Jobbik Magyarországért Mozgalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jobbik Magyarországért Mozgalom

A Jobbik logója 2020 óta
A Jobbik logója 2020 óta
Mottó: A Magyar Néppárt (2020-tól)
Adatok
Elnök Jakab Péter
Elnökhelyettes Gyöngyösi Márton
Alelnök Ander Balázs
Dudás Róbert
Szilágyi György
Lukács László György
Potocskáné Kőrösi Anita
Z. Kárpát Dániel
Frakcióvezető Jakab Péter
Országos Választmány elnöke Szabó Gábor
Szóvivő Szilágyi György

Alapítva 2003. október 24.
Elődpárt Jobboldali Ifjúsági Közösség
Székház Budapest, XI. kerület, Villányi út 20/b
Ifjúsági tagozat Jobbik Ifjúsági Tagozat
Pártújság Magyar Mérce (2006–2009)
Barikád (2009–2017)
Hazai Pálya (2011–)
Tagok száma Csökkenés13000[25] (2019)

Ideológia Jelenlegi ideológiák:
nacionalizmus
zöldpolitika[1]
ökoszocializmus[2]
keresztényszocializmus
Európa-pártiság[3][4]
konzervativizmus[5]
Történelmi ideológiák:
turanizmus[6][7]
gazdasági nacionalizmus[8]
euroszkepticizmus[9]
globalizációellenesség[10][11]
jobboldali populizmus[12]
magyar irredentizmus[13]
revizionizmus[14]
antikommunizmus[15]
tradicionalizmus[16][17]
Politikai elhelyezkedés Jelenlegi:
centrizmus és jobboldal között[18][19][20]
Történelmi:
radikális jobboldal[21][22]
szélsőjobboldal[23][24]
Parlamenti jelenlét 2010–jelenleg
Európai parlamenti jelenlét 2009–jelenleg
Parlamenti mandátumok
17 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok
40 / 381
Európai parlamenti mandátumok
1 / 21
Európai párt Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (2009-2016)
EP-frakció Függetlenek
Hivatalos színei
  türkiz

Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jobbik Magyarországért Mozgalom témájú médiaállományokat.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom (röviden Jobbik) jobbközép néppárt, régebben nemzeti radikális párt Magyarországon. Elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik), mely 2003-ban alakult párttá. Céljaként a „rendszerváltozás befejezését" és az eddiginél igazságosabb társadalom megteremtését tűzte ki. Alapításakor a Jobbik Magyarországért Mozgalom magát értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális nemzeti és keresztény pártként definiálta. Manapság a párt konzervatív, jobbközép, néppártként határozza meg önmagát.

A 2009-es európai parlamenti választáson közel 15%-kal a harmadik helyre futott be, nem sokkal lemaradva az MSZP mögött. 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a 3. legtöbb szavazatot kapott párt lett, így bekerült az Országgyűlésbe, a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson a 2. legtöbb szavazatot kapta, és ezzel a második legerősebb párt lett. A 2019-es európai parlamenti választáson elért 6,34%-os eredménnyel az 5. legerősebb párt helyére esett vissza. A Parlamentbe kerülése óta ellenzékben politizál.

Története[szerkesztés]

A Jobboldali Ifjúsági Közösség és a Jobbik megalapítása[szerkesztés]

Pongrátz Gergely ’56-os veterán, a Jobbik egyik alapítója

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődszervezete az 1999-ben alakult Jobboldali Ifjúsági Közösség volt, melyet egyetemisták és főiskolások alapítottak Kovács Dávid elnökletével, s célja a nemzeti gondolkodású ifjúság összefogása volt. Az „elbukott” 2002-es országgyűlési választás után több neves közéleti személy (Wittner Mária, Pongrátz Gergely, Tóth Gy. László, Lovas István, Usztics Mátyás) kérésére a Jobboldali Ifjúsági Közösség 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet felvéve párttá alakult. Fő céljuk az volt, hogy a MIÉP bomlásával és háttérbe szorulásával reális alternatívát nyújtsanak a radikális jobboldali szavazóknak.[26]

Szövetségesek keresése[szerkesztés]

Az új párt ismertségét eleinte figyelemfelkeltő akciókkal igyekezett növelni. Első ilyen lépésük a 2003 karácsonyára meghirdetett országos keresztállítás volt, amivel a párt bejelentése szerint az ünnep eredeti keresztény mondanivalójára kívánta felhívni a figyelmet,[27] s amely akciót azóta is minden évben megrendeznek, egyre több település részvételével. A vallási szimbólumok politikai használata körüli és a köztérhasználatot érintő jogi vita[28] mellett egyházi személytől bírálatokat kaptak a keresztény szimbolika húsvéti és karácsonyi elemeinek felcseréléséért. A párt mindezt azzal indokolta, hogy Jézus megtestesülése és megváltó szenvedése nem választható szét egymástól. Azért jött el közénk, hogy életét a kereszten szeretetből elveszítse. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök is részt vett a keresztszentelésekben.[29]

2004. április 13-án az addig a Fidesz színeiben politizáló Körömi Attila kilépett a párt országgyűlési frakciójából, egyúttal bejelentve csatlakozását a Jobbikhoz. Független képviselőként folytatva munkáját, ezzel ő lett a párt első országgyűlési képviselője. "A Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz csatlakozva jobban tudom szolgálni a büszke, erős és független Magyarország, a nemzet ügyét", indokolta lépését.[30]

A 2004-es európai parlamenti választáson nem indultak az ország szerintük elhamarkodott EU-csatlakozása elleni tiltakozásul. A Jobbik támogatja a konföderális jellegű gazdasági együttműködést az európai országok között, viszont élesen ellenzi azt a globalista jellegű politikát, mely az egyes tagországok önállóságának és sajátos nemzeti arculatának fokozatos elvesztését.[forrás?]

2006-ban letakarták Ságvári Endre Budapest II. kerületében található emléktábláját.[31] Augusztusban a Jobbik elindította első pártújságját, a Magyar Mércét (2009-ig jelent meg), decemberben pedig hivatalos színévé választotta a vörös-ezüst árpádsávokat és az árpádsávos zászlót ért kritikák miatt „felvilágosító kampányt” hirdetett annak „rehabilitálására”, abból a célból, hogy az árpádsávos zászló a Kárpát-medencei magyarság közös jelképe legyen.[32]

A pártszövetség logója

A 2006-os országgyűlési választásra, a MIÉP-pel MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven hozott létre választási szövetséget. A cél a radikális jobboldali erők összefogása volt, mivel a MIÉP az önálló induláshoz már, a Jobbik pedig még túl gyenge volt. Ennek ellenére a választáson a pártszövetség nem érte el a bejutási küszöböt, így az együttműködés nem folytatódott.[forrás?]

A párt részt vett a 2006 őszi Kossuth téri tüntetésekben, amelyeknek egyik vezéralakja, Molnár Tamás korábban a Jobbik alelnöke is volt.[forrás?]

A Jobbik központi irodája
(Budapest, XI. ker. Villányi út 20/A)

2007-ben a párt nyilvánosságra hozta Bethlen Gáborról elnevezett programját, amely szerint Magyarországot az 1944-es német megszállással térítették le a jogfolytonosság útjáról, ezért az azóta fennálló „alkotmányossági válság” megoldására a Szent Korona-tanra épülő alkotmány visszaállítása szükséges. A program egyebek mellett követeli a stratégiai fontosságú ágazatok államosítását, a privatizáció felülvizsgálatát, a „társadalmi asszimilációra nem alkalmas csoportok tömeges bevándorlásának megállítását”, az egyházi esküvő állami anyakönyveztetését, kötelező erkölcs- vagy hittanoktatást az általános és középiskolákban, az árpádsávos zászló össznemzeti jelképpé nyilvánítását, a rendőrségen belül szervezeti egységet a „cigánybűnözés” megállítására.[33]

A Jobbik nevéhez fűződik a rendőrség által a rendszerváltás előtt is használt cigánybűnözés fogalmának felelevenítése is, melynek kapcsán létrehozták a (később megszűnt) ciganybunozes.com oldalt. A Magyar Gárda is több településen vonult fel a cigánybűnözés problémájára hívva fel a figyelmet.[34] A fogalom használata heves politikai vitákat váltott ki. Az Országos Cigány Önkormányzat 2007 februárjában néhány fő részvételével tüntetést tartott a párt székháza előtt a szerintük „a magyarországi cigány közösség méltóságát sértő, gyűlöletkeltésre, uszításra, közösség elleni izgatásra” alkalmas oldal ellen.[35]

2008. március 10-én Kovács Dávid, a Jobbik alapító elnöke a párt másik két alapító tagjával, Nagy Ervin választmányi elnökkel és Fári Mártonnal, a párt etikai bizottságának elnökével együtt kilépett a pártból a Magyar Gárda megalapítása miatt.[36]

2008-ban a Jobbik Csengey Dénesről elnevezett könyvtárat hozott létre Budapesten, ahol a megnyitó beszédet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, prof. Dr. Kiszely István antropológus, az Atilla Király Népfőiskola főigazgatója, és Vona Gábor, a Jobbik elnöke mondta.

