Major Tamás
| Major Tamás | |
 | |
| Major Tamás 1972-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1910. január 26. Újpest |
| Elhunyt |
1986. április 13. (76 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Házastársa | Beck Judit[1] |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia |
| Aktív évek | 1930 – 1986 |
| Díjai | |
| Kossuth-díj | 1948, 1955 |
| Kiváló művész | 1950 |
| További díjak |
|
| Major Tamás az IMDb-n PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Major Tamás témájú médiaállományokat. | |
Major Tamás (tasnádi Major-Maróthy) (Újpest, 1910. január 26.[2] – Budapest, 1986. április 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész.
Tartalomjegyzék
Családja[szerkesztés]
Tévesen elterjedt róla, hogy zsidó származású, valójában római katolikus, kisnemesi családban született. Apja Major Gyula György magyar királyi műszaki számvevő, anyja Papp Mária Rózsa Krisztina. Bátyja, Major Ákos 1945 előtt hadbíró volt, 1945–50 között pedig a háborús és népellenes bűnösök népbírósági perei során számos halálos ítéletet hozott.[3]
Pályája[szerkesztés]
A Színművészeti Akadémián 1930-ban nyert oklevelet, és 1931-ben a Nemzeti Színház szerződtette, főiskolásként már 1928-ban színpadra léphetett a Blaha Lujza téren. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem, s mindez összefüggött közéleti, politikai tevékenységével is. Pályája kezdetétől elkötelezett baloldali volt, fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási mozgalomban. 1939-től agitációs tevékenységet fejtett ki munkásotthonokban és gyűléseken a háborúba sodródás ellen, később pedig a háborúból való kilépés mellett. Kommunista szervezkedés miatt több alkalommal is feljelentették.
Színészi skálája rendkívül széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1982-ben alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Volt országgyűlési képviselő (1949–1953 és 1958–1971) és magas beosztású pártfunkcionárius (1957–1966). Gellért Endrével együtt vitték színre 1952-ben a második világháború utáni első Hamletet. Színházi működése korszakos, de ellentmondásokkal teli.
Utolsó társulatában – a Katona József Színházban – több dokumentumjátékban is feldolgozták pályafutását. Notóriusok sorozat: Az emberek veszedelmes közelségben (2007); Eleje (2012); Elv-társak (2013)
Politikai szerepe[szerkesztés]
A Nemzeti Színház ifjú kommunista művészeinek kezdeményezéséből alakult meg 1945 februárjában az Ötös Bizottság (tagjai: Major Tamás, Both Béla, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Oláh Gusztáv). Major Tamás a második világháború után káderlapokat vezetett színészeiről a Nemzeti Színházban, az 1956-os forradalom idején, október 31-én igazgatói székéből eltávolították, ugyanekkor színészei a káderlapokat is megismerhették, minden ellenük szóló jelentést elolvashattak.
Jellemzése[szerkesztés]
Czímer József dramaturg a következőket mondta róla: „Egy fantáziadús, nagyszerű művész, egy felelőtlen, zseniális ripacs, és egy hiú, mindenre kapható udvaronc keveréke.” Raksányi Gellért szerint „Karrierje érdekében semmitől sem riadt vissza, lelkiismeret-furdalás nélkül gázolt át mindenen és mindenkin. Lelketlenül megkeserítette számos kitűnő kolléga életét, s ezek ezt nem csak halálukig, haláluk után is szenvedik.” Egyéb értékelések szerint „Torz lelkű, bosszúálló, barátait hátba szúró diktátor, aki emberi sorsokat, pályafutásokat tett tönkre. Progresszív színházi újító, akit színészek és rendezők generációi tiszteltek mesterükként. Tehetségtelen kókler, aki az egész magyar színházi fejlődésnek súlyos károkat okozott. A legfelkészültebb Nemzeti-igazgató, aki megvédte az intézményt a kötelező stréberdrámáktól, csellel, furfanggal óvta az intézmény rangját a legdemagógabb időkben.”
