Heltai Jenő (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Heltai Jenő
Heltai Jenő 1910 körül
Heltai Jenő 1910 körül
Élete
Születési név Herzl Jenő
Született 1871. augusztus 11.
Pest
Elhunyt 1957. szeptember 3. (86 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar
Szülei Herzl Károly, Reich Jozefa
Házastársa Hausz Valéria (h. 1903–1917)
2. Gács Lilla (h. 1923–?)
3. Gombaszögi Frida (h. ?–?)[1]
Pályafutása
Írói álneve Ó'Neyros, Guk-ker, Elta, Jett, Ejup, Riporter, Incebus, Ichor
Jellemző műfaj(ok) regény, vígjáték
Fontosabb művei Family Hotel
VII. Emmánuel és kora
Jaguár
A 111-es
Naftalin
A néma levente
Álmokháza
Kitüntetései Kossuth-díj
Irodalmi díjai Francia Becsületrend (1927)
Kossuth-díj I. fok. (1957)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heltai Jenő témájú médiaállományokat.

Heltai Jenő (született Herzl[2]) (Pest, 1871. augusztus 11.Budapest, 1957. szeptember 3.[3]) író, költő, újságíró, producer, dramaturg, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére.

Pályafutása[szerkesztés]

Édesapja Herzl Károly terménykereskedő (megh. 1918),[4] édesanyja Reich Jozefa volt.[3] Már 14 éves korában publikálták verseit. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt, de megjelentek versei a Borsszem Jankóban, Magyar Szalonban, Ország-Világban és a Magyar Géniuszban is. Katonai pályára lépett, 1892-ben tartalékos hadnagy lett; sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban. Huszár Pufi színész esküvői tanúja volt 1909-ben.[5][6]

Már 1900-ban titkárként, 1914–18-ban dramaturg-igazgatóként dolgozott a Vígszínháznál, 1918-tól az Athenaeum kiadó irogalmi igazgatója, 1916-tól a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke. Később, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932–1934-ben a Pesti Magyar Színház egyik igazgatója volt.

Dalszövegeket is írt, pl. Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához is a szövegeket („Kék tó, tiszta tó…”). Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente című verses színpadi játékát, amelyet a jelenlegi Magyar Színház ma is műsorán tart. A mű – többek között – sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást.

Heltai Jenő sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-3. sarok. Borsos Miklós alkotása

1903. augusztus 8-án Budapesten, a VIII. kerületben házasságot kötött Hausz (Hans) Valériával, Hausz Gyula és Schudomel Magdolna lányával.[7] Házasságukat 1917-ben felbontották.[8] 1923. május 15-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Gács (Fröhlich/Frőhlich Ilona) Lillával, Frőhlich Vilmos és Klein Friderika lányával.[9]

Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. Kikeresztelkedett fia lépéseket tett megmentése végett, de ő nem kért mentességet, mert személyesen kellett volna írnia a kormányzónak, inkább bujkált.[10] Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1948-ban pedig Kossuth-érdemrend (I. fokozat) elismerést kapott.[11] A PEN klub magyar elnökévé választották és végül, már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott.

86 éves korában, 1957. szeptember 3-án hunyt el.

Tudd meg: szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg: szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem igér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre
S embernek nézi azt is, aki pőre.

– Szabadság (részlet)[12]

Fontosabb művei[szerkesztés]

Bővebben, ill. idegennyelvű fordításait is lásd: Heltai Jenő-bibliográfia[13]

Versek[szerkesztés]

  • Modern dalok; Mezei A. Ny., Bp., 1892
  • Kató; Lampel, Bp., 1894
  • Az obsitos. Vitéz Háry János újabb tettei; ill. Garay Ákos; Budapesti Hírlap, Bp., 1903
  • Kacsóh Pongrác: János vitéz. Daljáték; szöv. Bakonyi Károly, versek Heltai Jenő; Budapesti Hírlap, Bp., 1904
  • Heltai Jenő versei; Nyugat, Bp., 1911 (A Nyugat könyvei)
  • Fűzfasíp; Nyugat, Bp., 1913
  • Versek. 1892-1923; Athenaeum, Bp., 1923 (Heltai Jenő munkái)
  • Szabadság, 1945. május 1.
  • Elfelejtett versek; Új Idők, Bp., 1947
  • Heltai Jenő versei; vál., sajtó alá rend. Gábor György; Szépirodalmi, Bp., 1959
  • Száztíz év. Heltai Jenő összegyűjtött versei; szerk., előszó, jegyz. Győrei Zsolt; Papirusz Book, Bp., 2002

Elbeszélések, novellák, karcolatok[szerkesztés]