Erősödés és választási sikerek[szerkesztés]

2008. szeptember 2-án Vona Gábor, Morvai Krisztina és Balczó Zoltán bejelentette, hogy a párt 2009-es európai parlamenti listáját Morvai Krisztina vezeti majd.[37]

2009. január 10-én a MIÉP-Jobbik szervezet nevében Schön Péter 26,7 millió forintot fizetett be egy Vona Gábor által alapított alapítvány számlájára, mielőtt azt hivatalosan bejegyezték volna. Ebből februárban és áprilisban egy 15 milliós és egy 11 millió forintos részletet továbbutaltak a Jobbiknak, így a párt ennek segítségével kampányolhatott a 2009-es európai parlamenti választásokra.[38]

2009. január 11-én Gegesy Ferenc SZDSZ-es országgyűlési képviselő lemondása miatt időközi parlamenti választást tartottak Budapesten, a IX. kerületben. A Jobbik részéről Szegedi Csanád alelnök indult képviselőjelöltként, a választási bizottságba Novák Elődöt delegálták. A választás a kopogtatócédula-gyűjtés körüli visszaélések miatt országos figyelmet kapott. Novák Előd vizsgálatot indított a kopogtatócédulák eredetiségét illetően, melynek során kiderült, hogy a Magyar Szociális Zöld Párt, a Magyar Demokrata Fórum és a MIÉP leadott céduláinak nagy része hamisítvány. Az érintett jelöltek indulását a választási bizottság nem engedélyezte.[39]

Az első fordulóban a Jobbik jelöltje a harmadik helyet szerezte meg 8,5%-kal, azonban az alacsony részvétel miatt az eredmény érvénytelen lett.[40] A két hét múlva, 2009. január 25-én tartott második fordulóban Szegedi Csanád a szavazatok 7,7%-át szerezte meg, de a szavazatok száma tovább nőtt az első fordulós eredményhez képest. A választás kapcsán a Jobbik kommunikációjában igyekezett a választói felé azt hangsúlyozni, hogy az SZDSZ megelőzésével harmadik politikai erővé váltak és támogatottságuk meghaladta az 5%-os parlamenti küszöböt.[41] Ezután több időközi önkormányzati választáson is jó eredményt ért el (Tapolcán 7,06%[42] Ajkán 18,92%,[43] Pécsett 10,1%[44])

Morvai Krisztina és Vona Gábor a 2009-es európai parlamenti választás előtti kampány idején

A 2009. június 7-i európai parlamenti választáson a Jobbik a közvélemény-kutatásokat mintegy háromszorosan felülmúlva 14,77%-ot ért el, ráadásul 7 megyében még az MSZP-t is megelőzték. Az „új erő” ezzel 3 képviselőt (Morvai Krisztina, Balczó Zoltán, Szegedi Csanád) küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt a választás eredményét óriási sikerként élte meg, s erre hivatkozva kommunikációja központi részévé tette a „Harmadik Erő” kifejezést.

2009. június 14-én a Jobbik együttműködésről egyeztetett Szegeden a Magyar Gárda szervezettel, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, valamint a radikális jobboldal két emblematikus figurájával: Toroczkai Lászlóval és Budaházy Györggyel.[45] Az együttműködés ellenére szervezetek között komoly nézeteltérések vannak abban, hogy a jelenlegi helyzetet az utcán vagy a parlamenten belül kell-e megoldani. A Jobbik demokratikus pártként értelemszerűen az alkotmány adta keretek közt szeretne javítani.

2009. október 9-én Szabó Gábor választmányi elnök vezetésével megalakult a Jobbik Országos Választmánya, és ezzel a párt belső intézményrendszere teljesen kiépült. Megválasztották a választmány alelnökeit is Farkas Gergely, Ferenczi Gábor, Korondi Miklós és Samu Tamás Gergő személyében.[46]

A Jobbik 2010. január 16-án a parlamentbe jutásra esélyes pártok közül elsőként mutatta be programját, melynek a „Radikális változás” címet adta. A program a Jobbik eddigi célkitűzésein, programpontjain túlmenően (cigánybűnözés, államadósság, multinacionális cégek túlzott támogatása) kiemelt figyelmet fordít a „politikusbűnözés” visszaszorításának fontosságára. Fellép például a politikusi álláshalmozás ellen, melynek tilalmát saját alapszabályában is rögzítette, továbbá a közbiztonság erősítése mellett, a devizahitelesek helyzetének javítása érdekében is.[47]

Első parlamenti ciklus (2010–2014)[szerkesztés]

Választási reklám Gyöngyösön - 2014
Jobbik Nagygyűlés a Köröndön - 2014. március 15.

A Jobbik 2010-es választási kampányszlogenjei a következők voltak: „Radikális változást!”, „A nép nevében”, „Megalkuvás nélkül! Jön az igazság. Közelebb, közelebb…”, „Népítélet: 20 évet a 20 évért. Elszámoltatást! Tiszta erővel”, „Magyarország a magyaroké!”.

A 2010-es országgyűlési választáson listán 16,67%-ot szereztek, ezzel befutva a 3. helyre, alig 3%-kal lemaradva a második MSZP-től. A Parlamentbe ezzel összesen 47 képviselőt küldtek. A Jobbik támogatta Molnár Oszkár független jelöltet, aki bejutott a parlamentbe. Képviselőcsoportjuk Sopronban tartott alakulóülése során, Vona Gábort, a párt elnökét választották frakcióvezetővé is, Balczó Zoltánt pedig az Országgyűlés alelnöki posztjára jelölték. Ezzel Balczó leköszönt EP-képviselői tisztségéről, átadva azt Kovács Bélának, aki a Jobbik külügyi kabinetjét vezette.

2011 októberében a Tárki közlése szerint a Jobbik megduplázta biztos szavazóinak számát az év során.[48] 2011 év végére a közvélemény-kutatások alapján a második legnépszerűbb párttá és egyben a legnépszerűbb ellenzéki párttá vált, utolérve vagy meg is előzve az MSZP-t,[49][50][51] elnöke, Vona Gábor pedig a legnépszerűbb frakcióvezető lett.[52]

2012 januárjában a három törvény módosítását követelő brüsszeli ultimátumot a Jobbik Magyarország szuverenitásának súlyos megsértésének vélte,[53] tiltakozásképp január 14-én EU-ellenes demonstrációt tartottak, amelyen az Európai Unió zászlaját is elégették.[54] A 2012. május 13-ai kormányellenes tüntetést Vona Gábor a Magyar Élet Menetének nevezte,[55] s az ezt követő hónapokban több városban, köztük Veszprémben és Székesfehérváron is tartottak meneteket.[56]

2012 nyarán kilépett a pártból Szegedi Csanád, majd röviddel azután testvére, Szegedi Márton is. Szegedi Csanád saját bevallása szerint azért döntött így, mert tudomására jutott, hogy zsidó származású.[57]

Felvonulás, 2012 október 23-án

2012. szeptember 28-án vonulásos tüntetéssel demonstrált a párt az elszámoltatásért és a kommunista luxusnyugdíjak megvonásáért az 1956 utáni megtorlásokat irányító Biszku Béla volt belügyminiszter és a Mansfeld Péterre is halálos ítéletet kérő Mátsik György ügyész háza előtt. A menetben több ezren vettek részt.[58] A Magyar Élet Menete 2012 októberében az Avason, majd novemberben Zalaegerszegen folytatódott. November 21-én a Jobbik az izraeli Felhőoszlop hadművelet ellen és a palesztin áldozatok mellett tüntetést szervezett a budapesti izraeli nagykövetség elé. Az eseményen részt vett több nemzeti radikális szervezet mellett a Magyarországon Élő Palesztinok Egyesülete is.[59]

2013-ban a Magyar Élet Menete Konyáron, Ózdon, majd Szarvason folytatódott. Februárban, a Jobbik évértékelő rendezvényén jelentette be Vona Gábor a Magyar Tavasz Mozgalom létrejöttét, melynek célja önmeghatározásuk szerint a nemzeti érzelmű fiatal értelmiség összefogása és a Hallgatói Hálózat balliberális véleménymonopóliumának megszüntetése.[60] A párt 2013 májusában a Zsidó Világkongresszus idejére tüntetést szervezett a bolsevizmus és a cionizmus áldozatainak emlékére.[61]

