Csurka István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csurka István
Az 1981-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1981-es Körkép antológiában megjelent portréja
A MIÉP 1. elnöke
Hivatali idő
1993. július 15.2012. február 4.
Utód Fenyvessy Zoltán

Született 1934. március 27.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 2012. február 4. (77 évesen)[1][3]
Budapest[4]
Párt Magyar Demokrata Fórum (1987–1993)
MIÉP (1993–2012)

Foglalkozás

Díjak Alföld-díj

Csurka István aláírása
Csurka István aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csurka István témájú médiaállományokat.

Csurka István (Budapest, 1934. március 27.Budapest, 2012. február 4.[5]) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás hajnalán a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta „Új magyar önépítés” címmel, illetve aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.

Életrajz[szerkesztés]

Az Ünnepi Könyvhéten. Budapest, 2011 júniusában

Békésen, a Szegedi Kis István Református Főgimnáziumban érettségizett 1952-ben, 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán diplomázott.[6] Az 1956-os forradalom alatt a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, ami miatt fél évre a Kistarcsai Központi Internálótáborba zárták,[6] majd 1957 augusztusában, Raszkolnyikov fedőnéven, beszervezték III/III-as ügynöknek.[7] A kilencvenes évek elején az elsők között tárta a nyilvánosság elé ügynökmúltját. Állítása szerint a beszervezési nyilatkozatot az internálás során, kényszer hatására írta alá, és soha nem írt jelentést. Az átvilágítások eredményei és a levéltárakban fellelhető dokumentumok szerint az együttműködés teljes hiánya miatt alkalmatlannak nyilvánították.

Szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 1956-ban adták ki első elbeszéléskötetét, a Tűzugratást. 1973-tól 1986-ig a Magyar Nemzetbe írt tárcákat.[6] 1985-ben részt vett a magyar politikai ellenzék monori tanácskozásán. 1987-ben részt vett az MDF megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja, 1991-1992 között alelnök.

1988-89-ben tagja volt a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának, 1989-90-ben a Magyar Fórum főszerkesztője, a hetilap 1991. januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója volt.[6]

1992. augusztus 20-án a Magyar Fórumban megjelentette Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című írását, amelyben kritizálta a kormány politikáját, és bizonyos társadalmi folyamatokat.[8] A cikk miatt számos támadás érte, és az MDF más vezetőivel is ellentétbe került. 1992 szeptemberében létrehozta a Magyar Út Alapítványt. 1993. január 22-én, az MDF VI. országos gyűlésén 536:674 arányban alulmaradt Antall Józseffel szemben a párt elnökségéért folytatott küzdelemben. Kevéssel ezután megalapította a Magyar Út Körök mozgalmat. Május 26-án részvételével az MDF-en belül megalakult a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport. Az ellentét közte és az MDF más vezetői között egyre fokozódott; végül 1993. június 5-én az MDF Országos Választmánya kizárta a pártból.

1993. júniusban a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot és a Magyar Út Köröket felhasználva megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, melynek haláláig elnöke volt, és a párt parlamenti tagsága alatt frakcióvezetője is volt 1998–2002 között. 2006-ban pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen indult az országgyűlési választásokon Harmadik Út néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a Parlamentbe (2,3%-ot értek el).

2012. február 18-án temették el a Fiumei úti Nemzeti Sírkert ’56-os hősök parcellájába.[6] Temetésén több ezer ember és számos neves politikus, író és művész jelent meg.[9]

Politika[szerkesztés]

Az elnöklete alatt álló MIÉP (az akkori parlamenti pártok közül egyedül) ellenezte a NATO-ba és az Európai Unióba való belépést; támogatta a státustörvényt. Az USA-t ért terrortámadások után részvétét fejezte ki az áldozatok iránt, de rámutatott arra, hogy a terrorcselekmények egyik lehetséges kiváltója éppen az USA politikája. A parlamentben ennek megfelelően nem támogatta a magyar katonák részvételét az Afganisztán elleni hadjáratban. Kezdeményezte Izrael elítélését a palesztinokkal szembeni fellépései miatt.


A végső cél a Magyarság kipusztítása. Nem fegyverrel, nem mérges gázzal, hanem pénzügyi politikával, életlehetőségeink elvonásával, mert kell a hely a másoknak. Ez a kor, amelyben élünk különösen az, ami ránk következik a jövendő században a Népvándorlás kora. A színes bőrű, mérhetetlen szegénységben élő, de viharosan szaporodó népek keletről nyugatra, délről északra vándorolnak. A nemzetközi nagytőke és a bankok elősegítik ezt a népvándorlást, mert ez az érdekük. Az USA a NATO-n keresztül már beérkezett Európa közepébe, és most a saját igényeinek megfelelően néplerakatot akarnak csinálni Európa és Oroszország között. Erre pillanatnyilag sajnos Magyarország a legalkalmasabb, mert kasztja – kormányai régen elárulták. A trianoni határok között Magyarországon húszmillió ember is elfér, de belátható időn belül ebből csak hétmillió lesz a magyar és négymillió cigány, a többi kilenc pedig mindenféle vegyes, akkor Magyarország nemzetközi néplerakat lesz itt a Kárpát – medence közepén, nagyjából ugyanannak a nemzetközi kozmopolita rétegnek a vezetése alatt, mint ma. Nagyon keserű lesz akkor Magyarnak születni. Megbélyegzettség, üldözés, megszégyenítés és a teljes Magyar történelem eltagadása lesz az osztályrészünk. Nyelvünk helyén vartyogást hallhatunk.

