Major Tamás

Major Tamás
A Budapest folyóirat 1979. év márciusi számában Csigó László felvétele
Született	1910. január 26. Újpest
Elhunyt	1986. április 13. (76 évesen) Budapest
Álneve	Mányai Elemér
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Beck Judit
Foglalkozása	színész színházi rendező filmszínész televíziós színész antifasiszta ellenálló egyetemi oktató politikus színházigazgató rendező
Tisztsége	az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. április 2. – 1945. november 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1949. május 15. – 1953. május 17.) az MSZMP KB tagja (1957. június 29. – 1966. december 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1958. november 16. – 1963. február 24.) magyarországi parlamenti képviselő (1963. február 24. – 1967. március 19.) magyarországi parlamenti képviselő (1967. március 19. – 1971. április 25.)
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1930)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1948) Magyarország Kiváló Művésze díj (1950) Kossuth-díj (1955) SZOT-díj (1969)
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (42/1-A-12)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1930–1986
Híres szerepei	Tartuffe Molière - Tartuffe Albert A tizedes meg a többiek Boguslawski Spiró György - Az imposztor Moór Csurka István - Döglött aknák
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Major Tamás témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Major Tamás (tasnádi Major-Maróthy) (Újpest, 1910. január 26. – Budapest, 1986. április 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész.

Családja

Római katolikus kisnemesi családba született. Apja Major Gyula György magyar királyi műszaki számvevő, anyja Papp Mária Rózsa Krisztina. Bátyja, Major Ákos 1945 előtt hadbíró volt, 1945–50 között pedig a háborús és népellenes bűnösök népbírósági perei során számos halálos ítéletet hozott. Felesége Beck Judit festőművész, grafikus, textil- és bábtervező volt.

Életpályája

A Színművészeti Akadémián 1930-ban szerzett oklevelet, és 1931-ben a Nemzeti Színház szerződtette, főiskolásként már 1928-ban színpadra léphetett a Blaha Lujza téren. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem, s mindez összefüggött közéleti, politikai tevékenységével is. Pályája kezdetétől elkötelezett baloldali volt, fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási mozgalomban. 1939-től agitációs tevékenységet fejtett ki munkásotthonokban és gyűléseken a háborúba sodródás ellen, később pedig a háborúból való kilépés mellett. Kommunista szervezkedés miatt több alkalommal is feljelentették.

Színészi skálája rendkívül széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1982-ben alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Volt országgyűlési képviselő (1949–1953 és 1958–1971) és magas beosztású pártfunkcionárius (1957–1966). Gellért Endrével együtt vitték színre 1952-ben a második világháború utáni első Hamletet. Színházi működése korszakos, de ellentmondásokkal teli.

Pályafutását utolsó társulatában – a Katona József Színházban – több dokumentumjátékban is feldolgozták: Notóriusok sorozat: Az emberek veszedelmes közelségben (2007); Eleje (2012); Elv-társak (2013)

Utolsó éveiben súlyos szembetegséggel küzdött (szürke hályog, retinaleválás).

Politikai szerepe

1943-tól a Békepárt, 1944. októbertől a Magyar Kommunista Párt, 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja, 1957. február 26. – 1966. december 3. között az MSZMP KB tagja. 1949. június 8. – 1953. május 15. között, majd 1958. november 26. – 1971. február 10. között országgyűlési képviselő.

1945 februárjától 1962 májusáig a Nemzeti Színház igazgatója volt. A Nemzeti Színház ifjú kommunista művészeinek kezdeményezéséből alakult meg 1945 februárjában az Ötös Bizottság (tagjai: Major Tamás, Both Béla, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Oláh Gusztáv). Major Tamás a második világháború után káderlapokat vezetett színészeiről a Nemzeti Színházban, az 1956-os forradalom idején, október 31-én igazgatói székéből eltávolították, ugyanekkor színészei a káderlapokat is megismerhették, minden ellenük szóló jelentést elolvashattak. De aztán Major még hat évre visszatért – és nem csak a színházba, ahol pozíciói gyengültek, hanem a politikába is, ahol viszont még évekig fontos embernek számított.

