Ugrás a tartalomhoz

Major Tamás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Major Tamás
A Budapest folyóirat 1979. év márciusi számábanCsigó László felvétele
A Budapest folyóirat 1979. év márciusi számában
Csigó László felvétele
Született1910. január 26.[1][2][3][4]
Újpest[2][3][4]
Elhunyt1986. április 13. (76 évesen)[1][5][2]
Budapest[2]
ÁlneveMányai Elemér
Állampolgárságamagyar
HázastársaBeck Judit[2]
Foglalkozása
  • színész
  • színházi rendező
  • filmszínész
  • televíziós színész
  • antifasiszta ellenálló
  • egyetemi oktató
  • politikus
  • színházigazgató
  • rendező
Tisztsége
  • az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. április 2. – 1945. november 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1949. május 15. – 1953. május 17.)
  • az MSZMP KB tagja (1957. június 29. – 1966. december 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1958. november 16. – 1963. február 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1963. február 24. – 1967. március 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1967. március 19. – 1971. április 25.)
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1930)
Kitüntetései
SírhelyeFiumei úti sírkert (42/1-A-12)
Színészi pályafutása
Aktív évek1930–1986
Híres szerepei

A Wikimédia Commons tartalmaz Major Tamás témájú médiaállományokat.

Major Tamás (tasnádi Major-Maróthy) (Újpest, 1910. január 26.[6]Budapest, 1986. április 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész.

Római katolikus kisnemesi családba született. Apja Major Gyula György magyar királyi műszaki számvevő, anyja Papp Mária Rózsa Krisztina. Bátyja, Major Ákos 1945 előtt hadbíró volt, 1945–50 között pedig a háborús és népellenes bűnösök népbírósági perei során számos halálos ítéletet hozott.[7] Felesége Beck Judit festőművész, grafikus, textil- és bábtervező volt.

A Színművészeti Akadémián 1930-ban szerzett oklevelet, és 1931-ben a Nemzeti Színház szerződtette, főiskolásként már 1928-ban színpadra léphetett a Blaha Lujza téren. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem, s mindez összefüggött közéleti, politikai tevékenységével is. Pályája kezdetétől elkötelezett baloldali volt, fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási mozgalomban. 1939-től agitációs tevékenységet fejtett ki munkásotthonokban és gyűléseken a háborúba sodródás ellen, később pedig a háborúból való kilépés mellett. Kommunista szervezkedés miatt több alkalommal is feljelentették.

Színészi skálája rendkívül széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1982-ben alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Volt országgyűlési képviselő (19491953 és 19581971) és magas beosztású pártfunkcionárius (19571966). Gellért Endrével együtt vitték színre 1952-ben a második világháború utáni első Hamletet. Színházi működése korszakos, de ellentmondásokkal teli.

Pályafutását utolsó társulatában – a Katona József Színházban – több dokumentumjátékban is feldolgozták: Notóriusok sorozat: Az emberek veszedelmes közelségben (2007); Eleje (2012); Elv-társak (2013)

Utolsó éveiben súlyos szembetegséggel küzdött (szürke hályog, retinaleválás).[8][9]

1943-tól a Békepárt, 1944. októbertől a Magyar Kommunista Párt, 1948. júniustól a Magyar Dolgozók Pártja, 1956. novembertől a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja, 1957. február 26. – 1966. december 3. között az MSZMP KB tagja. 1949. június 8. – 1953. május 15. között, majd 1958. november 26. – 1971. február 10. között országgyűlési képviselő.[10]

1945 februárjától 1962 májusáig a Nemzeti Színház igazgatója volt. A Nemzeti Színház ifjú kommunista művészeinek kezdeményezéséből alakult meg 1945 februárjában az Ötös Bizottság (tagjai: Major Tamás, Both Béla, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Oláh Gusztáv). Major Tamás a második világháború után káderlapokat vezetett színészeiről a Nemzeti Színházban, az 1956-os forradalom idején, október 31-én igazgatói székéből eltávolították, ugyanekkor színészei a káderlapokat is megismerhették, minden ellenük szóló jelentést elolvashattak. De aztán Major még hat évre visszatért – és nem csak a színházba, ahol pozíciói gyengültek, hanem a politikába is, ahol viszont még évekig fontos embernek számított.