Vona Gábor 2013-as évértékelő beszédében megfogalmazta az ökoszociális politika alapvetéseit. [62]

Második parlamenti ciklus (2014–2018)[szerkesztés]

A 2014. évi országgyűlési választások kampányának kezdetén, 2013 októberében a Jobbik egy új plakátkampányba kezdett. Ez a plakátkampány arculati szempontból is egy mérsékelt, európai néppárt jellegét mutatta. [63]

A Jobbik frakció a Parlamentben 2016-ban

2014-ben az országgyűlési választáson a párt a szavazatok 20,3%-át szerezte meg, ezzel 23 képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe.[64] Az európai uniós választáson közel 15%-ot ért el, így három képviselőt, Morvai Krisztinát, Balczó Zoltánt és Kovács Bélát delegálhatta az EP-be.[65] Az önkormányzati választáson 14 településen győzött a Jobbik jelöltje,[66] köztük Ózdon, Tapolcán, Tiszavasváriban és Devecserben, de emellett több tucat településen választottak jobbikos támogatottságú polgármestert. Az Ózdon és Recsken megismételt választást ismét a jobbikos jelöltek nyerték. Az Ózdon kiemelkedő sikert elérő Janiczak Dávid győzelmét Vona Gábor a 2018-as választás első győzelmének nevezte.[67][68]

Róna Dániel elemzése szerint 2010-ben a frakció 44, az elnökség 75%-a radikálisnak besorolt politikusokból állt, 2014-ben ugyanezek az arányok 33, illetve 50%-ra csökkentek. A tendencia tehát a párt összes szintjére igaz.[69]

A 2015. április 12-én megtartott tapolcai időközi országgyűlési választást a Jobbik jelöltje, Rig Lajos nyerte, így a párt megszerezte első egyéni mandátumát a magyar Országgyűlésben, képviselőinek száma pedig 24-re nőtt.[70][71]

A Jobbik 2015-ös kongresszusán Vona Gábor kijelentette, hogy "aki náci romantikára vágyik, az ne a Jobbikban keresse azt.”[72]

A 2016. január 30-ai évadnyitó beszédében Vona Gábor pártelnök az „ellenzéki kormányzás” és a „hídépítés” fontosságát hangsúlyozta különböző szétszakított társadalmi csoportok között. Ennek jegyében Valódi Nemzeti Konzultációt hirdetett az egészségügy, a korrupció és az oktatás tárgykörében.[73] 2016 februárjában országjárásba kezdett a pártelnök, melynek során párbeszédet kezdeményeznek a szakmai területek, civil szervezetek és érdekképviseletek képviselőivel, nyárig pedig minden postaládába el szeretnék juttatni a konzultációs kérdőívet.[74]

Április 20-án Vona kijelentette, hogy a Jobbik három alelnökét, Novák Elődöt, Apáti István és Szávay Istvánt nem engedi indulni a párt tisztújító közgyűlésén.[75] A párt elnöke egyértelműen a néppártosodás kezdeti lépésének szánta a három radikálisnak mondható politikus leváltását, ezzel egy időben azonban a párt szimpatizánsai is két táborra szakadtak.[76] Május 29-én a Jobbik kongresszusán megválasztották az új alelnököket, akik Toroczkai László, Fülöp Erik és Janiczak Dávid lettek.[77]

Az Alaptörvény 7. módosításának megszavazását Vona Gábor a letelepedési kötvények kivezetésétől tette függővé, így 2016. november 8-án az Országgyűlés a módosítót elutasította.

2017. január 28-án az évértékelő beszédében Vona kijelentette, hogy készen állnak a néppárti kormányzásra, arra , hogy minden magyar embert képviseljenek és, hogy megreformálják a magyar politikai életet.[78]

Február 19-én Perlaky-Papp József, a Budapesti Metropolitan Egyetem címzetes docense úgy nyilatkozott, hogy a Jobbik jelentheti a legnagyobb és a legvalósabb esélyt, hogy 2018-ban kormányváltó pártként lépjen fel a választásokkor.[79]

Áprilisban jobbikos parlamenti képviselők (szocialistákkal és függetlenekkel együtt) támogatták az LMP alkotmánybírósági beadványát a felsőoktatási törvénymódosítás utólagos normakontrollja ügyében.[80] Május 17-én az Európai Bizottság jóváhagyta a Jobbik európai béruniós kezdeményezését.[81][82]

2017. augusztus 14-én Vona Gábor pártelnök egy ATV-nek adott interjúban kijelentette, hogy kész bocsánatot kérni a zsidóságtól és a cigányságtól, és hogy szerinte a Jobbik soha nem volt antiszemita, cigányellenes, rasszista párt.[83] Ennek azonban a képviselők és a pártelnök számos korábbi nyilatkozata ellentmondani látszik.[84]

A párt múltbéli pénzügyeivel nem volt minden rendben. Mint kiderült, a Jobbik párttá alakulása után évekig nem tette elérhetővé a pénzügyi mérlegét a Magyar Közlönyben, dacára, hogy ez pártként kötelessége lett volna. Mivel a párt ekkor még nem kapott közpénzt, az Állami Számvevőszék nem ellenőrizte rendszeresen a könyvelését. A 2006-os választásokra alakult MIÉP-Jobbik szövetség ugyanakkor kapott közpénzt, miután két százalékot ért el, de ez a pénz csak 2010 januárjában került elszámolásra.[38] A párt 2015-ben közleményt adott ki, amiben kifejtette, hogy az Országos Választmánya csak 2009 október elején alakult meg, így addig nem volt a Jobbiknak olyan testülete, amely jogosult lett volna elfogadni a pénzügyi beszámolót.[85]

2017-es plakát-ügy és lejáratókampány[szerkesztés]

A Jobbik 2017-ben nagyszabású kormány- és Fidesz-ellenes plakátkampányba kezdett Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cégektől bérelt hirdetési helyeken, mellyel kapcsolatban felmerült a tiltott pártfinanszírozás kérdése.[86] A párt a honlapján nyilvánosságra hozta,[87] hogy hány plakátot helyezett ki: 2017 áprilisában 2468 db óriásplakát, 312 db city light, 303 db hirdetőoszlop, 292 db dupla city light; 2017 májusában 2470 db óriásplakát, 300 db city light, 304 db hirdetőoszlop, 257 db dupla city light.

Néhány nap múlva megadták, hogy mindez áprilisban 27 359 917, májusban 26 797 472 forintba került.[88] Az adatok alapján a hirdetések egységára kb. a tizede annak, amit korábban az LMP alapítványa, az Ökopolisz fizetett (12 millió forint / 150 plakát).[89]

Szeptemberre a kormány pár hónappal korábban életbe léptetett szabálya miatt azokat a névtelen, Jobbikéra hasonlító, emiatt nekik tulajdonított plakátokat is leszedetnék, amelyeken ugyanúgy Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc, Habony Árpád és Rogán Antal szerepelt kormánykritikus szlogenekkel. A szabály szerint ugyanis a hasonlóság miatt ugyanolyan pártplakátnak minősülnek. A párt saját költségén vásárolt zalaegerszegi plakáthelyeit is törvényellenesnek mondta ki a megyei kormányhivatal, ezért azokat a két napos türelmi időt sem megvárva azonnal le is szedette. A Fidesz továbbra is pártfinanszírozási botrányt emlegetett, de feljelentést nem tett. A Jobbik szerint „az Orbán-rezsim a szólásszabadságot is veszélyeztetve, erővel fojtja bele a szót az ellenzékbe, és még magántulajdont is sért, ezért jogi lépést indítanak az ügyben.”[90][91]

A plakát-ügy kipattanása után a Fidesz-közeli médiák a párt és Vona Gábor elleni lejáratókampányba kezdtek, amihez Vona a Fidesz nyugdíjas támogatóiról mondott Facebook-bejegyzését használták alapul. Vona július 22-én, az Orbán Viktor tusványosi beszéde közben bántalmazott, majd kivezetett tüntetőnő kapcsán fogalmazott meg bíráló hangú bejegyzést az ott lévő „viktoriánus nyugdíjasokon eluralkodott lincshangulatról”, majd többek közt a dunaújvárosi Jobbik-fórumon felbukkanó „fideszes nyugdíjasokról”, akiknek „a szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig a szennyvíz folyt.” Ugyanakkor „őszinte szeretettel üdvözölte azt a sok-sok nyugdíjas honfitársát, aki képes a politika manipulációjától függetleníteni magát.”[92][93] Az esetre reagálva a kormány és annak idősügyi szervezete, az Orbán elnökölte Idősek Tanácsa elítélte Vonát a kijelentése miatt,[94] az ügyben a Fidesz még „tájékoztatókampányt” is indított,[95] több kormányközelinek számító médium pedig ismeretlen szerzőjű cikkeket jelentetett meg, melyekben Vonát és a pártját szervezett nyugdíjas-ellenes tevékenységekkel vádolták, mindenféle bizonyíték nélkül.[96][97][98] A rendőrség közlése szerint sem érkezett ilyen ügyben feljelentés.[99]