Főbb szerepei

• Molière: Tartuffe (Tartuffe)
• Leonyid Rahmanov: Viharos alkonyat (Polezsajev professzor)
• Madách: Az ember tragédiája (Az Úr, Lucifer)
• Shakespeare:
  • Othello (Jago)
  • A vihar (Caliban)
  • A velencei kalmár (Shylock)
  • Hamlet (Hamlet)
  • III. Richárd (III. Richárd)
  • Macbeth (Macbeth)
  • Lear király (Lear király)
• Jonson: Volpone (Volpone)
• Goldoni: A fogadósné (Forlipopoli márki)
• Ibsen: Nóra (Krogstad)
• Németh László: II. József (II. József)
• Shaw: A szerelem ára (Cocane)
• Marin Držić: Dundo Maroje (Dundo Maroje)
• Brecht: Puntila úr és szolgája, Matti (Puntila úr)
• John Osborne: A komédiás (Archie Rice)
• Csurka István: Döglött aknák (Moór)
• Spiró György: Az imposztor (Wojciech Bogusławski)
• Csokonai: Az özvegy Karnyóné (Kuruzs)
• Bulgakov:
  • Iván, a rettentő (Rettegett Iván)
  • Menekülés (Fehér főparancsnok)

Főbb rendezései

• Jean Racine: Andromaque
• Molière:
  • Tartuffe
  • Tudós nők
• Shakespeare:
  • Vízkereszt, vagy amit akartok
  • A windsori víg nők
  • Hamlet
  • Szeget szeggel
  • Rómeó és Júlia
  • Téli rege
• Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek
• Brecht:
  • Galilei élete
  • A vágóhidak Szent Johannája
  • A szecsuáni jólélek
• Goldoni:
  • Két úr szolgája
  • A chioggiai csetepaté

Filmjei

Játékfilmek

• A szűz és a gödölye (1941) – István, Huber fiatalabb fia
• Film a filmről (1941, rövid játékfilm)
• Különös házasság (1951) – Jezsuita
• Erkel (1952) – Kölcsey Ferenc
• Merénylet (1959) – Halmágyi
• Az utolsó vacsora (1962)
• Az életbe táncoltatott lány (1964) – A képmutogató
• Kár a benzinért (1964) – Igazgató
• Miért rosszak a magyar filmek (1964) – Póczik
• Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) – Narrátor (hang)
• Világos feladja (1964) – Mr. Borowski
• A kőszívű ember fiai 1-2. (1965) – Baradlay Kázmér
• A tizedes meg a többiek (1965) – Albert (Kovács Dezső)
• Három történet a romantikáról (1965, rövid játékfilm)
• Nem (1965) – Lakásügyi előadó
• A nő (1966, rövid játékfilm) – Narrátor (hang)
• Egy magyar nábob (1966) – Griffard
• És akkor a pasas… (1966) – Xandor
• Hideg napok (1966) – Grassy József ezredes
• Minden kezdet nehéz 1-2. (1966, rendhagyó magyar film) – Narrátor (hang)
• Sellő a pecsétgyűrűn (1966) – Vöröskőy
• Változó felhőzet (1966) – Felügyelő
• A múmia közbeszól (1967) – Fáraó
• Egy szerelem három éjszakája (1967) – Lajos, főpincér
• Falak (1967) – Főszerkesztő
• Jaguár (1967) – Általános bácsi
• Alfa Rómeó és Júlia (1968) – Bekötött fejű beteg
• Az oroszlán ugrani készül (1968) – Kálmán
• Egri csillagok 1-2. (1968) – Szulejmán szultán
• Különös melódia (1968, rövid játékfilm)
• Szemüvegesek (1969) – Náray professzor
• A gyilkos a házban van (1970) – Házmester
• Ítélet (1970) – Werbőczy
• Szerelmi álmok – Liszt 1-2. (1970) – IX. Piusz pápa
• Utazás a koponyám körül (1970) – A bajuszos levantei
• Trotta (1971) – Herr Reisiger
• A magyar ugaron (1972) – Pap
• Volt egyszer egy család (1972) – Kulkai házmester
• Régi idők focija (1973) – Kerényi úr
• Végül (1973) – Nagyapa a parkban
• A Pendragon legenda (1974) – James Morvin
• Déryné, hol van? (1975) – Jancsó, öreg színész
• Ereszd el a szakállamat! (1975) – Maracskó Béla
• Teketória (1976) – Zongorista
• Zongora a levegőben (1976) – Klimperberger, karmester
• Szabadíts meg a gonosztól (1978) – Igazgató úr
• Ajándék ez a nap (1979) – László László
• Circus maximus (1980) – Bárdos
• Mephisto 1-2. (1981) – Oskar Kroge színigazgató
• Ripacsok (1981) – Dr. Molnár Géza, elmeorvos
• Elveszett illúziók (1982) – Rétfalvi
• Szerencsés Dániel (1982) – Dániel nagyapja
• A csoda vége (1983) – Péter
• Hanyatt-homlok (1983) – Nagyapa
• Redl ezredes 1-2. (1984) – Kubinyi nagyapa
• A nagy generáció (1985) – Nagyapa
• Csak egy mozi (1985) – Oborzil, öreg színész
• Első kétszáz évem (1985) – Epstein

