Major Tamás

Major Tamás
Major Tamás 1972-ben
Életrajzi adatok
Született	1910. január 26. Újpest
Elhunyt	1986. április 13. (76 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Házastársa	Beck Judit
Pályafutása
Aktív évek	1930 – 1986
Díjai
Kossuth-díj	1948, 1955
Kiváló művész	1950
További díjak	Kossuth-díj SZOT-díj
Major Tamás az IMDb-n PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Major Tamás témájú médiaállományokat.

Major Tamás (tasnádi Major-Maróthy) (Újpest, 1910. január 26. – Budapest, 1986. április 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész.

Családja

Tévesen elterjedt róla, hogy zsidó származású, valójában római katolikus, kisnemesi családban született, apja Major Gyula György magyar királyi műszaki számvevő, anyja Papp Mária Rózsa Krisztina. Bátyja, Major Ákos 1945 előtt hadbíró volt, 1945-50 között pedig a háborús és népellenes bűnösök népbírósági perei során számos halálos ítéletet hozott.

Pályája

A Színművészeti Akadémián 1930-ban nyert oklevelet, és 1931-ben a Nemzeti Színház szerződtette, főiskolásként már 1928-ban színpadra léphetett a Blaha Lujza téren. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem, s mindez összefüggött közéleti, politikai tevékenységével is. Pályája kezdetétől elkötelezett baloldali volt, fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási mozgalomban. Színészi skálája rendkívül széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1982-ben alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Volt országgyűlési képviselő (1949-1953 és 1958-1971) és magas beosztású pártfunkcionárius (1957-1966). Színházi működése korszakos, de ellentmondásokkal teli.

Utolsó társulatában – a Katona József Színházban – több dokumentumjátékban is feldolgozták pályafutását. Notóriusok sorozat: Az emberek veszedelmes közelségben (2007); Eleje (2012); Elv-társak (2013)

Politikai szerepe

A Nemzeti Színház ifjú kommunista művészeinek kezdeményezéséből alakult meg 1945 februárjában az Ötös Bizottság (tagjai: Major Tamás, Both Béla, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Oláh Gusztáv). Major Tamás a második világháború után káderlapokat vezetett színészeiről a Nemzeti Színházban, az 1956-os forradalom idején, október 31-én igazgatói székéből eltávolították, ugyanekkor színészei a káderlapokat is megismerhették, minden ellenük szóló jelentést elolvashattak.

Főbb szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 110, ugyanitt kétszázhuszonhárom felvételen is látható.

Molière: Tartuffe (Tartuffe) Rahmanat: Viharos alkonyat (Polezsajev professzor) Madách: Az ember tragédiája (Az Úr, Lucifer) Shakespeare: Othello (Jago) Shakespeare: A vihar (Caliban) Shakespeare: A velencei kalmár (Shylock) Shakespeare: Hamlet (Hamlet) Shakespeare: III. Richárd (III.Richárd) Shakespeare: Macbeth (Macbeth) Shakespeare: Lear király (Lear király) Jonson: Volpone (Volpone) Goldoni: A fogadósné (Forlipopoli márki)

Ibsen: Nóra (Krogstad) Németh László: II. József (II. József) Shaw: A szerelem ára (Cocane) Marin Držić: Dundo Moraje (Dundo Moraje) Brecht: Puntila úr és szolgája, Matti (Puntila úr) John Osborne: A komédiás (Archie Rice) Csurka: Döglött aknák (Moór) Spiró: Az imposztor (Wojciech Bogusławski) Csokonai: Az özvegy Karnyóné (Kuruzs) Bulgakov: Iván, a rettentő (Rettegett Iván) Bulgakov: Menekülés (Fehér főparancsnok)

Főbb rendezései

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma:123.

Jean Racine: Andromaque Molière: Tartuffe Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok Shakespeare: A windsori víg nők Shakespeare: Hamlet Shakespeare: Szeget szeggel Shakespeare: Rómeó és Júlia Shakespeare: Téli rege

Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek Brecht: Galilei élete Brecht: A vágóhidak Szent Johannája Brecht: A szecsuáni jólélek Goldoni: Két úr szolgája Goldoni: A chioggiai csetepaté Molière: Tudós nők

