Marton Endre (rendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marton Endre
A Rivalda 84-85 antológiában megjelent portréjaCsigó László felvétele
A Rivalda 84-85 antológiában megjelent portréja
Csigó László felvétele
Született 1917. március 17.
Budapest
Elhunyt 1979. október 12. (62 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása színházi rendező
Díjak Kossuth-díj (1957, 1970)

Marton Endre az IMDb-n
Marton Endre PORT.hu-adatlapja

Marton Endre (Budapest, 1917. március 17.Budapest, 1979. október 12.) kétszeres Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar rendező, főiskolai tanár, színigazgató.

Életpályája[szerkesztés]

1941-ben az Országos Színészegyesület színiiskolájának rendezői szakán végzett. A Madách Színház Stúdiójának lett a tagja. 1945-ben a Vígszínházhoz szerződött, ahol 1946-ban főrendező lett. Nevéhez olyan rendezések fűződnek, mint Csehov: Három nővér, Molnár Ferenc: A hattyú és a Liliom című darabja. 1949-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. Hét éven keresztül rendező, 1956-1971 között pedig főrendező volt. Itt rendezte 1972-ben Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak című elfeledett drámáját, 1986-ban pedig Madách Imre: Mózes című drámáját. Kortárs magyar írók műveit állította színpadra, s rendezett több nyugat-európai kortárs- és klasszikus drámát is. 1971-ben a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, 1978-ig töltötte be ezt a tisztséget. 1950-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői, 1974-től pedig a színész szakán. Tagja volt a Magyar Színházművészeti Szövetség Titkárságának és a Színházi Intézet Végrehajtó Bizottságának. Rendezett játékfilmeket, tévéfilmeket és rádiójátékokat is.

Színpadi rendezései[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 104.[Mj. 1]

Ódry Színpad[szerkesztés]

  • Tennessee Williams: Ez a ház lebontandó
  • Benedek Katalin: Idegen utcában
  • Örsi Ferenc: Örvényben

Vígszínház[szerkesztés]

  • Molnár Ferenc: Liliom
  • Fendrik Ferenc: Vera és családja
  • Samuil Marsak: Tizenkét hónap
  • Roblès: A király nevében
  • Companeez: Estére jóbarát érkezik
  • Roland: Simone és a béke
  • Anita Hart–Maurice Braddel: Bébi Hamilton
  • Jules Romains: Isten veled, világ!
  • Bingham: A szélhámos
  • Csehov: Három nővér
  • Felkai Ferenc: Pilátus
  • Zsolt Béla: Nemzeti drogéria
  • Rose Franken: Claudia
  • Priestley: Ismeretlen város
  • Bíró Lajos: Kis Katalin
  • Balázs Béla: Mozart
  • Huxley: Most vagy soha
  • Molnár Ferenc: A hattyú

Nemzeti Színház[szerkesztés]

  • Miller: A salemi boszorkányok
  • Federico García Lorca: Bernarda Alba háza
  • Madách Imre: Az ember tragédiája
  • Háy Gyula: Erő
  • Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919
  • Jean-Paul Sartre: Főbelövendők klubja
  • Fu-Ko: Harcban nőtt fel
  • Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás
  • Georges Soria: Idegen nő a szigeten
  • Lev Tolsztoj: Anna Karenina
  • John Osborne: A komédiás
  • Aiszkhülosz: Agamemnon
  • Aiszkhülosz: Síri áldozat
  • Aiszkhülosz: A jólelkűek
  • Molière: A nők iskolája
  • Szabó Pál: Nyári zápor
  • Urbán Ernő: Párviadal
  • Bertolt Brecht: A rettegés birodalma
  • Jurij Csepurin: Tavaszi áradás
  • Déry Tibor: Talpsimogató
  • Urbán Ernő: Uborkafa
  • Nagy Lajos: Új vendég érkezett
  • Arthur Miller: Az ügynök halála
  • Feliciene Marceau: A tojás
  • Garcia Lorca: Vérnász
  • Cach: Viadukt
  • Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara
  • Kós Károly: Budai Nagy Antal
  • Tábori György: Pinkville

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

  • Katonazene (1961)
  • Már nem olyan időket élünk (1964)
  • Egy nap a paradicsomban (1967)

Tévéfilmek[szerkesztés]

  • Ágis tragédiája (1971)
  • Holló a hollónak (1972)

Rádiójátékok[szerkesztés]

  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1955)
  • Shakespeare: Coriolanus (1961)
  • Szabó Magda: Az, a szép fényes nap (1976)
  • Katona József: Bánk bán (1975)
  • Petőfi Sándor. 1823-1849. In memoriam Sándor Petőfi

Díjai[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 2012. augusztus 28-i lekérdezés

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]