Harmadik parlamenti ciklus (2018–2022)[szerkesztés]

A Jobbik óriásplakátjai a 2018-as magyarországi választások kampányának idején

2018-ban az országgyűlési választáson a párt a szavazatok 19,06%-át szerezte meg, ezzel 26 képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe. Viszont mivel a párt nem nyerte meg a választást, Vona Gábor ígéretéhez híven[100] április 9.-én lemondott az elnöki tisztségéről, és kilépett a Jobbikból.[101]

Vona Gábor lemondása után a megválasztott elnökkel, Sneider Tamással szemben a radikálisabb irányvonalat képviselő Toroczkai László indult az elnöki székért, amit 54:46 szavazataránnyal Sneider nyert el. Az elnökválasztás után nem sokkal Toroczkait kizárták a pártból elnökhelyettes-jelöltjével, Dúró Dórával együtt.[102] Ezután a Jobbikban alapszervezetek szűntek meg, 132 önkormányzati képviselő, köztük 10 polgármester hagyta el a pártot.[102] Sok kilépő a Mi Hazánk Mozgalomhoz csatlakozott.

Kiderült, hogy a Jobbik az ÁSZ-bírságra kapott támogatásokat kampánycélra használta fel. 2018 őszén Volner János akkori alelnököt kizárták a Jobbik parlamenti frakciójából a párt belügyeinek kiszivárogtatásának vádjával. Volnerrel 2 képviselő is távozott a frakcióból, Apáti István és Fülöp Erik (mindhárman megtartották parlamenti mandátumukat). 2019 januárjában Szávay István és Staudt Gábor képviselők távoztak az országgyűlésből, mandátumaikról lemondtak. 2019. február 26-án Hegedűs Lorántné, aki 2018. május 12-től volt alelnök, bejelentette kilépését a Jobbik parlamenti frakciójából, valamint lemondott minden tisztségéről és kilépett a pártból.[103] 2019. április 1-én Gyüre Csaba letette a hivatali esküjét az országgyűlésben.

2020. januárjában tartotta meg a párt tisztújító kongresszusát, ahol a delegáltak túlnyomó többsége, 87,8%-a Jakab Pétert választotta a párt elnökévé. Jakab megválasztásakor úgy fogalmazott, hogy most a Jobbik új lendületet vesz és egy érdemelvű pártként fog tovább működni. A párt elnökhelyettese Gyöngyösi Márton lett, az elnökségi tagok pedig: Ander Balázs, Dudás Róbert, Lukács László György, Potocskáné Kőrösi Anita, Szilágyi György és Z. Kárpát Dániel. Az új elnökség 2022. június 30-ig kapott megbízást, amely értelmében a két év múlva esedékes országgyűlési választáson már Jakab vezetésével indul majd a Jobbik. Jakab Péter 2019. augusztusában jelentette be, hogy elindul az elnöki tisztségért, miután a Jobbik vezetése lemondott az Európai Parlamenti választás eredménye miatt.[104]

2020. februárjában az összellenzéki támogatású, jobbikos Kálló Gergely nyerte a dunaújvárosi időközi országgyűlési képviselő-választást. Erre azért került sor, mert a 2019-es őszi önkormányzati választásokon Pintér Tamás, a Jobbik helyi egyéni országgyűlési képviselőjét polgármesternek választották Dunaújvárosban, ezért lemondott parlamenti mandátumáról. [105]

2020. február 19-én Bencsik János, március 2-án pedig Bana Tibor is kilépett a frakcióból és a pártból is.Távozásukat Jakab Péterrel és Gyöngyösi Mártonnal való elégedetlenségükkel indokolták, mandátumaikat megtartották.[106][107]

A párt arculata 2003 és 2020 között

2020. májusában a párt logót és arculatot váltott.[108]

2020. május 27-én három országgyűlési képviselő, Sneider Tamás, Varga-Damm Andrea és Farkas Gergely lépett ki a párt parlamenti frakciójából, mandátumukat nem adták vissza.[109]

2020. június 2-án kilépett a pártból Eger polgármestere, Mirkóczki Ádám.

Szervezeti felépítése[szerkesztés]

Elnökei[szerkesztés]

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökei
Kép Név hivatal kezdete hivatal vége
No image.png Kovács Dávid 2003 2006
Gabor vona 2017.png Vona Gábor 2006 2018
Sneidertamas2014.jpg Sneider Tamás 2018 2020
Jakab Péter.jpg Jakab Péter 2020 hivatalban

Tagozatok[szerkesztés]

A párt alapszabálya szerint „a tagozat olyan nyitott szerveződés, amely fórumot teremt a párttagok és nem párttagok elsősorban szakmai véleménynyilvánítására. A Jobbik Ifjúsági Tagozatot 2011-ben, a Jobbik Nyugdíjas Tagozatot pedig 2017-ben alapították.

Név Elnök Elnökhelyettes vagy alelnök
Nyugdíjas Tagozat Makai Tibor[110]
Ifjúsági Tagozat Keresztesy Gergő Baucsek Rajmund, Salamon Gergő, Szarka Dénes, Sándor Márk, Koczka Kriszta

Külföldi szervezetei[szerkesztés]

A Jobbik 2016 júniusáig hét külföldi baráti kört alapított Münchenben, New Yorkban, Londonban, Bécsben, Zürichben, Bristolban[111] és Dublinban.[112] A párt célkitűzése, hogy 2018-ig minden olyan nyugat-európai vagy tengerentúli nagyvárosban legyen szervezett jobbikos közösség, ahol jelentős számú magyarság él, emellett a kint élők segítségét várja a párt, hogy jobb rálátással bírjon a meghatározó kül- és nemzetpolitikai kérdésekben.[113][114]

Párttagok száma[szerkesztés]

A Jobbik Magyarországért Mozgalom tagjainak száma
Év Tagok száma
2009. Növekedéskb. 5200 fő[115]
2010. Növekedéskb. 10000 fő[116]
2011. Növekedés12430 fő[117]
2015. Növekedés17226 fő[118]
2016. Növekedés17927 fő[119]
2019. Csökkenéskb. 13000 fő[120]

Ideológia, pártprogram[szerkesztés]

2003-as alapító nyilatkozat[szerkesztés]

Alapító nyilatkozata szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak, 2012-ben célja a rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése”. Önmeghatározása szerint „értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt, mely programjával a nemzet egészét kívánja képviselni”. Büszkén felvállalták a nacionalizmust, de elutasították, hogy soviniszták lennének.[121] A politikában ellenfélnek tekintették az MSZP-t, a szerintük szélsőségesen liberális SZDSZ-t, valamint éles kritikát fogalmaztak meg a szerintük liberális gyökerű, polgári Fidesszel szemben is. Vona Gábor elnökké választása után a Jobbik békés egymás mellett élést hirdetett minden jobboldali párttal, ezért a Fidesszel szembeni fenntartásai is mérséklődtek, azonban a Jobbik támogatottságának erősödésével a Fidesz támadásai mind gyakoribbá váltak.

