Hegedüs Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hegedüs Géza
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyikeVahl Ottó felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Vahl Ottó felvétele
Született 1912. május 14.
Budapest
Elhunyt 1999. április 9. (86 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Balog Zsuzsanna (1946-1982)
Semmelweis Margit (1983-1999)
Foglalkozása író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus, egyetemi tanár
Fontosabb munkái ld. a listában
Díjak József Attila-díj (1951, 1954, 1975)
Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedüs Géza témájú médiaállományokat.

Hegedüs Géza (Budapest, 1912. május 14.Budapest, 1999. április 9.) író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Hegedüs Andor és Sonnenfeld Dóra voltak. 1912-ben született Budapesten, de szülővárosának mindig is Nagyváradot tartotta. Gimnáziumi tanulmányait a Markó utca állami főgimnáziumban végezte. 1935-ben jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol történelemből és irodalomból is lediplomázott. 1936-1940 között ügyvédjelölt volt. 1939-1946 között az Anonymus Könyvkiadó lektora és irodalmi vezetője. 1945-1973 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola művészetelméleti tanszékvezetője. 1946-1947 között a Köztársaság irodalmi rovatvezetője. 1946-1949 között Budapesten a városházán osztályvezető tanácsosként dolgozott, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem filozófiatörténet-tanára volt. 1947-1949 között a Jövendő irodalmi rovatvezetője és a Március tizenötödike felelős szerkesztője. 1955-1957 között a Magvető Könyvkiadó igazgatója.

Ügynöki tevékenysége

1961-1964 között Londonból a magyar hírszerzésnek írt jelentéseket többek között Ignotus Pálról, Faludy Györgyről. Bár munkájával elégedettek voltak, 1964-ben mégis kizárták a hálózatból. Az ok egyszerű: mivel viszonylag keveset utazott, és volt elég emberük a londoni emigráció körül, úgy látták, hogy a III/III jobban fel tudja használni itthon.[1]

Jó barátságban állt Kosztolányi Dezsővel, Kassák Lajossal, Hóman Bálinttal, Lukács Györggyel. Elsősorban kultúrtörténeti regényeket, drámákat írt.

Magánélete[szerkesztés]

1946–1982 között Balog Zsuzsanna volt a felesége. 1983-tól Semmelweis Margit volt a párja.

Művei[szerkesztés]