– Csurka István 1998. február 8.[10]

Csurka István a Szárszó 1993 Konferencián

Támadta a Magyar Nemzeti Bank vezetését, mert szerinte Surányi György vezetése idején „idegen érdekeket” szolgált az intézmény. A MIÉP támogatja a trianoni határok békés revízióját, és erősen elítéli az eddigi magyar kormányok „nemzetpusztító politikáját”, amely szerintük részben a külpolitikában, részben olyan belpolitikai tevékenységben, mint a „túlzott és teljességgel ellenőrizetlen privatizáció”, illetve az abortusz legalizálása, nyilvánul meg.

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Novellák, regények, publicisztika[szerkesztés]

Csurka István író politikus által dedikált Kettes kolbász c.kötetének címlapja
  • Hamis tanú (regény, 1959)
  • Százötös mellék (novelláskötet, 1964)
  • A ló is ember (novelláskötet, 1968)
  • Nász és pofon (novelláskötet, 1969)
  • Kint az életben (novelláskötet, 1972)
  • A kard (filmnovella, 1983)
  • A csodaló (kisregények, 1983)
  • Színleírás. Tárcák, novellák, elbeszélések; Magvető, Bp., 1984
  • Dagonyázás; Magvető, Bp., 1985 (Rakéta regénytár)
  • Az elfogadhatatlan realitás. Esszék, előadások; Püski, New York, 1986
  • A magyarság esélyei. A tanácskozás jegyzőkönyve. Lakitelek, 1987. szeptember 27.; szerk. Biró Zoltán, Csurka István, Für Lajos; s.n., Bp., 1987
  • Közép-Európa hó alatt. Esszék, előadások; Püski–SMIKK, New York–Zürich, 1988
  • Vasárnapi menü. Tárcák és novellák; Magvető, Bp., 1989
  • Vasárnapi jegyzetek. A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság-jában 1987 és 1991 augusztusa között elhangzott jegyzetek; Püski–Magyar Fórum, Bp., 1991
  • Új magyar önépítés. Politikai írások és előadások. Nagy László emlékezetére; Püski–Magyar Fórum, Bp., 1991
  • Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán; Magyar Fórum Kft., Bp., 1992
  • Keserű hátország. Tanulmányok; Magyar Fórum, Bp., 1993 (Magyar Fórum könyvek)
  • Néhány gondolat és nyolc társgondolat; szerk. Csurka István; Magyar Fórum, Bp., 1993 (Magyar Fórum könyvek)
  • Also sprach – Janosom Kisem / A médiaháború Soros fejezete; Magyar Fórum, Bp., 1994
  • Nemzeti összefogás; Magyar Fórum, Bp., 1996 (Magyar Fórum könyvek)
  • Hamis tanú és más regények; Püski, Bp., 1997
  • Minden, ami van. Politikai írások és beszédek gyűjteménye, 1979-1998, 1-3.; összeáll. Szőcs Zoltán; Püski, Bp., 1998
  • Sorsunk rétegei; Magyar Út Alapítvány, Bp., 1999 (Magyar Fórum könyvek)
  • A mélység vándora. Elbeszélések, tárcák, karcolatok, 1-2.; Püski, Bp., 2000
  • Tízből tíz. Néhány gondolat plazákról, szálláscsinálókról, Magyarország megszállásáról; Magyar Út Alapítvány, Bp., 2001
  • Magyar szemmel. Válogatás a cikksorozatból; Magyar Út Alapítvány, Bp., 2001 (Magyar Fórum könyvek)
  • Az áldozat imperializmusa; B-média Kft., Bp., 2004 (Magyar Fórum könyvek)
  • A rend programja. A MIÉP szándékai, céljai, javaslatai a 2006-os országgyűlési választásokra; MIÉP, Bp., 2005
  • Fesztiválkandúr; B-média Kft., Bp., 2005 (Magyar Fórum könyvek)
  • Az esztéta; K. O.-média Kft., Bp., 2006 (Magyar Fórum könyvek)
  • A Lámpás program; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2007 (Magyar Fórum könyvek)
  • Protest-song. A Csurkák négy nemzedéke; vál. Csurka István; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2007 (Magyar Fórum könyvek)
  • Őszi torna. A szerző válogatott írásai; Trikolor, Bp., 2008 (Örökségünk)
  • Budapest – Baja – Tel-Aviv. Válogatott írások a Magyar Fórumból; Ady Endre Sajtóalapítvány, Budapest, 2009 (Magyar Fórum könyvek)
  • Dr. Utólag visszaemlékezése; Ady Endre Sajtóalapítvány, Bp., 2010

Drámák[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 58; ugyanitt nyolcvannégy színházi felvétel is látható.[11]

Megfilmesített művei[szerkesztés]

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Csurka István témában.


Elődje:
A Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke
1993 – 2012
A Magyar Igazság és Élet Pártjának címere
Utódja:
Fenyvessy Zoltán