2012-es évadnyitó rendezvény[szerkesztés]

A párt 2012-es évadnyitó rendezvényén tartott beszédében Vona Gábor kijelentette, hogy ők nem kommunisták, nem fasiszták, nem nemzetiszocialisták, de demokraták sem. A Jobbik szellemi centruma szerinte nem az osztályhatalom, nem az államhatalom és nem a faji alapokon nyugvó hatalom, de nem is a pénz és a szellemi tőke. Nem tagjai annak a demokrata eszmeiségnek, amellyé az mára züllött – állította.[122] Vona szembe helyezte pártját a „materialista, ultraliberális” eszmeiséggel és hozzátette, hogy ezzel „a nemzet-, ember- és istenellenes rendszerrel” nem fognak kompromisszumot kötni.[123]

A 2020-as elvi nyilatkozat[szerkesztés]

A párt tisztújító kongresszusa után, 2020. június 30-án az új elnök, Jakab Péter és Dr. Brenner Koloman a párt stratégiai tanácsának képviselője meghatározta a párt irányvonalát, ideológiáját, vagyis a Jobbik Elvi Nyilatkozatát. A párt nemzeti, keresztény, konzervatív, jobbközép, szociálisan érzékeny néppártként határozta meg önmagát a dokumentumban, amely céljai között említi a jóléti Magyarország és polgári társadalom megteremtését. Jakab úgy fogalmazott, hogy megválasztásával a Jobbik néppártosodási folyamata lezárult. A dokumentum Magyarország egyetlen néppártjaként határozza meg a Jobbikot[124]. A párt megérkezett a politikai centrumba, a szabadság és a gyarapodás lehetőségét kínálja minden tisztességes magyar embernek, kiváltképpen azoknak, akik ezt az elmúlt három évtizedben nem kapták meg[125].[126] [127]

A dokumentum a felsoroláson túl, még tovább bővítette a párt önmeghatározását:  „A Jobbik olyan európai párt, amely hisz abban, hogy Magyarország több mint ezer éve Európát és a kereszténységet választotta, és a jövője is Európában lesz".    – A párt eszmei előképének tekinti az Európai Unió keresztény alapító atyáit Robert Schumant, Alcide De Gasperit és Konrad Adenauert.[128]

Ember Zoltán az Iránytű Intézet elemzője szerint a deklaráció egyik oka a néppártosodás gyökerében keresendő. Vona Gábor 2016-os „szerencsétlennek tűnő” posztját idézte fel, amelyben a párt akkori elnöke azt írta, hogy elvette a Jobbik lelkét a néppártosodással. Az elemző szerint a Jobbik egyértelműen jobbközép pártként definiálja magát, emellett egy keresztényszociális irányvonalat jelölt meg.[129]

A Magyar Gárda[szerkesztés]

A Magyar Gárda új tagjainak avatása 2009-ben
A Gárda egyenruhája

2007. augusztus 25.-én Vona Gábor, a Jobbik akkori elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet,[130] mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a Bethlen Gábor-program szerint felállítandó nemzetőrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni.[131] A gárda megalakulását heves politikai viták kísérték.

2008. március 10-én kilépett a Jobbikból Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, Nagy Ervin, a választmányi elnök és Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke. Kilépésük okául a Magyar Gárdát jelölték meg, nyilatkozatuk szerint „a Jobbik szétválaszthatatlanul egybemosódott a Gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszú távon valójában irányítani nem képes”.[132][133] A párt szerint a kilépett tagok Magyar Gárdával kapcsolatos megnyilatkozása csak kifogás, amely számos téves információn alapul. A három volt tag más okok miatt már egy éve inaktív volt.[134]

A bíróság 2009. július 2-án jogerősen feloszlatta a Magyar Gárdát. Az ítélet szerint az egyesület a tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végezte, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével járt, amely indokolta a feloszlatást.

A Magyar Nemzeti Gárda tagjainak avatása 2013-ban.

A Jobbik és a Magyar Nemzeti Gárda között 2017-ben megromlott a viszony.[135] Később a gárda tüntetést is szervezett a Jobbik akkori elnöke, Vona Gábor ellen. [136] 2017. januárjában Silip Norbert, a Magyar Gárda volt vezetője úgy nyilatkozott a Jobbik évadnyitó rendezvényével egyidőben, hogy „Visszavesszük Vona Gábor mellényét, mert méltatlanná vált az esküjéhez."[137] A gárdát később a Jobbikból kizárt Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke újjászervezte, amely azóta a Mi Hazánk Mozgalomhoz köthető szervezetté vált.[138][139] [140]

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

Európai Parlament[szerkesztés]

Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége[szerkesztés]

A Jobbik Külügyi Bizottságának küldöttsége 2008. május 16-án Londonban találkozott[141] Nick Griffinnel, a Brit Nemzeti Párt elnökével, akivel a két párt közötti együttműködésről és az európai parlamenti választásról tárgyaltak.

A 2009-es európai parlamenti választáson az ismert emberjogi aktivistát, Morvai Krisztinát, illetve Balczó Zoltánt küldte harcba az EP-helyekért. A Jobbik kampánynyitóját március 15-én tartotta Budapesten, a Deák téren.[142] Vona Gábor, a párt elnöke a NEWS osztrák hírmagazinnak nyilatkozva elképzelhetőnek tartotta, hogy „keresni fogják a kapcsolatot az Osztrák Szabadságpárt vezetésével az Európai Parlamentben, méghozzá egy olyan szövetség létrehozása céljából, amely bürokraták helyett erős nemzetállamok projektjévé alakítja át az Európai Uniót”.[143]

2009. október 24-én a Jobbik VI. kongresszusán a francia Nemzeti Front, az olasz Fiamma Tricolore, a belga Nemzeti Front, a svéd Nemzeti Demokraták, és a Jobbik részvételével megalakult a Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége.[144]

A Jobbikot elszigeteltség jellemezte bizonyos nyugat-európai radikális pártok részéről. A „Mindannyian együtt Jeruzsálemért” cionista konferencia kapcsán Magyarországra látogató az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ), a Svájci Néppártot, az Igazi Finnek Mozgalmát, és a Geert Wilders vezette holland Szabadságpártot képviselő politikusok elhatárolódtak a párttól.[145]

2012. október 20-21-én Héderváron tartott Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége tisztújító kongresszusának a Jobbik volt a házigazdája.[146] 2013 decemberében, Brüsszelben Kovács Bélát választották a Szövetség elnökévé.

2016. februárjában a Jobbik megszüntette az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségéhez fűződő kapcsolatait, és tagságát. Ezzel egyidejűleg pedig az Európai Szövetség akkori elnöke, Kovács Béla kilépett a Jobbikból.[147]

Európai Néppárt[szerkesztés]

Jakab Péter 2020. január 29-én egy interjúban azt nyilatkozta, hogy: „azt sem tartom kizártnak, hogy egyszer el fog jönni az a történelmi pillanat, Márton munkájának és a Jobbik hiteles néppárti politikájának köszönhetően, hogy az Európai Néppárthoz is csatlakozhassunk”.[148]

A Néppárt sajtóért és kommunikációért felelős igazgatója viszont teljesen kizárta a lehetőséget, hogy a Jobbik csatlakozzon a Néppárthoz. Indoklása szerint nincsen tudomásuk arról, hogy a Jobbik ideológiájában történt volna változás.[149]

Külföldi pártok, szervezetek[szerkesztés]

2012-től 2018-ig minden év novemberében együtt emlékezett meg a Jobbik, a HVIM és a Horvát Tiszta Jogpárt (HČSP) a délszláv háború horvát és magyar áldozatairól Szentlászlón és Vukováron.[150] 2018-óta a Jobbik nem vesz részt a rendezvényen.

A Jobbik 2013-tól a néppártosodás elkezdéséig szoros kapcsolatot ápolt különböző európai nemzeti radikális szervezetekkel, például a lengyel Nemzeti Mozgalommal (Ruch Narodowy), az Összlengyel Ifjúsággal (Młodzież Wszechpolska), és az olasz Fratelli d'Italiaval.[151][152]

A párt évente kétszer tart nem nyilvános keretek között találkozót számos ország diplomáciai képviseletével.[153]

Béruniós kezdeményezés[szerkesztés]

A Jobbik 2017 februárjában indította el a kelet-európai munkavállalók unión belüli bérfelzárkóztatását célul kitűző európai uniós népszavazási kezdeményezését.[154] Az európai bérunióról 2017. március 14-én nyolc kelet-közép-európai ország, Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettország és Észtország képviselői európai polgári kezdeményezést indítottak, melyről a budapesti Kempinski Hotelben fogadták el és írták alá a nyilatkozatot.[155] Május 17-én az Európai Bizottság jóváhagyta a Jobbik európai béruniós kezdeményezését.[81][82]

Választási eredményei[szerkesztés]

Országgyűlési választások[szerkesztés]

Választás Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló)
Szavazatok száma
(II. forduló)[156]
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
2006-os* 119 007 2,20% 231 0,007% nem jutott be
2010-es 855 436 16,67% 141 323 12,26% 47 12,18% ellenzék
2014-es 1 020 476** 20,30% 23 11,56% ellenzék
2018-as 1 092 671 19,06% 26 13,07% ellenzék

* a MIÉP-pel közös választási pártban, MIÉP – Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak
** ebből 2 926 határon túli szavazat[64]

Önkormányzati választások[szerkesztés]

2010-es önkormányzati választás:[szerkesztés]

Az összes megyei közgyűlésbe bejutott minimum egy jobbikos jelölt. Összesen 57 megyei közgyűlési helyet szerzett, ezzel a harmadik lett az MSZP mögött. Országosan 10 jobbikos polgármester lett.

