Németh Antal (rendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németh Antal
Született 1903. május 19.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1968. október 28. (65 évesen)[1]
Állampolgársága magyar[6]
Házastársa Peéry Piri
Monori Kornélia
Foglalkozása
Kitüntetései Magyar Örökség díj (2019)
Sírhelye Farkasréti temető (1-2-352)

A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Antal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Bajor Gizi és Németh Antal a Gellért Szállóban

Németh Antal (Budapest, 1903. május 19.Budapest, 1968. október 28.[7][8]) magyar rendező, egyetemi tanár, színházigazgató, színháztörténeti író.

Életpályája[szerkesztés]

Németh Márton iskolaszolga és Blaskó Berta Mária fia. Irodalmi és művészettörténeti egyetemi tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte el. 1928-ban és 1931-ben Berlinben, Bécsben, Münchenben, Párizsban és Kölnben tanult. 1928-ban az Országos Kamara Színház rendező-fordítója és a Színpadművészeti Stúdió alapító tagja lett. Jaschik Álmos iskolájában díszlettörténetet és díszlettervezést oktatott. 19291931 között a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjeként dolgozott,[8] ugyanitt 1929-ben színpadművészeti kiállítást rendezett. 1933-1935-ig Tormay Cécile Napkelet című folyóiratának volt a szerkesztője.[9]

1934-ben részt vett az Olasz Tudományos Akadémia világkongresszusán. 1935-ben a Magyar Rádió drámai osztályának vezetője és a Debreceni Egyetem magántanára lett. 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt.[8] 1944-ben Országos Magyar Királyi Színházvezető- és Rendezőképző Akadémiát indított. 19451956 között nem rendezhetett.[8] 1950-től a Népművelési Intézetben a bábjáték elméletével és történetével foglalkozott. 1956-tól színházban is dolgozott. 1956–1957 között a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője volt. 19571959 között a kecskeméti Katona József Színházban rendezett. 1959–1965 között a Pécsi Nemzeti Színházban dolgozott rendezőként.[8] 1965-től az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán dolgozott. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[10]

Sírja a Farkasréti temetőben található. 2018-ban róla nevezték el a Kaposvári Egyetem belvárosi kulturális központját.[11]

Peéry Piri és Németh Antal sírja a Farkasréti temetőben (1-2-352)

Magánélete[szerkesztés]

Első felesége Peéry Piri (1904–1962) színésznő volt. Második felesége Monori Kornélia volt.

Színházi rendezései[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 111.[12]

Filmjei[szerkesztés]

  • Madách (1944)
  • Madách: Egy ember tragédiája (1949)

Művei[szerkesztés]

  • A színjáték esztétikájának vázlata (1929)
  • Színészeti lexikon; szerk. Németh Antal, Bp., 1930[13]
  • Goethe Faustja a színpadon (1932)
  • Az ember tragédiája a színpadon (1933)
  • Tanulmányok a színház esztétikája köréből (tanulmányok, 1934)
  • Bánk Bán. Katona József drámája száz éve a színpadon; Budapest Székesfőváros, Bp., 1935
  • Kelet bábjátékművészete (1955)
  • Új színházat! (válogatott írások, szerk. Koltai Tamás, 1988)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  3. https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz16/143.html
  4. Petőfi Irodalmi Múzeum
  5. https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11192.htm
  6. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  7. Gyászjelentése (1968). (Hozzáférés: 2020. szeptember 9.)
  8. a b c d e Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 17. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  9. Kollarits Krisztina: Csak szétszórt őrszemek vagyunk. Tanulmányok a Napkeletről. Magyar Nyugat Kiadó, Vasszilvágy, 2014.
  10. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  11. Új nevet kapott a Latinka ház: Németh Antal Színházművészeti és Kulturális Központ. Kaposvár Most, 2018. május 24. (Hozzáférés: 2018. május 24.)
  12. 2013. november 15-i lekérdezés
  13. Színházi enciklopédia. Színházi lexikon. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások címen is megjelent.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Életrajza a Nemzeti Színház honlapján
  • Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  • Ablonczy László: Dévénytől lefelé. Magyar Játékszín – A hazájában bujdosó Németh Antal, Magyar Idők, 2018. szeptember 2. Online hozzáférés
  • "Állomások, motívumok". Dr. Németh Antal emlékkiállítás. A Pécsi Nemzeti Színház, a budapesti Nemzeti Színház, az Országos Széchényi Könyvtár valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közös kiállítása; kiállításrend., bev. Kovács Gábor Dénes; OSZMI, Bp., 1992
  • István Mária: Látványtervezés Németh Antal színpadán, 1929–1944; Akadémiai, Bp., 1996 (Művészettörténeti füzetek)
  • Balogh Géza: Németh Antal színháza. Életút és pályakép történelmi keretben; Nemzeti Színház, Bp., 2015 (Nemzeti Színház kiskönyvtára) + DVD
  • Kávási Klára: Németh Antal. A Nemzetiben és száműzetésben; MMA, Bp., 2018 (Kor – kultúra – kapcsolódás)