  • Kalandos történetek; Kunosy, Bp., 1898
  • Lou és egyéb elbeszélések; Kunosy Ny., Bp., 1900
  • Madmazel; Singer-Wolfner, Bp., 1905 (Vidám könyvek)
  • A titokzatos hercegnő. A tűzbogár. Egy detektív naplójából; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1905 (Kisregény és elbeszélés)
  • A Vénusz-bűnügy és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1905
  • A király mulat; Gelléri és Székely Ny., Bp., 1907 (Mozgó könyvtár)
  • Írók, színésznők és más csirkefogók; Nyugat, Bp., 1910
  • Scherzo; Singer-Wolfner, Bp., 1910 (Modern magyar könyvtár)
  • Színes kövek; Singer-Wolfner, Bp., 1911 (Modern magyar könyvtár)
  • Végeladás; Lampel, Bp., 191? (Magyar könyvtár)
  • Kis meséskönyv; Nyugat, Bp., 1911
  • A hét sovány esztendő és más elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1912
  • A tündérlaki lányok; Franklin, Bp., 1914 (Fehér könyvek)
  • Lim-lom; Lampel, Bp., 1915 (Magyar könyvtár)
  • A vörös pillangó; Lampel-Wodianer, Bp., 1921
  • Mese az ördögről. Harmincegy elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp., 1922
  • Papírkosár; Athenaeum, Bp., 1927 (Heltai Jenő munkái)
  • Utazás enmagam körül; Athenaeum, Bp., 1935 (Magyar novellák)
  • Hol hibáztam el?; Athenaeum, Bp., 1936
  • A gyilkos is ember; Athenaeum, Bp., 1939
  • Ismeretlen ismerősök. Kis történetek; Új Idők, Bp., 1943
  • Ötven elbeszélés; Új idők, Bp., 1946
  • Szerelem és vidéke. Novellák; Cserépfalvi, Bp., 1947 (Cserépfalvi kiskönyvtára)
  • Jaguár és más történetek; Athenaeum, Bp., 1949
  • Talált pénz. Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1951
  • Színes kövek. Elbeszélések, emlékezések, 1-2.; vál., sajtó alá rend. Gábor György; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • Pesti madarak. Karcolatok, kis komédiák; vál., szerk. Gábor György, Béllyei Pál, utószó Bélley Pál; Szépirodalmi, Bp., 1958
  • Hoffmanné meséi és más elbeszélések; szöveggond., utószó Hegyi Katalin; Unikornis, Bp., 1998 (A magyar próza klasszikusai)
  • Kaland és más elbeszélések; szöveggond., utószó Hegyi Katalin; Unikornis, Bp., 2000 (A magyar próza klasszikusai)
  • Humoreszkek, 1-2.; előszó Fráter Zoltán; Papirusz Book, Vp., 2000-2001 (Heltai Jenő összegyűjtött művei)

Regények, kisregények[szerkesztés]

  • Hoffmanné meséi. Regény; Magyar Hírlap, Bp., 1895
  • A hét sovány esztendő; Kunosy V. Ny., Bp., 1897
  • A száműzöttek. Regény; Magyar Hírlap, Bp., 1900
  • Gertie és egyéb történetek; Lampel, Bp., 1901 (Magyar könyvtár)
  • A Vénusz-lakók; Fidibusz, Bp., 1906
  • Nyári rege. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1907 (Egyetemes regénytár)
  • Az utolsó bohém. Regény; Nyugat, Bp., 1911
  • Az én második feleségem. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1912
  • Family-Hotel; Singer-Wolfner, Bp., 1913
  • VII. Emánuel és kora; Singer-Wolfner, Bp., 1913
  • Jaguár; Franklin, Bp., 1914
  • A 111-es; Athenaeum, Bp., 1920
  • Álmokháza. Regény; Athenaeum, Bp., 1929
  • Életke. Regény; Athenaeum, Bp., 1930
  • Ifjabb. Regény; Athenaeum, Bp., 1934
  • A Vénusz-lakók; Bembo, Bp., 1991

Színművek, drámák, jelenetek[szerkesztés]