  • A mámor zendülői. Regény; Dante, Bp., 1937
  • Olaszország születése (tanulmány, 1943)
  • Bálványrombolók (regény, 1944)
  • A magántulajdon lázadása (tanulmány, 1945)
  • A Szovjetunió és a vallás (tanulmány, 1945)
  • Az emberi méltóság. Bevezetés az erkölcstanba; Anonymus, Bp., 1945
  • Budai Nagy Antal (tanulmány, 1946)
  • Polgár Szilárd. Tanúvallomás a tegnap alkonyáról; ill. Győry Miklós; Anonymus, Bp., 1946
  • Szent István, az országépítő (tanulmány, 1946)
  • Az oceán vándora. Mikluho-Maklaj életrajz-regénye; Franklin, Bp., 1946
  • A polgári irodalom stílusirányai (tanulmány, 1947)
  • Az istentelen Kulin bán. Történelmi regény; Dante, Bp., 1947
  • Bevezetés a magyar társadalomtörténetbe (tanulmány, 1947)
  • Mátyás király (tanulmány, 1947)
  • Orosz könyvek között (ismertetések, 1947)
  • II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (tanulmány, 1947)
  • Negyvennyolcas kalendárium. 1848-1948; összeáll. Hunyadyné Balázs Éva, Hegedüs Géza; Székesfővárosi Irodalmi Intézet, Bp., 1947
  • A kalmár és a forradalom (verses vígjáték, 1948)
  • A véres csillag (regény, 1948)
  • Magyar irodalom (tanulmány, 1948)
  • Hunyadi János, Magyarország kormányzója (tanulmány, 1948)
  • Magyar romantika (tanulmány, 1948)
  • Társadalomtörténet (tanulmány, 1949)
  • A mindentudás városa (regény, 1949)
  • Az ember hidat épít (regény, 1950)
  • Az erdőntúli veszedelem (regény, 1950)
  • Irodalmunk harca a nemzeti függetlenségért (tanulmány, 1951)
  • Kievi küldetés (kisregény, 1951)
  • Megkondulnak a harangok (regény, 1951)
  • Zálogba tett város (elbeszélés, 1951)
  • Zálogosdi bécsi módra (elbeszélés, 1951)
  • A szovjet irodalom a nagy honvédő háború után (tanulmány, 1952)
  • Hajnal a tárnák fölött (regény, 1952)
  • Sztálinváros. Kifestőkönyv. Szecskó Tamás rajzai; Ifjúsági, Bp., 1952
  • Az aranypecsét (regény, 1953)
  • A fekete ember históriája (regény, 1953)
  • Csiky Gergely (tanulmány, 1953)
  • Útvesztő (regény, 1954)
  • Mátyás király Debrecenben (dráma, 1954)
  • A sötétség utolsó órái (regény, 1955)
  • Az írástudó (regény, 1956)
  • Bojár Bálint (regény, 1957)
  • A milétoszi hajós (regény, 1957; 1972)
  • Szatírák könyve. Fabulák, humoreszkek, epigrammák; ill. Hegedüs István; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • A Kálmánszeghyek (regény, 1958)
  • A hadvezér (Stromfeld Aurél életregénye, 1958)
  • Előszó a hőskölteményhez. Vergilius ifjúsága; ill. Szlovák György; Móra, Bp., 1958
  • Régi istenek (regények és elbeszélések, 1959)
  • A pengő boszorkánytánca (regény, 1959)
  • Az írnok és a fáraó (regény, 1960)
  • Szerelem a fűzfák alatt - Sakuntala gyűrűje, verses drámák kínai és indiai mondák alapján (1960)
  • Az idők mélyén. Hangjáték-tetralógia; Magvető, Bp., 1961
  • Összhang és zűrzavar (versek, 1962)
  • Megkondulnak a harangok (regény, 1962)
  • Párhuzamos életrajzok / Két év nagy idő. Elbeszélés / Aszály; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • Szent Szilveszter éjszakája (regény, 1963)
  • Vasbordájú szentek: regényes korrajz Oliver Cromwellről és az angol forradalomról (1963)
  • Az életművész hagyatéka (regény, 1964)
  • Az isten és a részegek (regény, 1965)
  • Az állam én vagyok (regény, 1965)
  • Régi szép idők (dráma, 1966)
  • A néző művészete, avagy Röpke beszélgetés a színházba járás élményéről; Színháztudományi Intézet, Bp., 1966 (Százezrek színháza)
  • Földönjáró csillagok (drámai jellemrajzok, 1966)
  • Thézeusz (verses drámák, 1967)
  • Akit vörös grófnak neveztek: Károlyi Mihály élete (1967)
  • A végzet sógora (regény, 1967)
  • Kulcsra zárt szobában (életrajzi regény, 1969)
  • Kettesben a Tragédiával (regény, 1969)
  • A leghuszárabb huszár (Hadik András élete, 1969)
  • Az a májusi riadó. Hősköltemény prózában; Zrínyi, Bp., 1969
  • Hermész pecsétje (versek, 1970)
  • Várj, madár, várj ... Példázat a veszedelmekről; Szépirodalmi, Bp., 1970
  • Palota a hegytetőn (regény, 1971)
  • Így élt Dózsa György (1972)
  • Valló Bonifác történetei (elbeszélés, 1972)
  • Versenyt a szelekkel (dráma, 1972)
  • Őszi divertimento. 1962-1971; Szépirodalmi, Bp., 1972 (versek)
  • Szenvedélyek. Kisregények; Szépirodalmi, Bp., 1973
  • A menekülő herceg: regény az ifjú Rákócziról (regény, 1973)
  • Az egyetlen út / Lovagok a Körös-parton / István. Három regény a magyar állam kialakulásának első évszázadából; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • A megalázott Babilon. Történelmi regény; Móra, Bp., 1974
  • Dobsa Lajos emlékezete (tanulmány, Péter Lászlóval, 1974)
  • Európa közepén, 1-4.; Szépirodalmi, Bp., 1975-1978
  • A világosság gyermekei (regény, 1979)
  • Arcképvázlatok, tanulmányok száz magyar íróról (portrék, 1980)
  • A titkosírás titka: Valló Bonifác újabb történetei (elbeszélés, 1981)
  • Négyszemközt a mindenséggel (vers, 1981)
  • Előjátékok egy önéletrajzhoz (regény, 1982)
  • Egy jólnevelt fiatalember felkészül (regény, 1984)
  • A méneskúti családirtás (regény, 1985)
  • Hősök emlékezete. Versek, 1981-1984; Szépirodalmi, Bp., 1985
  • Sötétség és világosság; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • A tegnap alkonya (visszaemlékezések, 1987)
  • Bordélyház Bizáncban (regény, 1987)
  • A néhai bűnöző (bűnügyi elbeszélés, 1988)
  • Ábrahám regéje. Krónikás ének huszonnégy szakaszban; Magvető, Bp., 1988
  • A visszanyert élet (regény, 1989)
  • Epistulák könyve. Költemények a költészetről; Szépirodalmi, Bp., 1990
  • A Nagy Parázna szemtanúja; Szépirodalmi, Bp., 1990 (Kentaur könyvek)
  • Börtönfalak ábécéje (regény, 1990)
  • A szent doktorok tudománya avagy A középkori gondolkodás évezrede; Kozmosz Könyvek, Bp., 1990 (Az én világom)
  • Ágyban szerzett diadal; Gondolat, Bp., 1990
  • Fontatlanságok. 70 történelmi érdekesség és hiteles pletyka; Trezor, Bp., 1996
  • Géza fia István, a magyarok legelső királya (történelmi regény, 1997)
  • Szóvarázs: válogatott költemények, 1940-1997 (1997)
  • Mózes, a népvezér (1998)
  • A halhatatlan hamisjátékos (1999)
  • Isten jött Thébába. A szerző válogatása életművéből; Trikolor, Bp., 1999 (Örökségünk)
  • Körösparti metropolis. Nagyváradi legendárium; Palatinus, Bp., 1999 (Várad, villanyváros)
  • Vergilius ifjúsága; Holnap, Bp., 2005
  • Hét évszázad magyar versei 2. kötet (Helikon, 1966)

