Oláh János (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Oláh János
Oláh János 2011-ben
Oláh János 2011-ben
Született 1942. november 24.
Nagyberki
Elhunyt 2016. július 25. (73 évesen)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Házastársa Mezey Katalin (1971–2016)
Gyermekei
SzüleiOláh János
Nagy Etel
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláh János témájú médiaállományokat.

Oláh János (Nagyberki, 1942. november 24.Budapest, 2016. július 25.[2]) József Attila-díjas magyar költő, író, szerkesztő, a Kilencek költőcsoport tagja, Mezey Katalin férje, Lackfi János, Oláh Katalin és Oláh Mátyás apja.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Oláh János és Nagy Etel voltak, anyai nagyapja, Nagy Ferenc a falu kovácsa volt.[3] 1961–1966 között az ELTE BTK magyar-népművelés szakán tanult. 1971–1972 között a Testnevelési Főiskola edzőképzőjét is elvégezte. 1966–1968 között könyvkereskedő, majd művelődési házban volt propagandista. 1968–1970 között szabadfoglalkozású volt. 1970–1971 között kultúrházban dolgozott. 1973–1975 között cselgáncsedző volt. A Remetei Kéziratok című irodalmi és művészeti periodika kiadója, a Kézirat Kiadó vezetője. 1994 óta a Magyar Napló főszerkesztőjeként dolgozott. 1995–2008 között a FOKUSZ Egyesület elnöke volt.

Költészete[szerkesztés]

Irodalmi pályája 1969-ben az Elérhetetlen föld című versantológiával indult. Verseiben kevés képet használ. Legfontosabb költői eszközei: lakonikus mondatok, párhuzamok, gondolati paradoxonok, ellentétek. Reflexiós, meditatív hangulatú regényeiben gyermekkori emlékeit dolgozta fel. Az Örvényes partján című novellafüzetében (1988) a történetek képzeletbeli színterein a második világháború és az azt követő évtized eseményei egy világtól elzárt falusi közösség életében jelennek meg.[4]

Magánélete[szerkesztés]

1971-ben feleségül vette Mezey Katalin Kossuth-díjas írónőt. Három gyermekük született; János (1971), Katalin (1974) és Mátyás (1975).

Művei[szerkesztés]

  • Fordulópont (regény, 1972)
  • Közel (regény, 1976)
  • Visszatérés (regény, 1979)
  • Jel (versek, 1981)
  • Az őrült (regény, 1983)
  • Az Örvényes partján (elbeszélések, 1988)
  • Válogatott versek - Selected poems (Mezey Katalinnal, 1990)
  • Elbeszélések - Erzahlungen (Mezey Katalinnal, 1990)
  • Nagyító fény (válogatott versek, 1991)
  • Kenyérpusztítók (dráma, 1994)
  • Vérszerződés (novellák, 2001)
  • Por és hamu (versek, 2002)
  • Száműzött történetek (novellafüzér, 2011)
  • Közel (regény, második, átdolgozott kiadás, 2014)
  • Belső tükör (összegyűjtött versek 1958–2014)
  • Az őrült (regény, második, átdolgozott kiadás, 2014)
  • A szavak lélegzete. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának versantológiája; szerk. Oláh János; Fokusz Egyesület, Bp., 2016
  • "Támadó tűz voltunk". Magyar költők, írók az 1956-os forradalomról; vál., szerk. Oláh János és Mezey Katalin, életrajzi jegyz. Mórocz Gábor, Mezey Katalin; Magyar Művészeti Akadémia, Bp., 2016
  • Csókold meg a csizmám! Elbeszélések; szerk. Mezey Katalin; Magyar Napló, Bp., 2017

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

A költő nagyberki szülőházát a család 2017-ben a községnek ajándékozta. Az önkormányzat valamilyen tájházat vagy emlékszobát szeretne kialakítani benne.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar Művészeti Akadémia
  2. Elhunyt Oláh János. Hirado.hu. 2016. július 25.
  3. a b Szülőfalujára szállt a költő háza. kapos.hu, 2017. december 15. (Hozzáférés: 2017. december 17.)
  4. Az Örvényes partján Novellafüzér, antikvarium.hu
  5. Elhunyt Oláh János költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja MMA, 2016. július 25.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]