Bihari József

	Bihari József
	1939-ben
Született	1901. január 14.; Nagyajta
Elhunyt	1981. február 25. (80 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész
Kitüntetései	Kossuth-díj (1951); Kossuth-díj (1953);
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-47/1)
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1928–1980
Tevékenység	színész
	Díjai
	Kossuth-díjak
	1951, 1953
	Kiváló művész-díj
	1953
	Érdemes művész-díj
	1952
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bihari József témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bihari József^[3] (Nagyajta, 1901. január 14. – Budapest, 1981. február 25.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész.

Életpályája

Vasúti tisztviselő volt Erdélyben, majd Magyarországra települése után munkásként, később könyvelőként dolgozott.

Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját 1928-ban végezte el, és az Országos Művész Színház tagjává vált. A társulat Szentiványi Béla irányításával irodalmi értékű műveket mutatott be a vidéki közönségnek (Ibsen, Pirandello, Goethe stb.).

1935-ben a Vígszínház szerződtette, majd 1945-ben átszerződött a Nemzeti Színházba, és itt is fejezte be karrierjét 1965-ben történt nyugdíjazásakor. Ezután már csak ritkán lépett föl.

Egyszerű, megfontolt alakítások, belső szenvedélyek hiteles, művészi megjelenítése volt jellemző Biharira. Ironikus, fanyar humorú művész volt, aki szülőhazájából tiszta, szép és ízes beszédet hozott magával, ennek előnyeit a színpadon is képes volt érvényesíteni. Egyszerű származású figurákat, népies epizódszerepeket alakított, amely szerepeket nem is alakította, hanem teljességgel átélte. Átható tekintetével, metakommunikációjával szavakba nem önthető belső konfliktusokat érzékeltetett.

Katona József Bánk bánjában Tiborc szerepének megformálását a mai napig történeti jelentőségűnek értékelik, tanítják a főiskolán. Legemlékezetesebb filmszerepei közé tartozik a Szőts István-rendezte Emberek a havason Ütő Mártonja és Veréb Jani megformálása a Szakadék c. filmekben.

Emlékezete

1981-ben a Magyar Televízió portréfilmet készített róla. A IX. kerületben található Nemzeti Színház bejárata mellett elhelyezett domborművek közül az egyik Bihari József arcképét örökíti meg.

Színpadi szerepei

Ujlaki Bálint (Kós Károly: Budai Nagy Antal)
Bubnov (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
Stogumber (Shaw: Szent Johanna)
Wolff (Gerhart Hauptmann: A bunda)
Orrondi (Shakespeare: Szentivánéji álom)
Varga Antal (Háy Gyula: Az élet hídja)
Józsa Mihály (Illyés Gyula: Fáklyaláng)
Tiborc (Katona József: Bánk bán)
Menyus (Illyés Gyula: Dózsa György)
Czabuk Lajos (Darvas József: Kormos ég)
Bencsik Antal (Darvas József: Hajnali tűz)
Bolyai Antal (Németh László: A két Bolyai)
Pásztor (Szophoklész: Oidipusz király)
Bryant (Arnold Wesker: Gyökerek)

