Heltai Jenő (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heltai Jenő
Heltai Jenő 1910 körül
Heltai Jenő 1910 körül
Élete
Születési név Herzl Jenő
Született 1871. augusztus 11.
Pest
Elhunyt 1957. szeptember 3. (86 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Herzl Károly, Reich Jozefa
Házastársa Hausz Valéria (h. 1903–1917)
2. Gács Lilla (h. 1923–?)
3. Gombaszögi Frida (h. ?–?)[1]
Pályafutása
Írói álneve Ó'Neyros, Guk-ker, Elta, Jett, Ejup, Riporter, Incebus, Ichor
Jellemző műfaj(ok) regény, vígjáték
Fontosabb művei VII. Emmánuel és kora
Jaguár
A 111-es
Naftalin
A néma levente
Álmokháza
Kitüntetései Kossuth-díj
Irodalmi díjai Francia Becsületrend (1927)
Kossuth-díj I. fok. (1957)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heltai Jenő témájú médiaállományokat.

Heltai Jenő, 1913-ig Herzl Jenő[2] (Pest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3.[3]) író, költő, újságíró, producer, dramaturg, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére.

Pályafutása[szerkesztés]

Édesapja Herzl Károly terménykereskedő (megh. 1918),[4] édesanyja Reich Jozefa volt.[3] Már 14 éves korában publikálták verseit. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt, de megjelentek versei a Borsszem Jankóban, Magyar Szalonban, Ország-Világban és a Magyar Géniuszban is. Katonai pályára lépett, 1892-ben tartalékos hadnagy lett; sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban. Huszár Pufi színész esküvői tanúja volt 1909-ben.[5][6]

Már 1900-ban titkárként, 1914-18-ban dramaturg-igazgatóként dolgozott a Vígszínháznál, 1918-tól az Athenaeum kiadó irogalmi igazgatója, 1916-tól a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke. Később, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932–1934-ben a Magyar Színház egyik igazgatója volt.

Dalszövegeket is írt: ő írta Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához is a szövegeket („Kék tó, tiszta tó…”). Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a Magyar Színházban A néma levente című verses színpadi játékát, amelyet a jelenlegi Magyar Színház ma is műsorán tart. A mű – többek között – sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást.

Heltai Jenő sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-3. sarok. Borsos Miklós alkotása.

1903. augusztus 8-án Budapesten, a VIII. kerületben házasságot kötött Hausz (Hans) Valériával, Hausz Gyula és Schudomel Magdolna lányával.[7] Házasságuk 1917-ben felbontatott.[8] 1923. május 15-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Gács (Fröhlich/Frőhlich Ilona) Lillával, Frőhlich Vilmos és Klein Friderika lányával.[9]

Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. 1945 után visszatért Magyarországra (időközben keresztény hitre tért). Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a Francia Becsületrenddel tüntették ki, 1948-ban pedig Kossuth-érdemrend (I. fokozat) elismerést kapott.[10] A PEN klub magyar elnökévé választották és végül, már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott.

86 éves korában, 1957. szeptember 3-án hunyt el.

Tudd meg: szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg: szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem igér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre
S embernek nézi azt is, aki pőre.

– Szabadság (részlet)[11]

Fontosabb művei[szerkesztés]

Versek[szerkesztés]

  • Modern dalok, 1892
  • Kató, 1894
  • Fűzfasíp, 1913
  • Szabadság, 1945. május 1.
  • Elfelejtett versek, 1947

Novellák[szerkesztés]

  • Lou (Bp., 1900);
  • Írók, színésznők és más csirkefogók (Bp., 1910);
  • Scherzo (Bp., 1910);
  • Színes kövek (Bp., 1911);
  • A Tündérlaki lányok (Bp., 1914);
  • Lim-lom (Bp., 1915);
  • Papírkosár (Bp., 1927);
  • Utazás enmagam körül (Bp., 1935);
  • A gyilkos is ember (Bp., 1939);
  • Ismeretlen ismerősök (Bp., 1943);
  • Ötven elbeszélés (Bp., 1946);
  • Színes kövek (elbeszéléseinek gyűjteményes kötete, Bp., 1957).

Regények[szerkesztés]

  • Hét sovány esztendő (Bp., 1897);
  • Az utolsó bohém (Bp., 1911);
  • Family Hotel (Bp., 1913);
  • VII. Emmánuel és kora (Bp., 1913);
  • Jaguár (Bp., 1914);
  • A 111-es (Bp., 1920);
  • Álmokháza (Bp., 1929).
  • Ifjabb (Bp., 1931).

Színművek[szerkesztés]

  • Az asszony körül (Bp., 1903);
  • Naftalin (Bp., 1908);
  • Az édes teher (Bp., 1909);
  • A masamód (Bp, 1910);
  • Arcok és álarcok (Bp., 1925);
  • A néma levente (Bp., 1936);
  • Az ezerkettedik éjszaka (Bp., 1939);
  • Lumpácius Vagabundusz, vagy a három jómadár (Nestroy vígjátékának átdolg. Bp., 1943);
  • Szépek szépe (Bp., 1955);
  • Menazséria (válogatott egyfelvonásos színművek, Bp., 1962).

Antológia, esszé[szerkesztés]

  • A masamód - Elfelejtett drámák (Európa Kiadó, 2001., szerk: Győrei Zsolt, ISBN 9630769379)
  • Száztíz év - összegyűjtött versek (Papírusz Book Kiadó, 2002., szerk: Győrei Zsolt, ISBN 9789639263116)
  • Heltai Jenő breviárium (in: Budapesti Negyed - X. évf. 4. szám és XI. évf. 1. szám, 2002. tél és 2003. tavasz, szerk: Győrei Zsolt)
  • Győrei Zsolt: Heltai Jenő drámai életműve (L'Harmattan, 2005., ISBN 963-7343-40-7)
  • Te pajkos, kis kokott - Heltai Jenő Budapestje (Papírusz Book Kiadó, 2007., szerk: Győrei Zsolt, ISBN 9789639263345)

Filmfeldolgozás[szerkesztés]

  • A 111-es (1937)
  • Jaguár (1967)
  • Hungária Kávéház (1976)
  • Naftalin (1978)[12]
  • A száztizenegyes (1982)
  • A néma levente (1983)[13]
  • A kis cukrászda (1989), tévéjáték

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Heltai Jenő témában.
  • Bókay János: Egy rózsaszál szebben beszél. Bp., 1962.
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.
  • Heltai Jenő a PORT.hu-n (magyarul)
  • Heltai Jenő. Moly. moly.hu (Hozzáférés ideje: 2016. március 29.)
  • Hegedűs Gyula: Heltai Jenő. (1871 - 1957). literatura.hu Hozzáférés: 2015. november 20.

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]