Tévéfilmek, televíziós sorozatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Földes Imre: Pántlika (1934)
  • Barabás Tibor: Kibontott zászlók (1953)
  • Karinthy Ferenc: Ezer év (1956) (rendező)
  • Pathelin mester – Ismeretlen francia szerző bohózata (1957)
  • Stefan Zweig: Sakknovella (1958)
  • William Shakespeare: Macbeth (1963) (szereplő, rendező)
  • Róna Tibor: Húsz éven felülieknek (1964)
  • Turner, David: Mr. Midway vasárnapja (1964)
  • Arisztophanész: Az akharnaibeliek (1965)
  • Brecht, Bertolt: A vágóhidak Szent Johannája (1965)
  • Dante Alighieri: Isteni színjáték-Pokol (1965)
  • Liszkay Tamás: Utazás Bitóniába (1965)
  • Morthon Thompson: Az élet ára (1965)
  • Shakespeare: Szentivánéji álom (1965)
  • Vargha Balázs: Lilla és a varázsló (1965)
  • Illyés Gyula: Lélekbúvár (1966)
  • Hubay Miklós: Néró, a legjobb fiú (1967)
  • Percy Bysshe Shelley: Hellász (1967)
  • Arisztophanész: A nők ünnepe (1968)
  • László Anna: Egy keresztespók tapasztalatai (1968)
  • Racine: Pereskedők (1968)
  • Rejtő Jenő: Barbara tejbár (1968)
  • Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné, vagyis a vénasszony szerelme (1969)
  • Homérosz: Odüsszeia (1970)
  • Vihar Béla: Az utas (1970)
  • Boros Lajos-Vámos Miklós: Felfüggesztés (1971)
  • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
  • Marlowe, Christopher: Doktor Faustus tragikus históriája (1971)
  • Molère: Scapin furfangjai (1972)
  • Jerzy Krzyszton: Alibi (1973)
  • Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
  • Dahl-Lundberg: A lyukasztós bérlet (1974)
  • Karinthy Frigyes: Mennyei riport (1974)
  • Nádasy László: Egy a sok közül (1974)
  • Szabó Magda: Tündér Lala (1974)
  • Honoré de Balzac: Betti néni (1976)
  • Geoffrey Chaucer: Canterbury mesék (1979)
  • Karinthy Frigyes: Gépek dzsungelje (1980)
  • Karc: 1982. őszi kiadás (1982)
  • Sajó András: Gulliver Írországban (1983)
  • Magnusson, Ove: Nyugdíjasok lázadása (1983)
  • Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
  • Békés Pál: Körborz (1985)[13]
Major Tamás emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt
Major Tamás sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42/1-A-12. Beck András alkotása
  • Nevére faragták az alábbi szójátékot, amely mára a városi folklór részévé vált:

Tegnapelőtt jortam én.
Tegnap jortad te.
Major Tamás.

(in: Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék, Budapest, Minerva, 1974 ISBN 963-223-008-6), illetve Balázs Géza: Képtelen sorolók, ragozások

  • A hatvanas-hetvenes években egy kétszemélyes kabarésorozatban szerepelt Psota Irénnel, a következő szereposztásban: Major Tamás – Jenő; Psota Irén – Lujza. Ebben Lujza híreket olvasott fel az újságból, amit Jenő megpróbált neki elmagyarázni, miközben Lujza összekeverte a különböző híreket és a magyarázatot is. A „Jenő, azt írja az újság…” kezdetű mondat innen vált emlékezetessé.
  1. Utolsó bemutatója. Katona József Színház, 1984. április 30.
  2. Az első rendezése. Nemzeti Kamaraszínház, 1939. december 16.
  3. Az utolsó rendezése. Budapesti Katona József Színház, 1983. december 23.
  1. 1 2 "filmportal.de". Hozzáférés: 2017. október 9.
  2. 1 2 3 4 5 A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Bassa Endre. Budapest: Kossuth Kiadó. 1987. 206. o. ISBN 963-09-3106-0
  3. 1 2 "FamilySearch Historical Records". Hozzáférés: 2025. január 4.
  4. 1 2 Színházi Kislexikon. Staud Géza. (hely nélkül): Gondolat Könyvkiadó. 1969. 276. o.
  5. "berlini Művészeti Akadémia". berlini Művészeti Akadémia.
  6. Újpest születési anyakönyv, 167/1910. folyószám
  7. Háborús és népellenes bőnösök népbírósági perei (1945–1950)
  8. Titusz, Fábián (2016. május 8.). "„Kirúgni, fasiszta!" – Major Tamás története". „Kirúgni, fasiszta!” – Major Tamás története. Hozzáférés: 2024. június 25.
  9. Ádám, Sztankay (2017. június 29.). "Kulissza 7. Major Tamás, akit az ÁVH vezetője képzett ki mozgalmárnak". ORIGO. Hozzáférés: 2024. június 25.
  10. https://www.kommunizmuskutato.hu/eletrajzok/major-tamas?highlight=WyJnb2JiaSJd
  11. A tévéfilm 1975-ben készült, de csak két évvel később, 1977-ben adták le a televízióban.
  12. A Frédi és Béni című rajzfilmsorozat 2. évad 32 epizódjából kiválasztott 6 részben.
  13. "A körborz". Rádiólexikon. Hozzáférés: 2020. április 15.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]