jelképes elfoglalására több tízezren érkeztek a Szabadság térre. A zsúfolásig megtelt téren a résztvevőknek először Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 független szervezet által aláírt 12 pontot. Ezután Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja lépett a mikrofonhoz. Bejelentette: a független politikai szerveződések, pártok ki akarják nyilvánítani, hogy a Magyar Televízió az egész nemzeté, s e tulajdonjogot a jövőben is érvényesíteni kívánják. […] Az MTV bejárata előtt gyerekek és fiatalok Szabad magyar televízió föliratú transzparenst feszítettek ki, ezzel jelezve a televízió jelképes elfoglalását.
– 1989. március 15. részlet az MTI egykorú tudósításából[5]
A megnyitott hegyeshalmi határátkelőnél NDK-menekültek tolják át a Wartburgjukat a határon 1989. szeptember 10-én

1990 után[szerkesztés]

Korábbi rendszerváltások Magyarországon[szerkesztés]

Noha a rendszerváltás kifejezés Magyarországon a legtágabb értelemben véve az 19871990 között végbement (radikális) politikai és társadalmi változásokat jelöli, hasonlóan gyökeres és gyors politikai és társadalmi berendezkedés-változás több is lezajlott Magyarország történelme során. Az egyik legismertebb és talán legradikálisabb, „rendszerváltásnak” nevezhető esemény Szent István hatalomra jutása volt, mikor is Magyarország a korábbi törzsi berendezkedést rövid idő alatt felváltotta a királyság és a feudalizmus korabeli politikai rendszerével és egyúttal vallást is „váltott”; keresztény állam lett.

Hasonlóan radikális, a magyar politikai rendszert alapjaiban megváltoztató eseménysor ezt követően egészen az áprilisi törvényekig nem volt; az Aranybulla, illetve a Werbőczy István által készített Hármaskönyv az addig is létező, csak le nem jegyzett szokásokat, íratlan törvényeket foglalta össze és írta le, illetve egészítette ki. Utóbbi egészen 1848-ig érvényben volt a törvénykezésben. Az ország három részre szakadása csak a török uralom alá került területeken hozott rendszerváltást; az iszlám törvénykezés, a saría bevezetését és kizárólagos alkalmazását, valamint a török adminisztrációs és politikai rendszer bevezetését. Erdélyben és a Magyar Királyság fennmaradó részében ugyanaz a rendszer működött tovább, mint Buda török kézre kerülése (1541) előtt.

Az áprilisi törvények a Szent István óta létező feudális rendszert egy polgári-parlamentáris berendezkedéssel váltották fel, a hatalom nagy részét az azt addig kizárólagosan gyakorló mindenkori magyar királytól egy felelős kormány kezébe utalva. A békés, ám radikális változást rövid időn belül egy forradalom követte, melynek bukásával Ausztria totális diktatúrát vezetett be Magyarország területén. A Bach-korszak kezdete az áprilisi törvényekhez hasonlóan szintén „békés” és radikális rendszerváltozást jelentett, melyet egy újabb radikális rendszerváltás, a kiegyezés követett. Az így kialakult dualizmust és vele a királyságot az első világháborút követő őszirózsás forradalom győzelméből született (első) Magyar (Nép)köztársaság kikiáltása söpörte el. Ezt hamar váltotta a Magyarországi Tanácsköztársaság, hogy azt ismét, ezúttal egy király nélküli királyság váltsa, a maga sajátos, az általa restaurálni kívánt rendszerhez nem túlzottan hasonlító berendezkedésével. Ezt a politikai rendszert a nyilas hatalomátvételt követő diktatúra számolta fel, mely a második világháborúba bukott bele. A háború után egy rövid, valóban demokratikus átmenet következett, amit második magyar köztársaságként tartanak számon, melynek a kommunisták erőszakos hatalomra jutása és a sztálinista diktatúra bevezetése vetett véget. Ezt az 1956-os forradalom törölte el, melynek bukása újbóli rendszerváltásként is értelmezhető. Ezt a Kádár-korszaknak nevezett politikai berendezkedést váltotta 1989. október 23-án a (harmadik) Magyar Köztársaság kikiáltása és a jelenleg is működő rendszer.

Idézetek[szerkesztés]

„Tetszettek volna forradalmat csinálni!”Antall József miniszterelnök állítólagos megjegyzése az 1990-es évek elején a radikális MDF-es párttársainak szólt, és arra utalt, hogy a magyar átmenet békés, megegyezéses jellege következtében nem lehet végrehajtani az előző rezsim vezetőinek elszámoltatását. Antall szavai a közbeszédben folyamatosan visszatérő idézetté váltak, miután a korábbi rendszer vezetőinek és ügynökeinek teljes körű elszámoltatása azóta is várat magára.