Filmszerepei

A szűz és a gödölye (1941) Különös házasság (1951) Erkel (Kölcsey Ferenc, 1952) Merénylet (Halmágyi, 1960) Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (narrátor, 1964) Az életbe táncoltatott lány (1964) Miért rosszak a magyar filmek (Póczik, 1964) Nem (lakásügyi előadó, 1965) A kőszívű ember fiai 1-2. (Baradlay Kázmér, 1965) Kár a benzinért (igazgató, 1964) A tizedes meg a többiek (Albert (Kovács Dezső), 1965) Egy magyar nábob (Griffard, 1966) Hideg napok (Grassy ezredes, 1966)

És akkor a pasas...1966 Változó felhőzet (1966) A múmia közbeszól (Fáraó, 1967) Egy szerelem három éjszakája (Lajos, főpincér, 1967) Falak (1968) Egri csillagok (Szulejmán, 1968) Szemüvegesek (Náray, 1969) Az oroszlán ugrani készül (Kálmán, 1969) Alfa Rómeó és Júlia (beteg, 1969) A gyilkos a házban van (házmester, 1971) A magyar ugaron (1972) Régi idők focija (Kerényi úr, 1973) A Pendragon legenda (James Morvin, 1974)

Déryné, hol van? (Jancsó, öreg színész, 1975) Ereszd el a szakállamat! (Maracskó Béla, 1975) Szabadíts meg a gonosztól (1979) Circus maximus (Bárdos, 1980) Ripacsok (Dr. Molnár Géza, elmeorvos, 1981) Mephisto (Oskar Kroge, 1981) Szerencsés Dániel (nagypapa, 1983) A csoda vége (1983) Hanyatt-homlok (1984) Csak egy mozi (1985) Redl ezredes (1985) A nagy generáció (1986)

Tévéfilmek

A helység kalapácsa (1965) Szilveszter 20 éven felülieknek (1965) A denevér (1965) A szerelem ára (1967) Sellő a pecsétgyűrűn (1967) Jaguár (1967) VII. Olivér (1969)

A frankhamisítás (1971) Fekete macska (1972) Férfiak mesélik (1972) III. Richard (1973) Ficzek úr (1974) Aranyborjú (1974) Volpone (1975)

Déryné, hol van? (1975) Az Isten is János (1977) Császárlátogatás (1977) Imre (1979) Nők iskolája (1982) A csoda vége (1983) Mocorgó (1967)

Díjak, kitüntetések

Major Tamás emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt

Major Tamás sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42/1-A-12. Beck András alkotása

• Kossuth-díj (1948, 1955)
• Kiváló művész (1950)
• SZOT-díj (1969)

Emlékezete

• Alakja felbukkan (említés szintjén, nem kimondottan pozitív kontextusban) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.

Humor

• Nevére faragták az alábbi szójátékot, amely mára a városi folklór részévé vált:

Tegnapelőtt jortam én.
Tegnap jortad te
Major Tamás

(in: Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék, Budapest, Minerva, 1974. ISBN 963-223-008-6), illetve Balázs Géza: Képtelen sorolók, ragozások

• A hatvanas-hetvenes években egy kétszemélyes kabarésorozatban szerepelt Psota Irénnel, a következő szereposztásban: Major Tamás – Jenő; Psota Irén – Lujza. Ebben Lujza híreket olvasott fel az újságból, amit Jenő megpróbált neki elmagyarázni, miközben Lujza összekeverte a különböző híreket és a magyarázatot is. A „Jenő, azt írja az újság...” kezdetű mondat innen vált emlékezetessé.

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon
• Színházi Adattár
• Nánay István: Indul a Katona
• A százéves Színésziskola. Szerkesztette: Csillag Ilona. Magvető Kiadó, 1964 MA 244-1-6466
• Antal Gábor: Major Tamás. Népművelési és Propaganda Iroda (1982) ISBN 963-562-939-7
• Kocsis L. Mihály: Van itt valaki. Minerva (1987) ISBN 963-223-418-9
• Katona József Színház 1982-2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
• Mihály Gábor:A Kaposvár jelenség. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. ISBN 963 563153 7
• Koltai Tamás : Major Tamás, A Mester monológja, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1986, ISBN 963-422-784-8

További információk

• Major Tamás a PORT.hu-n (magyarul)
• Major Tamás az Internet Movie Database oldalain
• A budapesti Katona József Színház hivatalos honlapja
• A Katona József Színház bemutatói, 1982–
• A XXI. század című műsor epizódja – RTL Klub.hu, 2010. január 12.
• A teátrális demokrácia útjai – Cseh Katalin tényfeltáró írása, Színház.net
• 1956-ban a színészek is akcióztak – Index, 2012. október 21.
• Major Tamás, akit az ÁVH vezetője képzett ki mozgalmárnak – Origo, 2017. június 29.