Tévéfilmek, televíziós sorozatok

• Sakknovella (1958) – Dr. Von Beck bécsi ügyvéd
• A lóvátett város (1963) – Burgess
• A helység kalapácsa (1965) – Harangláb, egyházfi
• Denevér (1965) – Frosch
• Szilveszter 20 éven felülieknek (1965)
• Egy nyugalmas vasárnap (1966) – Csík
• A szerelem ára (1967)
• Az OP-ART kalap (1967) – Anyakönyvvezető
• Az ördögök teste (1967)
• Mocorgó (1967) – Brillantin úr
• Oly korban éltünk 1-4. (1967)
• A sofőr visszatér (1968)
• Elméletileg kifogástalan házasság (1968)
• Fal a baloldalon (1968) – Moranez
• Ki mit tud? (1968-1983)
• Mennyei pokoljárás (1968) – Narrátor (hang)
• VII. Olivér (1969) – Saint-Germain gróf
• Volt egyszer egy borbély (1969)
• Játék olasz módra (1970)
• A frankhamisítás (1971) – Önmaga
• Lehet egy kilóval kevesebb? (1971)
• Szabad, mint a madár (1971) – George Riley
• Széchenyi meggyilkoltatása (1971)
• A főnök (1972)
• Fekete macska (1972) – Jogász
• Férfiak mesélik (1972)
• Hogyan akarta megmenteni Pilátus Júdást? (1972)
• Aranyborjú 1-3. (1973)
• És mégis mozog a föld 1-3. (1973)
• III. Richárd (1973) – George, Clarance hercege
• Lúdláb királynő (1973)
• Ficzek úr (1974)
• Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? (1974) – Kiss Pál
• Volpone (1974) – Volpone
• Zenés TV Színház: Örökzöld fehérben feketében 1-2. (1974) – Grabinszky Pipi, zongorista
• Császárlátogatás (1975) – Konstans
• Finish: Avagy Álmom az életem túlélte (1975) – S. Richard
• Fél penny (1976) – Tanú
• Az Isten is János (1977)
• Scapin furfangjai (1977) – Geronte
• Az elefánt (1978) – Knegelbaum
• Imre (1979)
• Saroküzlet (1979) – Mally apja
• Nők iskolája (1982) – Chrysalde

Szinkronszerepei

Filmek

Év	Cím	Szereplő	Színész	Szinkron év
1937	Viharos alkonyat (2. szinkron)	Dmitri Illarionovics Polezsajev professzor	Nyikolaj Cserkaszov	1965
1951	Feledhetetlen 1919	Vlagyimir Iljics Lenin	Pavel Molcsanov	1952
1969	Három lengyel novella	N/A	N/A	1971
1970	A kép elsötétül	James Fortune	George Sanders	1975

Rajzfilmek

Év	Cím	Szereplő	Szinkronhang	Szinkron év
1958-1960	Foxi Maxi show I-III.	További szereplők	N/A	1963-1965
1961	Frédi és Béni II. (1. szinkron)	Jeromos	Hal Smith	1969
1975	Hugó, a víziló	Aban-Khan	Paul Lynde	1975