Érdekesség[szerkesztés]

A pesti humor a fogalmat mindjárt születése után kiforgatta, módszerváltásként, ill. gengszterváltásként emlegetve a rendszerváltozást – utalva ezzel a nómenklatúra hatalmat és vagyont átörökítő manővereire és a változással kapcsolatos csöndes népi szkepszisre. Az MSZMP XIV. kongresszusán történtekre pedig egy másik korabeli tréfa utalt: "Az MSZP-nek jutott a tőke, a Munkáspártnak pedig Marx."

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gorenje-turizmus 1988-ban - Múlt-kor történelmi magazin, 2013.01.09.
  2. Novák Zoltán - Az MSZMP budapesti reformköre / Negyedik rész: Az államszocializmusból a képviseleti demokráciába való békés átmenet kérdései (I); a Budapesti Reformkör viszonya az ellenzéki mozgalmakhoz a kerekasztal-tárgyalások megindulásáig (Magyar Elektronikus Könyvtár)
  3. Grósz Károly bejelenti a többpártrendszert 1989 - huns1989 youtube csatornája, 2012.05.21.
  4. BBC Magyar Adás, Március 15-e a magyar fővárosban -Beszámoló az ünnepségről, videotorium.hu
  5. Szabad magyar televízió - HVG, 2011.12.29.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Interjú-sorozat a Klubrádión a rendszerváltásról
  • A köztársaság kikiáltása – videó
  • Romsics Ignác: Tartalmi szempontból igenis forradalom – In: Mozgó Világ, 2004/2. szám
  • Szalai Erzsébet: Rendszerváltó értelmiség és privilégiumok?Népszabadság, 2007. február 17.
  • Novák Zoltán: Az MSZMP Budapesti Reformköre
  • Ferge Zsuzsa: A rendszerváltás megítélése. Szociológia, 1996. 1. 51–74. o.
  • A Medián a “megakadt” rendszerváltásról
  • Csendes? Forradalom? Volt? (MEK)
  • A rendszerváláts 30 év távlatából
  • Rendszerváltás és Kádár-korszak. Távolodás és közelítések; szerk. Majtényi György, Szabó Csaba; Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–Kossuth, Bp., 2008
  • A rendszerváltozások megjelenítései a magyar irodalomban. A Magyar Írószövetség szervezésében 2009. március 6-án rendezett tanácskozás előadásai; Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa–Kortárs, Bp., 2013 (Tanácskozások az Írószövetségben)
  • Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében, 1963–2015, 1-2.; Antológia, Lakitelek, 2016 (Retörki könyvek)
  • Az MDF és a rendszerváltás tematikus kronológiája. A szellemi előzményektől 1990-ig; összeáll. Marschal Adrienn; Antológia, Lakitelek, 2017 (Retörki könyvek)
  • Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy Társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén. Forrásgyűjteménnyel; Antológia, Lakitelek, 2017 (Retörki könyvek)
  • A cselekvés fél éve. 1988 ősze–1989 tavasza; szerk. Szeredi Pál; Antológia, Lakitelek, 2019 (Retörki könyvek)
  • Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008–2009-ben; riporter Szabó László Zsolt, Tóth Gy. László; Antológia, Lakitelek, 2019 (Retörki könyvek)
  • Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában; Antológia, Lakitelek, 2020 (Retörki könyvek)
  • A szétválás fél éve. 1989 ősze; szerk. Szeredi Pál; Antológia, Lakitelek, 2020 (Retörki könyvek)
  • Az első szabad választék. Demonstrációktól a választásokig, 1988–1990; szerk. Tóth Eszter; ABTL, Bp., 2020
  • A rendszerváltás mérföldkövei; szerk. Házi Balázs; Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum; Retörki, Bp., 2020
  • Munkás – kultúra – örökség. Munkások a rendszerváltás előtt és után Kelet-Közép-Európában és Magyarországon; szerk. Bartha Eszter, Tóth András, Valuch Tibor; Kronosz, Pécs, 2020
  • Szénási Sándor: Szabadság, elvtársak! 30 éves a rendszerváltás; Noran Libro, Bp., 2020
  • A rendszerváltástól a korszakváltásig, 1989–2019; szerk. Hajdu F. András, Szeredi Péter; Friedrich Ebert Stiftung–Szociális Demokráciáért Intézet, Bp., 2020

Dokumentumfilmek[szerkesztés]