2014-es önkormányzati választás:[szerkesztés]

Az összes megyei közgyűlésbe bejutott minimum kettő jobbikos jelölt. Összesen 81 megyei közgyűlési helyet szerzett, ezzel második lett az MSZP-t megelőzve. Országosan 14 jobbikos polgármester lett, ezen kívül pedig még 10, nem a Jobbik színeiben induló, de a párt által is támogatott polgármester nyert.[157]

2019-es önkormányzati választás:[szerkesztés]

Az összes megyei közgyűlésbe bejutott minimum egy jobbikos jelölt Fejér megye kivételével. Összesen 29 megyei közgyűlési helyet szerzett önállóan, ezzel a harmadik lett a DK mögött. Országosan 13 jobbikos polgármester, és 372 önkormányzati képviselő lett[forrás?].

Megyei közgyűlési mandátumok[szerkesztés]

Megye 2010[158] 2014[159] 2019[160]
Összes
mandátum
Jobbikos
mandátum
Aránya (%) Összes
mandátum
Jobbikos
mandátum
Aránya (%) Összes
mandátum
Jobbikos
mandátum
Aránya (%)
Bács-Kiskun 24 3 12,50 24 5 20,83 23 2 8,69
Baranya 19 2 10,53 19 3 15,79 18 2 11,11
Békés 18 3 16,67 18 4 22,22 17 2 11,76
Borsod-Abaúj-Zemplén 30 7 23,33 29 8 27,59 29 8 27,59*
Budapest 33 3 9,09 33 1 3,03 33 0 0,00
Csongrád-Csanád 20 2 10,00 20 5 25,00 20 2 10,00
Fejér 21 3 14,29 20 4 20,00 20 0 0,00
Győr-Moson-Sopron 21 2 9,52 21 4 19,05 21 2 9,52
Hajdú-Bihar 25 5 20,00 24 6 25,00 24 3 12,5
Heves 15 3 20,00 15 4 26,67 15 6 40,00**
Jász-Nagykun-Szolnok 20 4 20,00 19 5 26,32 18 3 16,66
Komárom-Esztergom 15 2 13,33 15 3 20,00 15 6 40,00***
Nógrád 15 2 13,33 15 3 20,00 15 1 6,66
Pest 43 7 16,28 43 8 18,60 44 4 9,09
Somogy 16 1 6,25 16 3 18,75 15 2 13,33
Szabolcs-Szatmár-Bereg 26 5 19,23 25 5 20,00 25 3 12,00****
Tolna 15 2 13,33 15 3 20,00 15 1 6,66
Vas 15 1 6,67 15 2 13,33 15 1 6,66
Veszprém 18 2 11,11 17 3 17,65 17 2 11,76
Zala 15 2 13,33 15 4 26,67 15 2 13,33

* A Jobbik-MSZP-Momentum-Mindenki Magyarországa részeként.
** A DK-Jobbik-Mindenki Magyarországa-Momentum-MSZP részeként.
*** A DK-Jobbik-MSZP-Párbeszéd-Momentum részeként.
**** A Jobbik-Momentum részeként.

Jobbikos és jobbikos támogatottságú független polgármesterek[szerkesztés]

Európai parlamenti választások[szerkesztés]

A Jobbik a 2004-es európai parlamenti választáson Magyarország szerinte elhamarkodott európai uniós csatlakozása elleni tiltakozása jeléül nem indult. A soron következő, 2009-es választáson azonban már igen, ahol majdnem 15%-os eredményével a harmadik helyen végzett, messze megelőzte a parlamenti párt MDF-et és SZDSZ-t mindössze 2,6 százalékponttal kevesebb szavazatot szerezve, mint a regnáló kormánypárt, az MSZP. A Jobbik 3 képviselőt (Morvai Krisztina, Balczó Zoltán, Szegedi Csanád; 2010-től Balczó Zoltánt Kovács Béla váltotta) küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt nem lépett be egyetlen frakcióba sem, így három képviselője függetlenként kezdett politizálni.[166] 2012-ben a párt egyik EP-képviselője, Szegedi Csanád kilépett a Jobbikból.[167] 2014-ben közel 15%-ot ért el, így ismét három képviselőt, Morvai Krisztinát, Balczó Zoltánt és Kovács Bélát delegálhatta az EP-be.

A 2019-es európai parlamenti választáson a Jobbik 6,44%-os eredménnyel egy képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe. A párt elnöksége úgy döntött, hogy nem változtat a jelöltek sorrendjén, ezért Gyöngyösi Mártont, a párt elnökhelyettesét küldték Brüsszelbe. Jelenleg a függetlenek parlamenti csoportjában politizál.[168] [169]

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2004-es nem indult
2009-es 427 773 14,77% 3 Függetlenek Függetlenek
2014-es 340 287 14,67% 3
2019-es 220 184 6,34% 1