Hangjáték

• Földes Imre: Pántlika (1934)
• Barabás Tibor: Kibontott zászlók (1953)
• Karinthy Ferenc: Ezer év (1956) (rendező)
• Pathelin mester – Ismeretlen francia szerző bohózata (1957)
• Stefan Zweig: Sakknovella (1958)
• William Shakespeare: Macbeth (1963) (szereplő, rendező)
• Róna Tibor: Húsz éven felülieknek (1964)
• Turner, David: Mr. Midway vasárnapja (1964)
• Arisztophanész: Az akharnaibeliek (1965)
• Brecht, Bertolt: A vágóhidak Szent Johannája (1965)
• Dante Alighieri: Isteni színjáték-Pokol (1965)
• Liszkay Tamás: Utazás Bitóniába (1965)
• Morthon Thompson: Az élet ára (1965)
• Shakespeare: Szentivánéji álom (1965)
• Vargha Balázs: Lilla és a varázsló (1965)
• Illyés Gyula: Lélekbúvár (1966)
• Hubay Miklós: Néró, a legjobb fiú (1967)
• Percy Bysshe Shelley: Hellász (1967)
• Arisztophanész: A nők ünnepe (1968)
• László Anna: Egy keresztespók tapasztalatai (1968)
• Racine: Pereskedők (1968)
• Rejtő Jenő: Barbara tejbár (1968)
• Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné, vagyis a vénasszony szerelme (1969)
• Homérosz: Odüsszeia (1970)
• Vihar Béla: Az utas (1970)
• Boros Lajos-Vámos Miklós: Felfüggesztés (1971)
• Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
• Marlowe, Christopher: Doktor Faustus tragikus históriája (1971)
• Molère: Scapin furfangjai (1972)
• Jerzy Krzyszton: Alibi (1973)
• Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
• Dahl-Lundberg: A lyukasztós bérlet (1974)
• Karinthy Frigyes: Mennyei riport (1974)
• Nádasy László: Egy a sok közül (1974)
• Szabó Magda: Tündér Lala (1974)
• Honoré de Balzac: Betti néni (1976)
• Geoffrey Chaucer: Canterbury mesék (1979)
• Karinthy Frigyes: Gépek dzsungelje (1980)
• Karc: 1982. őszi kiadás (1982)
• Sajó András: Gulliver Írországban (1983)
• Magnusson, Ove: Nyugdíjasok lázadása (1983)
• Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
• Békés Pál: Körborz (1985)

Díjai, elismerései

Major Tamás emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt

Major Tamás sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42/1-A-12. Beck András alkotása

• Kossuth-díj (1948, 1955)
• Kiváló művész (1950)
• SZOT-díj (1969)
• Színikritikusok Díja – A legjobb férfi epizódalakítás (1982)

Emlékezete

• Alakja felbukkan (említés szintjén, nem kimondottan pozitív kontextusban) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.

Humor

• Nevére faragták az alábbi szójátékot, amely mára a városi folklór részévé vált:

Tegnapelőtt jortam én.
Tegnap jortad te.
Major Tamás.

(in: Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék, Budapest, Minerva, 1974 ISBN 963-223-008-6), illetve Balázs Géza: Képtelen sorolók, ragozások

• A hatvanas-hetvenes években egy kétszemélyes kabarésorozatban szerepelt Psota Irénnel, a következő szereposztásban: Major Tamás – Jenő; Psota Irén – Lujza. Ebben Lujza híreket olvasott fel az újságból, amit Jenő megpróbált neki elmagyarázni, miközben Lujza összekeverte a különböző híreket és a magyarázatot is. A „Jenő, azt írja az újság…” kezdetű mondat innen vált emlékezetessé.

Források

• Antal Gábor: Major Tamás. Népművelési és Propaganda Iroda (1982) ISBN 963-562-939-7
• Kocsis L. Mihály: Van itt valaki. Minerva (1987) ISBN 963-223-418-9
• Katona József Színház 1982–2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
• Mihály Gábor: A Kaposvár jelenség. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. ISBN 963 563153 7
• Koltai Tamás: Major Tamás, A Mester monológja, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-422-784-8
• A százéves Színésziskola. Szerkesztette: Csillag Ilona. Magvető Kiadó, 1964 MA 244-1-6466
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• "Major Tamás a Színházi adattárban". Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Hozzáférés: 2026. szeptember 12.
• "Major Tamás a Névpont.hu-n". Névpont.
• Nánay István: Indul a Katona
• „Kirúgni, fasiszta!” – Major Tamás története civilhetes.hu (2016. május 11.)

További információk

• Major Tamás a PORT.hu-n (magyarul)
• Major Tamás az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Major Tamás az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Major Tamás. a Hangosfilm.hu-n (magyarul)
• Major Tamás. a Nemzeti Örökség Intézetében (magyarul)
• "Ő VOLT A NEMZETI SZÍNHÁZ KORLÁTLAN URA".
• A budapesti Katona József Színház hivatalos honlapja
• A Katona József Színház bemutatói, 1982–
• A XXI. század című műsor epizódja Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben – RTL Klub.hu, 2010. január 12.
• A teátrális demokrácia útjai – Cseh Katalin tényfeltáró írása, Színház.net
• 1956-ban a színészek is akcióztak – Index, 2012. október 21.
• Major Tamás, akit az ÁVH vezetője képzett ki mozgalmárnak – Origo, 2017. június 29.
• A színház nem szelíd intézmény: Írások Major Tamástól – Írások Major Tamásról. (Összeállította: Antal Gábor) Magvető Könyvkiadó, Bp., 1985.