Főbb szerepei[szerkesztés]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 110, ugyanitt kétszázhuszonhárom felvételen is látható.[Mj. 1]
|
|
Főbb rendezései[szerkesztés]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma:123.
|
Filmszerepei[szerkesztés]
|
|
|
Tévéfilmek[szerkesztés]
|
|
|
Díjak, kitüntetések[szerkesztés]
- Kossuth-díj (1948, 1955)
- Kiváló művész (1950)
- SZOT-díj (1969)
Emlékezete[szerkesztés]
- Alakja felbukkan (említés szintjén, nem kimondottan pozitív kontextusban) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
Humor[szerkesztés]
- Nevére faragták az alábbi szójátékot, amely mára a városi folklór részévé vált:
Tegnapelőtt jortam én.
Tegnap jortad te
Major Tamás
(in: Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék, Budapest, Minerva, 1974. ISBN 963-223-008-6), illetve Balázs Géza: Képtelen sorolók, ragozások
- A hatvanas-hetvenes években egy kétszemélyes kabarésorozatban szerepelt Psota Irénnel, a következő szereposztásban: Major Tamás – Jenő; Psota Irén – Lujza. Ebben Lujza híreket olvasott fel az újságból, amit Jenő megpróbált neki elmagyarázni, miközben Lujza összekeverte a különböző híreket és a magyarázatot is. A „Jenő, azt írja az újság...” kezdetű mondat innen vált emlékezetessé.
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ 2017 július 17-i lekérdezés.
- ↑ Utolsó bemutatója. Katona József Színház, 1984. április 30.
- ↑ Az első rendezése. Nemzeti Kamaraszínház, 1939. december 16.
- ↑ Az utolsó rendezése. Budapesti Katona József Színház, 1983. december 23.
Források[szerkesztés]
- ↑ Major Tamás: Kétszeres Kossuth-Díjas, Kiváló Művész. magyarszinhaz.hu (a Magyar Színház hivatalos weboldala) (magyarul) (Hozzáférés: 2014. dec. 12.)
- ↑ Újpest születési anyakönyv, 167/1910. folyószám
- ↑ [1] A 186 halálos ítélet jó része a nevéhez kapcsolódik
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon
- Színházi Adattár
- Nánay István: Indul a Katona
- A százéves Színésziskola. Szerkesztette: Csillag Ilona. Magvető Kiadó, 1964 MA 244-1-6466
- Antal Gábor: Major Tamás. Népművelési és Propaganda Iroda (1982) ISBN 963-562-939-7
- Kocsis L. Mihály: Van itt valaki. Minerva (1987) ISBN 963-223-418-9
- Katona József Színház 1982–2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
- Mihály Gábor:A Kaposvár jelenség. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. ISBN 963 563153 7
- Koltai Tamás : Major Tamás, A Mester monológja, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-422-784-8
- „Kirúgni, fasiszta!” – Major Tamás története civilhetes.hu, 2016. május 11.
További információk[szerkesztés]
- Major Tamás a PORT.hu-n (magyarul)
- Major Tamás az Internet Movie Database oldalain
- A budapesti Katona József Színház hivatalos honlapja
- A Katona József Színház bemutatói, 1982–
- A XXI. század című műsor epizódja – RTL Klub.hu, 2010. január 12.
- A teátrális demokrácia útjai – Cseh Katalin tényfeltáró írása, Színház.net
- 1956-ban a színészek is akcióztak – Index, 2012. október 21.
- Major Tamás, akit az ÁVH vezetője képzett ki mozgalmárnak – Origo, 2017. június 29.
- A színház nem szelíd intézmény: Írások Major Tamástól – Írások Major Tamásról. (Összeállította: Antal Gábor) Magvető Könyvkiadó, Bp., 1985.
|
- Újpestiek
- Magyar színészek
- Magyar színházrendezők
- Színigazgatók
- Kossuth-díjasok
- MKP-tagok
- MDP-tagok
- MSZMP-tagok
- Országgyűlési képviselők (MDP)
- Országgyűlési képviselők (MSZMP)
- Országgyűlési képviselők (1949–1953)
- Országgyűlési képviselők (1958–1963)
- Országgyűlési képviselők (1963–1967)
- Országgyűlési képviselők (1967–1971)
- 1910-ben született személyek
- 1986-ban elhunyt személyek
- SZOT-díjasok
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- Magyar színészpedagógusok