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar szívvel, józan ésszel, tiszta kézzel (magyar nyelven). Jobbik Magyarországért Mozgalom, 2018. március 20. (Hozzáférés: 2018. október 3.) „11. Környezetvédelem a fenntartható fejlődésért”
  2. Magyar szívvel, józan ésszel, tiszta kézzel (magyar nyelven). Jobbik Magyarországért Mozgalom, 2018. március 20. (Hozzáférés: 2018. október 3.) „4. Az ökoszociális nemzetgazdaság kiépítésének szükségessége”
  3. Miben hisz Vona és Jakab Jobbikja?. Azonnali.hu , 2020
  4. A Jobbik elvi nyilatkozata: Helyünk Európában (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  5. A Jobbik elvi nyilatkozata: Értékeink (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  6. Ghosh, Palash (December 06 2013) "Strange Bedfellows: Hungarian Far-Right Jobbik Party Embraces Muslim Nations, Seeks 'Eurasian' Ideal Of Statehood" International Business Times. Retrieved August 31, 2014
  7. Ungváry, Krisztián (5. February 2012) "Turanism: the 'new' ideology of the far right Archiválva 2015. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben." BZT Media Kft. Retrieved August 31, 2014
  8. Hungary's Rebranded Far-Right Eyes Election Success”, Israel National News, 2014. április 3. 
  9. Dunai, Marton: Hungary's Jobbik supports EU deepening with voters' blessing
  10. A Jobbik szembefordul a globális kapitalizmussal, mandiner.hu, 2013-10-26, <http://mandiner.hu/cikk/20131026_a_jobbik_szembefordul_a_globalis_kapitalizmussal>
  11. Vona megmondta: befellegzett a globális kapitalizmusnak, nol.hu, 2013-01-26, <http://nol.hu/belfold/vona_megmondta__befellegzett_a_globalis_kapitalizmusnak>
  12. Jakab, Péter: Jakab Péter: A csalhatatlanság a császárok betegsége. Heti Világgazdaság
  13. Aufbau eines neuen Mitteleuropas. Budapester Zeitung , 2020
  14. Revízió alá vonná a Jobbik a Trianoni békeszerződést. Cívishír.hu , 2010
  15. Újabb kommunista bűnös nyomában a Jobbik. Jobbik Magyarországért Mozgalom , 2014
  16. Az Eurázsiai jövő alapja a tradíció. Jobbik.hu , 2013
  17. A Palóc napokon a tradíció fontos, nem az aktuálpolitika. Jobbik.hu , 2013
  18. Hardliners in Hungary's Jobbik demand return to far-right roots. Reuters , 2018. május 22. (Hozzáférés: 2018. július 3.)
  19. A Jobbik elvi nyilatkozata: Értékeink (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  20. Miben hisz Vona és Jakab Jobbikja?. Azonnali.hu , 2020
  21. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Nordsieck nevű ref-eknek
  22. Racism Postcolonialism Europe. Liverpool University Press (2009) 
  23. Schori Liang, Christina. Europe for the Europeans: The Foreign and Security Policy of the Populist Radical Right. Ashgate (2007) 
  24. The Dynamics of Managing Diversity: A Critical Approach, 3rd, Butterworth-Heinemann (2010) 
  25. Magyarországi párttagok száma 2019
  26. Miért alakult meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom-párt. zuglo.jobbik.hu, 2008. június 1. [2012. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  27. Keresztállítás országszerte. jobbik.hu, 2003. november 30. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  28. Adventi keresztesek. Hetek, VII. évfolyam, 50. szám, 2003. december 12. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  29. Furcsállják a karácsonyi keresztet. Magyar Hírlap, 2003. december 5. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  30. Körömi Attila a Fideszből a Jobbikba igazolt. Index, 2004. április 13. (Hozzáférés: 2017. március 13.)
  31. Eltüntettük Ságvári emléktábláját. jobbik.hu, 2006. március 8. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  32. Az árpádsávos zászló lehet az összmagyarság szimbóluma?. jobbik.hu, 2006. december 13. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  33. Bethlen Gábor Program, jobbik.hu
  34. A cigányok vérfertőzéséről értekezett, index, 2007. december 6.
  35. OCÖ elnökének levele valamennyi elektor részére Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, OCÖ, 2007. február 27.
  36. A gárda miatt kiléptek a Jobbikból a párt alapítói Origo, 2008. március 10.
  37. JobbikTV Különkiadás - Morvai Krisztina az EP listavezető, Jobbik TV, 2008. szeptember 2. (YouTube)
  38. a b Elszámolatlan pénzügyekkel indult a magát tisztakezűnek beállító Jobbik HVG, 2017. október 8.
  39. Kizárták az MDF-et az időközi választásból index, 2008. december 12.
  40. Óriási fölény: Bácskai János nyerte az első fordulót + Videó, Magyar Nemzet Online, 2009. január 12.
  41. Harmadik erővé vált a Jobbik Archiválva 2009. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, szegedicsanad.hu, 2009. január 11.
  42. A tapolcai időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve Archiválva 2014. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben valasztas.hu, 2009. március 29.
  43. Az ajkai időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve Archiválva 2009. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben valasztas.hu, 2009. április 4.
  44. A pécsi időközi önkormányzati választás összesítő jegyzőkönyve Archiválva 2014. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben valasztas.hu, 2009. május 10.
  45. Szegeden fogott össze a Jobbik Toroczkaiékkal Archiválva 2009. június 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Délmagyar, 2009. június 14.
  46. Megalakult a Jobbik Országos Választmánya, jobbik.hu, 2009. október 9.
  47. Új alelnököket választott és Alapszabályt szigorított a Jobbik, jobbik.hu, 2009. október 26.
  48. Tárki: a Fidesz megfelezte, a Jobbik megduplázta. Cívishír, 2011. október 27. (Hozzáférés: 2013. január 26.)
  49. Nézőpont: Második a Jobbik. mandiner.hu, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  50. Második a Jobbik. policity.eu, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)[halott link]
  51. A Nézőpont szerint a Jobbik a második legnépszerűbb párt. Origo, 2011. november 16. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  52. Szonda Ipsos: Vona Gábor a legnépszerűbb frakcióvezető. barikád.hu, 2012. január 13. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  53. Vona: Ki kell lépnünk az Unióból – tüntetést szervez a Jobbik + Szegedi Csanád közleménye. Szent Korona Rádió, 2012. január 12. [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  54. Uniós zászlót égetett a Jobbik. Index, 2012. január 12. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  55. A Magyar Élet Menetének nevezte Vona Gábor a Fidesz székházához való vonulást. Jobbik Komárom-Esztergom megye, 2012. május 13. [2013. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  56. Magyar Élet Menete: Maradjunk életben!. Napló Online, 2012. szeptember 8. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  57. Szegedi Csanád: Büszke magyar zsidó vagyok – 24.hu
  58. Kommunista gyilkosokkal néz szembe a Jobbik. barikád.hu, 2012. szeptember 28. (Hozzáférés: 2012. szeptember 28.)
  59. Vona: a világ legnagyobb koncentrációs táborát működteti Izrael. barikád.hu, 2012. november 21. (Hozzáférés: 2012. november 26.)
  60. Magyar Tavasz Mozgalom, kik is ők valójában? (magyar nyelven). Szentkorona Rádió, 2013. február 17. [2013. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  61. Megtartotta a Jobbik az anticionista tüntetést (magyar nyelven). Mandiner, 2013. május 4. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
  62. a b Eredmények a valasztas.hu oldalon. [2015. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 11.)
  63. Az Európai Parlamenti választás összesített eredménye
  64. Eredményhirdetés: Itt van a jobbikos települések listája (magyar nyelven). Deres.TV, 2014. október 13. [2014. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  65. Történelmi siker: kétharmaddal nyert a Jobbik Ózdon (magyar nyelven). Kuruc.info, 2014. november 9. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  66. Ózd és Recsk – a 2018-as választások első csatája (magyar nyelven). Mandiner, 2014. november 10. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  67. Róna Dániel elemzése 234. oldal
  68. VESZPRÉM megye 03. számú egyéni választókerület (Tapolca) eredménye, választás.hu
  69. Tapolcai választás: hivatalosan is Rig Lajos a győztes (magyar nyelven). Magyar Nemzet Online, 2015. április 16. (Hozzáférés: 2015. április 16.)
  70. Zrt, HVG Kiadó: Vona: a nácik ne a Jobbiknál kopogtassanak (magyar nyelven). hvg.hu, 2015. május 30. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
  71. Vona Gábor: Építsünk hidat! (magyar nyelven). Alfahír.hu, 2016. január 30. [2016. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  72. Vona: nyárig minden postaládába eljutunk a konzultációval (magyar nyelven). Alfahír.hu, 2016. február 16. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  73. Vona kitette Novák Elődéket a Jobbik-elnökségből (magyar nyelven). hvg.hu, 2016. április 20. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
  74. Két táborra szakadhat a Jobbik – Vona a néppártosodás oltárán feláldozza radikális alelnökeit (magyar nyelven). pestisracok.hu, 2016. április 20. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
  75. Megválasztották a Jobbik alelnökeit (magyar nyelven). 24.hu, 2016. május 29. (Hozzáférés: 2016. május 29.)
  76. Vona elszámoltatással fenyegette meg Orbán földesurait (magyar nyelven). Index, 2017. január 28. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  77. "A FIDESZ SZÁMÁRA A JOBBIK JÓVAL NAGYOBB VESZÉLY, MINT BOTKA VAGY GYURCSÁNY" (magyar nyelven). alfahir.hu, 2017. február 19. (Hozzáférés: 2017. február 19.)
  78. Összejöttek az aláírások, Alkotmánybíróság elé kerül a lex CEU. mno.hu, 2017. április 21. (Hozzáférés: 2017. április 21.)
  79. a b Az Európai Bizottság elfogadta a béruniós kezdeményezést (magyar nyelven). Alfahír.hu, 2017. május 16. (Hozzáférés: 2017. június 21.)
  80. a b Jóváhagyta az Európai Bizottság a Jobbik béruniós kezdeményezését (magyar nyelven). Mandiner, 2017. május 17. (Hozzáférés: 2017. június 21.)
  81. Csuhaj Ildikó: Vona: Kész vagyok bocsánatot kérni a zsidóságtól és a cigányságtól. ATV, 2017. augusztus 14. (Hozzáférés: 2017. augusztus 16.)