  • Az asszony körül; Grill, Bp., 1908 (Magyar írók arany könyvtára)
  • Naftalin. Bohózat; zene Szirmay Albert; Mozgó Könyvtár, Bp., 1908 (Mozgó könyvtár)
  • Az édes teher (Bp., 1909)
  • A masamód. Vígjáték; Lampel, Bp., 1913 (Fővárosi színházak műsora)
  • Bernát. Kis komédiák egy székesfővárosi polgár életéből; Nyugat, Bp., 1913
  • Kis komédiák; Lampel, Bp., 1913 (Magyar könyvtár)
  • A masamód. Vígjáték; Lampel, Bp., 1913 (Fővárosi színházak műsora)
  • A Tündérlaki lányok. Színjáték; Singer-Wolfner, Bp., 1914
  • Egy operette története. Kis komédiák; Lampel, Bp., 1914 (Magyar könyvtár)
  • Heltai Jenő–Makai Emil: A királyné apródja. Vígjáték; Lampel, Bp., 1916 (Magyar könyvtár)
  • A kis cukrászda. Vígjáték; színpadi kiad.; Athenaeum, Bp., 1923
  • Arcok és álarcok. Hat kis vígjáték; Athenaeum, Bp., 1925
  • Színdarabok; Athenaeum, Bp., 1927 (Heltai Jenő munkái)
  • A néma levente. Vígjáték; ill. Fáy Dezső; Athenaeum, Bp., 1936
  • Az ezerkettedik éjszaka. Mesejáték; Athenaeum, Bp., 1939
  • Egy fillér, Álomjáték; Széchenyi Rt., Bp., 1940
  • Lumpáciusz Vagabondusz vagy A három jómadár; Johann Nestroy bohózatos mesejátéka után a mai színpadra átírta és versbe szedte Heltai Jenő; szerzői, Bp., 1943
  • Amerikai párbaj. Vígjáték; in: Régi magyar kabaré; Kultúra, Bp., 1948 (Új magyar könyvtár)
  • Öt mesejáték; Szépirodalmi, Bp., 1955
  • Szépek szépe (Bp., 1955)
  • A néma levente és más színművek; Szépirodalmi, Bp., 1960
  • Menazséria; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • A néma levente és más költői játékok; vál., szöveggond., utószó Petrányi Ilona; Unikornis, Bp., 1997 (A magyar dráma gyöngyszemei)

Antológia, esszé, mese, napló[szerkesztés]

  • Magyar humoristák. Anthológia az írók életrajzával; szerk. Heltai Jenő; Athenaeum, Bp., 1920
  • A bölcsek köve. Mesék; vál., sajtó alá rend., utószó Bélley Pál; Szépirodalmi, Bp., 1959
  • Zsoldos Andor: Theodor Herzl. Emlékezések; Herzl Tivadar Schüller Luise-hoz írott levelei, Heltai Jenő visszaemlékezései; szerk. Farkas Ervin; World Federation of Hungarian Jews, New York, 1981
  • Századelő. Tudósítás a Duna-parti Párizsból. Kötetben még meg nem jelent versek, jelenetek, szatírák; vál. Urbán V. László; Officina Nova, Bp., 1994
  • A masamód - Elfelejtett drámák (Európa Kiadó, 2001, szerk: Győrei Zsolt, ISBN 9630769379)
  • Száztíz év - összegyűjtött versek (Papírusz Book Kiadó, 2002, szerk: Győrei Zsolt ISBN 9789639263116)
  • Heltai Jenő breviárium (in: Budapesti Negyed - X. évf. 4. szám és XI. évf. 1. szám, 2002. tél és 2003. tavasz, szerk: Győrei Zsolt)
  • Te pajkos, kis kokott - Heltai Jenő Budapestje (Papírusz Book Kiadó, 2007, szerk: Győrei Zsolt ISBN 9789639263345)
  • Négy fal között. Naplójegyzetek, 1944-1945; sajtó alá rend., szerk., jegyz. Tamás Zsuzsanna; Magvető, Bp., 2017 (Tények és tanúk)

Filmfeldolgozás[szerkesztés]

  • A 111-es (1937)
  • Jaguár (1967)
  • Kiskirályok: 1. rész Family Hotel; 2. rész VII. Emmánuel és kora (1972)
  • Hungária Kávéház (1976)
  • Naftalin (1978)[14]
  • A száztizenegyes (1982)
  • A néma levente (1983)[15]
  • A kis cukrászda (1989), tévéjáték

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Heltai Jenő témában.
  • Bókay János: Egy rózsaszál szebben beszél. Bp., 1962
  • Hegedüs Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1971 (Arcok és vallomások)
  • Zenker Katalin: Heltai Jenő múzsája; Papirusz Book, Bp., 2003
  • Győrei Zsolt: Heltai Jenő drámai életműve (L'Harmattan, 2005 ISBN 963-7343-40-7)
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.
  • Heltai Jenő a PORT.hu-n (magyarul)
  • Heltai Jenő. Moly. moly.hu (Hozzáférés ideje: 2016. március 29.)
  • Hegedűs Gyula: Heltai Jenő. (1871 - 1957). literatura.hu Hozzáférés: 2015. november 20.

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]