Németh Antal (rendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Németh Antal
Németh Antal-1.jpg
Született 1903. május 19.[1][2]
Budapest[2]
Elhunyt 1968. október 28. (65 évesen)[1][2]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar[3]
Nemzetisége magyar
Házastársa Peéry Piri
Monori Kornélia
Foglalkozása
  • rendező
  • színigazgató
Sírhely Farkasréti temető

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Antal témájú médiaállományokat.
Bajor Gizi és Németh Antal a Gellért Szállóban

Dr. Németh Antal (Budapest, 1903. május 19.Budapest, 1968. október 28.[4][5]) rendező, egyetemi tanár, színházigazgató, színháztörténeti író.

Életpályája[szerkesztés]

Irodalmi és művészettörténeti egyetemi tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte el. 1928-ban és 1931-ben Berlinben, Bécsben, Münchenben, Párizsban és Kölnben tanult. 1928-ban az Országos Kamara Színház rendező-fordítója és a Színpadművészeti Stúdió alapító tagja lett. Jaschik Álmos iskolájában díszlettörténetet és díszlettervezést oktatott. 19291931 között a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjeként dolgozott,[5] ugyanitt 1929-ben színpadművészeti kiállítást rendezett. 1933-1935-ig Tormay Cécile Napkelet című folyóiratának volt a szerkesztője.[6]

1934-ben részt vett az Olasz Tudományos Akadémia világkongresszusán. 1935-ben a Magyar Rádió drámai osztályának vezetője és a Debreceni Egyetem magántanára lett. 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt.[5] 1944-ben Országos Magyar Királyi Színházvezető- és Rendezőképző Akadémiát indított. 19451956 között nem rendezhetett.[5] 1950-től a Népművelési Intézetben a bábjáték elméletével és történetével foglalkozott. 1956-tól színházban is dolgozott. 1956–1957 között a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője volt. 19571959 között a kecskeméti Katona József Színházban rendezett. 1959–1965 között a Pécsi Nemzeti Színházban dolgozott rendezőként.[5] 1965-től az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán dolgozott. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[7]

Sírja a Farkasréti temetőben található. 2018-ban róla nevezték el a Kaposvári Egyetem belvárosi kulturális központját.[8]

Peéry Piri és Németh Antal sírja a Farkasréti temetőben.

Magánélete[szerkesztés]

Első felesége Peéry Piri (1904-1962) színésznő volt. Második felesége Monori Kornélia volt.[4]

Színházi rendezései[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 111.[9]

  • Márai Sándor: A kaland (1940)
  • Jókai Mór: Földönjáró csillagok (1940)
  • Kovách Aladár: Téli zsoltár (1940)
  • Rostand: Cyrano de Bergerac (1941, 1962)
  • Ibsen: Peer Gynt (1941)
  • Ibsen: Nóra (1941)
  • Illés Endre: Törtetők (1941)
  • Herczeg Ferenc: Karolina, vagy egy szerencsés flótás (1941)
  • Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1941)
  • Zilahy Lajos: Grassalkovics (1941)
  • Zilahy Lajos: A házasságszédelgő (1941)
  • Bahr: Koncert (1941)
  • Rostand: A sasfiók (1942)
  • Tamási Áron: Csalóka szivárvány (1942)
  • Márai Sándor: A kassai polgárok (1942)
  • Szophoklész: Oedipus király; Oedipus Kolonosban (1943)
  • William Shakespeare: Julius Caesar (1943)
  • Töpfer: Magyar hölgy (1943)
  • Tirso de Molina: A zöldnadrágos lovag (1943)
  • Dumas: A kaméliás hölgy (1943)
  • Schwengeler: Hontalan nép (1944)
  • Kemény János: Péter (1944)
  • Niccodemi: Tacskó (1957)
  • Lehár Ferenc: A mosoly országa (1957)
  • Wilder: A mi kis városunk (1957)
  • Dukes: Országúti kaland (1957)
  • Maugham: Eső (1958)
  • Móricz Zsigmond: Úri muri (1958)
  • Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok (1959)
  • Visnyevszkij: Optimista tragédia (1959)
  • Verdi: Rigoletto (1959)
  • García Lorca: Bernarda Alba háza (1960)
  • Puccini: Bohémélet (1961)
  • Verdi: A trubadúr (1961, 1965)
  • Mozart: Szöktetés a szerájból (1961)
  • Puccini: Tosca (1962)
  • Offenbach: Hoffmann meséi (1962)
  • Donászy-Vass: A kiskakas gyémántfélkrajcárosa (1962)
  • Prokofjev: Péter és a farkas (1962)
  • Verdi: Álarcosbál (1963)
  • Molnár Ferenc: Hattyú (1963)

Filmjei[szerkesztés]

  • Madách (1944)
  • Madách: Egy ember tragédiája (1949)

Művei[szerkesztés]

  • A színjáték esztétikájának vázlata (1929)
  • Színészeti Lexikon (szerkesztő, 1930)
  • Goethe Faustja a színpadon (1932)
  • Az ember tragédiája a színpadon (1933)
  • Tanulmányok a színház esztétikája köréből (tanulmányok, 1934)
  • Bánk bán száz éve a színpadon (1935)
  • Kelet bábjátékművészete (1955)
  • Új színházat! (válogatott írások, Koltai Tamás, 1988)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b c d Pécs Lexikon
  3. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  4. a b Gyászjelentése
  5. a b c d e Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 17. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  6. Kollarits Krisztina: Csak szétszórt őrszemek vagyunk. Tanulmányok a Napkeletről. Magyar Nyugat Kiadó, Vasszilvágy, 2014.
  7. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  8. Új nevet kapott a Latinka ház: Németh Antal Színházművészeti és Kulturális Központ. Kaposvár Most, 2018. május 24. (Hozzáférés: 2018. május 24.)
  9. 2013. november 15-i lekérdezés

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]