  82. Windisch Judit: Húsz kőkemény idézettel cáfoljuk a patyolattiszta lelkű Vona Gábort. HVG, 2017. augusztus 15. (Hozzáférés: 2017. augusztus 16.)
  83. https://jobbik.hu/hireink/alaptalanok-jobbik-gazdalkodasaval-kapcsolatos-vadak
  84. Plakátbotrány - Simicska nevetségesen olcsón adott felületet a Jobbiknak - Népszava, 2017. jún 17.
  85. Cáfolat a Fidesz hazugságkampányára, Jobbik.hu, 2017-06-12
  86. Újabb fideszes hazugságot cáfolunk, itt vannak a konkrét számadatok, Jobbik.hu, 2017-06-16
  87. Szél: az ellenzéknek egységesnek kell maradnia a plakáttörvénnyel kapcsolatban[halott link] - lehetmas.hu, 2017. június 19.
  88. Erőből nyomja le a kormány a plakáttörvényt kijátszókat: leszedetik a névtelen hirdetéseket HVG, 2017. szeptember 26.
  89. Bedurvult a Jobbik-Fidesz plakátháború Index, 2017. szeptember 26.
  90. Vona Gábor bejegyzése Facebook, 2017. július 22.
  91. Vona Gábor beszólt a fideszes nyugdíjasoknak 24.hu, 2017. július 23.
  92. Arról biztosan hallott, hogy az Idősek Tanácsa elítélte Vonát - és az megvan, hogy Orbán az elnöke? Alfahír, 2017. július 31.
  93. Megmutatja Vona Gábor valódi arcát a Fidesz Origo, 2017. augusztus 21.
  94. Rettegnek az idős emberek Vona Gábor nyugdíjasgyalázása óta Origo, 2017. szeptember 4
  95. Vonát kritizálta egy nyugdíjas, erre a Jobbik tévéje megtámadta a saját lakásán Origo, 2017. szeptember 10.
  96. Vona dur­ván le­va­dászta az őt kri­ti­záló du­na­új­vá­rosi nyug­dí­jast Ripost, 2017. augusztus 8.
  97. Az Origo nagyot álmodott: egy nyugdíjas sem tett bejelentést a rendőrségen HVG, 2017. szeptember 30.
  98. Ha a Jobbik nem nyer 2018-ban, lemondok. (Hozzáférés: 2016. június 11.)
  99. Lemond Vona Gábor. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  100. a b https://kuruc.info/r/2/186937/
  101. http://www.origo.hu/itthon/20190226-hegedus-lorantne-kilepett-a-jobbikbol.html
  102. Zrt, HVG Kiadó: Jakab Péter a Jobbik új elnöke (magyar nyelven). hvg.hu, 2020. január 25. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  103. Tamás, Német: Nyert az ellenzék Dunaújvárosban (magyar nyelven). index.hu, 2020. február 16. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  104. Népszava: Kilép a Jobbikból a párt budapesti elnöke, Bencsik János függetlenként folytatja a parlamentben (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  105. Újabb parlamenti képviselő lépett ki a Jobbikból (hu-HU nyelven). 24.hu, 2020. március 2. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  106. Új arculata van a Jobbiknak (magyar nyelven). alfahir.hu. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  107. Tamás, Német: Sneider Tamás, Farkas Gergely és Varga-Damm Andrea is kilép a Jobbik-frakcióból (magyar nyelven). index.hu, 2020. május 27. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  108. Zrt., HVG Kiadó. „Félszáz fővel megalakult a Jobbik Nyugdíjas Tagozata”, hvg.hu, 2017. szeptember 2. (Hozzáférés ideje: 2018. június 22.) (hu nyelvű) 
  109. Újabb jobbikos kör alakult Angliában (magyar nyelven). Alfahír, 2016. február 15. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  110. Írországban folytatódik a Jobbik nyugati építkezése. Alfahír, 2016. május 17. (Hozzáférés: 2016. május 21.)
  111. Bécs is felkerült a Jobbik térképére (magyar nyelven). Alfahír, 2015. október 19. (Hozzáférés: 2015. október 19.)
  112. Svájcban is kitűzték a jobbikos lobogót (magyar nyelven). Alfahír, 2015. november 16. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  113. Magyarországi párttagok száma 2009
  114. Magyarországi párttagok száma 2010
  115. Magyarországi párttagok száma 2011
  116. Magyarországi párttagok száma 2015
  117. Magyarországi párttagok száma 2016
  118. Magyarországi párttagok száma 2019
  119. „A Jobbik nacionalista, de nem erőszakos” – Robert Hodgson interjúja Vona Gáborral. barikád.hu, 2007. szeptember 19. (Hozzáférés: 2012. február 22.)
  120. Vona: Nem vagyunk se fasiszták, se demokraták (magyar nyelven). mandiner.hu, 2012. január 28. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  121. Vona: Nem vagyunk demokraták (magyar nyelven). Origo, 2012. január 28. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
  122. „Magyarország egyetlen valódi néppártja” – elvi nyilatkozatot fogadott el a Jobbik | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  123. ATV: Nyilatkozatot írt alá a Jobbik. ATV.hu. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  124. Jakab Péter: A verseny szabad lesz, Mészáros meg nem (magyar nyelven). Magyar Hang, 2020. június 30. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  125. Jakab Péter visszaadta a párt lelkét - aláírták a Jobbik Elvi Nyilatkozatát (magyar nyelven). alfahir.hu. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  126. Népszava: Visszakapott lélekkel a politikai centrumban látja önmagát a Jobbik, és erről már papír is van (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  127. Forrás:alfahir.hu: Elemző: a Jobbik Elvi Nyilatkozata egy határozott, mainstream jobbközép deklaráció (magyar nyelven). Nemzeti.net, 2020. július 1. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  128. Rövid tájékoztató az Új Magyar Gárda Mozgalomról Archiválva 2007. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyargarda.hu, 2007. július 17.
  129. Alapító nyilatkozat és az Eskü szövege Archiválva 2009. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyargarda.hu, 2007. július 17.
  130. Lemondott a Jobbik három alapítója a Magyar Gárda miatt, index, 2008. március 10.
  131. Gárdát építenek párt helyett? - Jobbik-alapítók tiltakoznak, Népszabadság Online, 2008. március 11.
  132. A három kilépés ellenére a Jobbik egységes maradt, jobbik.hu, 2008. március 10.
  133. Gábor, Czene: Fagyos viszony a megroppant gárda és a Jobbik között (magyar nyelven). NOL.hu, 2010. november 11. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  134. Origo: Radikális kiscicát! - Vona Gábor ellen tüntettek egykori bajtársai (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  135. Megvonja támogatását a Magyar Gárda a Jobbiktól, hirtv.hu
  136. Zrt, HVG Kiadó: Toroczkaiék létrehozták a Magyar Gárda örökébe lépő Nemzeti Légiót (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. május 14. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  137. Bence, Horváth: Új gárdát szervez Toroczkai László. 444, 2019. május 9. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  138. Attila, Német Tamás, Rovó: Toroczkai Nemzeti Légió néven támasztja fel a Magyar Gárdát (magyar nyelven). index.hu, 2019. május 14. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  139. Jobbik-BNP összefogás, jobbik.hu, 2008. május 28.
  140. Március 15.: mindnyájunknak el kell menni!, Jobbik.hu, 2009. március 8.
  141. Kuruc.info: „Szövetségre lépne a Jobbik a Szabadság Párttal”
  142. A Jobbik részvételével megalakult az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége!, Barikád, 2009. október 24.
  143. http://atv.hu/cikk/20111030_elutasitjuk_a_jobbikot_radikalis_europai_politikusok_budapesten
  144. Héderváron választotta újra Gollnischt az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (magyar nyelven). barikád.hu, 2012. október 22. (Hozzáférés: 2012. október 22.)
  145. Kilépett a Jobbikból Kovács Béla
  146. Jakab Péter Európai Néppárt
  147. Az Európai Néppárt teljesen kizárta a lehetőséget, hogy a Jobbik csatlakozzon
  148. Ahol összefolyt a magyarok és horvátok kiontott vére (magyar nyelven). alfahír.hu, 2014. november 25. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
  149. A Jobbik-nagygyűlés lengyel felszólalója: csak együtt győzhetünk! (magyar nyelven). alfahír.hu, 2013. március 13. [2013. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 13.)
  150. Megerősítette együttműködési megállapodását a Jobbik IT és az Összlengyel Ifjúság (magyar nyelven). nemzeti.net, 2013. november 13. (Hozzáférés: 2013. november 13.)
  151. Nagykövetekkel és diplomatákkal tárgyalt Vona Gábor a Jobbik kormányzati terveiről (magyar nyelven). alfahír.hu, 2017. április 23. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
  152. A bérfelzárkóztatás lesz a Jobbik legfontosabb témája (magyar nyelven). Alfahír.hu, 2017. február 17. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
  153. Európai bérunió: Kelet-Közép-Európa igazságot és egyenlőséget kér (magyar nyelven). Alfahír.hu, 2017. március 14. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
  154. 2014-es választásoktól már csak egyfordulós a szavazás.
  155. Jobbikos polgármesterek 2014. (Hozzáférés: 2014. október 13.)
  156. Tájékoztató adatok a fővárosi kompenzációs listás és megyei közgyűlési választások eredményéről, 2010. Nemzeti Választási Iroda. [2015. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 1.)
  157. Tájékoztató adatok a fővárosi kompenzációs listás és megyei közgyűlési választások eredményéről, 2014. Nemzeti Választási Iroda
  158. Önkormányzati választás 2019. (Hozzáférés: 2019. október 13.)
  159. a b Település adatlap (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  160. Immáron Kisherend is a Jobbik települése (magyar nyelven). Alfahír, 2016. január 25. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  161. Kisherend polgármester választás eredménye. Nemzeti Választási Iroda. [2017. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  162. Ózd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  163. Tapolca települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda
  164. Senkinek sem kell a Jobbik Brüsszelben Archiválva 2009. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hírszerző, 2009. július 9.
  165. https://index.hu/belfold/2012/07/30/jobbik_szegedi_adja_vissza_a_mandatumat/
  166. Sándor, Joób: Gyöngyösi Márton megy Brüsszelbe, a Jobbiknak új frakcióvezetője lesz (magyar nyelven). index.hu, 2019. május 29. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  167. Zrt, HVG Kiadó: Megvan a végeredmény: Fidesz 52,14, DK 16,26, Momentum 9,92, MSZP-P 6,68, Jobbik 6,44 százalék (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. május 26. (Hozzáférés: 2020. május 7.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]