Szakirodalom, műfordítások[szerkesztés]

  • Anyagi büntetőjog az árpádházi királyok korában; s.n., Bp., 1935 (Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából)
  • A magyar dramaturgia haladó hagyományai; összeáll. Csillag Ilona, Hegedüs Géza, bev. Háy Gyula; Művelt Nép, Bp., 1953
  • A költői mesterség: bevezetés a magyar verstanba (1959)
  • A görög színháztól a szovjet színházig: az európai színjátszás rövid története (1960)
  • Byron (kismonográfia, 1961)
  • Idegen mezőkön. Válogatott műfordítások; Európa, Bp., 1961
  • A magyar dráma útja (1964, Kónya Judittal)
  • Korona és kard. Magyarország a XI-XIII. században; képvál. Cz. Wilhelmb Gizella; Móra, Bp., 1965 (Képes történelem)
  • A színfalak között; szerk. Hegedüs Géza, Pukánszkyné Kádár Jolán, Staud Géza; Minerva, Bp., 1967 (Minerva zsebkönyvek)
  • A kentaur és az angyal: esszék a világirodalom, a dramaturgia és az esztétika köréből (1968)
  • Kecskeének, azaz két és fél ezer év drámatörténete (1969, Kónya Judittal)
  • A magyar irodalom arcképcsarnoka. Irodalmi portrék száz magyar íróról; Móra, Bp., 1976
  • Évezredek szépprózája. Az európai széppróza klasszikusai; Móra, Bp., 1976
  • G. B. Shaw világa (1970)
  • Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében (1971)
  • Kalandozás a dramaturgia világában (1973, Kónya Judittal)
  • A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstanba; 2. átdolg. kiad.; Móra, Bp., 1978
  • Az olvasás gyönyörűsége. Beszélgetések könyvekről, irodalomról, költészetről; Móra, Bp., 1978
  • Kalliopé bűvöletében, avagy Az európai verses epika évezredei (1988)
  • Tudniillik tudni illik. Száz fogalomról röviden (1991)
  • Szent László és városa, 1192-1992; tan. Kolba Judit, Alexandru Săşianu, fotó Hapák József, előszó Tempfli József, Tőkés László, szöv. Ady Endre, Hegedüs Géza, Nagy Endre; Officina Nova, Bp., 1992
  • Az európai gondolkodás évezredei (1992, 1994)
  • A szépirodalom műfajai; Trezor, Bp., 1993
  • Aktuális Aiszkhülosz. Aiszkhülosz két világa avagy A drámatörténet kezdete; Trezor, Bp., 1995
  • Magyar századok: a magyarság és a magyar kultúra története a honfoglalástól napjainkig (1996)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]