Filmjei

Játékfilmek

Szent Péter esernyője (1935) – Férfi (Bihary József nevén)
Az aranyember (1936) – Galambos, halászmester
A férfi mind őrült (1937) – Teremőr (Bihary József nevén)
Az én lányom nem olyan (1937) – Tűzoltó
A falu rossza (1937) – Jóska, Feledi bérese
Te csak pipálj, Ladányi! (1937) – Pókai Péter, ispán
A leányvári boszorkány (1938) – Palkó (Bihary József nevén)
Bors István (1938) – János
Nehéz apának lenni (1938)
Magyar Feltámadás (1938)
Uz Bence (1938) – Marci bácsi (Bihary József nevén)
A miniszter barátja (1939) (Bihary József nevén)
Fűszer és csemege (1939) – Intéző (Bihary József nevén)
Halálos tavasz (1939) – Mák Pista, jegyző (Bihary József nevén)
Párbaj semmiért (1939) – Balázs
Toprini nász (1939) – Ispán (Bihary József nevén)
Erdélyi kastély (1940)
Hazajáró lélek (1940) – Postás
Vissza az úton (1940) (Bihary József nevén)
Zárt tárgyalás (1940) – Ács, gyilkosság vádlottja (Bihary József nevén)
Tokaji aszú (1940) – Gergő bácsi, vincellér
A harmincadik (1941) – Bohus, vegyész (Bihary József nevén)
A beszélő köntös (1941) – Pintyő (Bihary József nevén)
András (1941) (Bihary József nevén)
Európa nem válaszol (1941)
Ma, tegnap, holnap (1941)
5-ös számú őrház (1942) – Kasza Péter
Emberek a havason (1942) – Üdő Márton
Enyém vagy (1942) – Orvos (Bihary József nevén)
Üzenet a Volga-partról (1942) – Tanító úr (Bihary József nevén)
Machita (1943) – Török, művezető (Bihary József nevén)
Majális (1943)
Nemes Rózsa (1943) – Paprugó Vendel (Bihary József nevén)
Sári bíró (1943) – Varnyu
II. magyar kívánsághangverseny (1944)
A tanítónő (1945)
Madách: Egy ember tragédiája (1946) – Paraszt
Ének a búzamezőkről (1947) – Mátyás, Etel apja (Bihary József nevén)
Mezei próféta (1947) – Nikita szomszéd
Zöld – Sárga – Piros (1948)
Ludas Matyi (1949)
Úri muri (1949) – A csurgaiak vezetője
Dalolva szép az élet (1950) – Berta bácsi
Felszabadult föld (1950) (Bihary József nevén)
Különös házasság (1950) – Csősz
Gyarmat a föld alatt (1951) – Barla, mérnök
Tűzkeresztség (1951)
Vihar (1951) – Gilicze Péter
Tűzkeresztség (1951) – Köröm Sándor, a szövetkezet elnöke
Erkel (1952) – Öreg paraszt
A város alatt (1953) – Holló
Föltámadott a tenger 1-2. (1953) – Hajdu Gyurka apja
Hintónjáró szerelem (1954) – Majsa Bertalan
Az élet hídja (1955)
Melyiket a kilenc közül? (1956) – János mester
Szakadék (1956) – Veréb Jani bácsi
Tanár úr, kérem… (1956) – Fröhlich
Ház a sziklák alatt (1958) – Öreg Kós
A harminckilences dandár (1959) – Korbély János
Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Süle (Bihary József nevén)
Gyalog a mennyországba (1959) – Professzor
Szerelem csütörtök (1959)
Szombattól hétfőig (1959) – Eke bácsi
Három csillag (1960) – Pap
Légy jó mindhalálig (1960) – Názó
Virrad (1960) – Gerendás
Amíg holnap lesz (1961) – Sándor bácsi
Katonazene (1961) (Bihary József nevén)
Egyiptomi történet (1962) – Hajószakács
Lopott boldogság (1962) – Igazgató
Húsz óra (1965) – Cuha András
Keresztelő (1967) – Iski kántortanító
Lássátok feleim (1967) – Apa osztályfőnöke
Feldobott kő (1968) – Balázs nagyapja
Kincskereső kisködmön (1972) – Küsmödi (Bihary József nevén)
Romantika (1972) – Áron mester
Szarvassá vált fiúk (1973) (újraforgatva: 1974) – Géza apja
Árvácska (1975) – János Csomor (Bihary József nevén)
Az idők kezdetén (1975)
Ballagó idő (1975) – Máté bácsi
Teketória (1976) – Nagyapa
Magyarok (1977) – Utolsó magyar az álomjelenetben
A ménesgazda (1978)
Circus Maximus (1980) – Fuvarosgazda
Cserepek (1980) – András apja
Színes tintákról álmodom (1980)

Tévéfilmek, televíziós sorozatok

Rózsa Sándor 1-12. (1971) – Kiss Gábriás
Felhőfejes (1972)
Kínai kancsó (1974) – József József, belvárosi régiségkereskedő
Kisember születik (1975) – Nagyapa
Megtörtént bűnügyek 6-8. (1977) – Kós bácsi, Jani nagyapja
Anyám könnyű álmot ígért (1979) (Bihary József nevén)
Cserepek az aszfalton (1980)

Rajzfilmek

Két bors ökröcske (1955) – Mesemondó / Öregapó (hang)
Okos lány (1955) – Öreg király (hang)

Hangjátékok

Farkass Jenő: A gyermek (1941)
Tamási Áron: Vitéz lélek (1941)
Bakó József: Ezerhold (1946)
Hauptmann: A bunda (1946)
Maxim Gorkij: Mint a gyerekek (1946)
Tamási Áron: Énekesmadár (1946)
Tamási Áron: Hullámzó vőlegény (1947)
Tamási Áron: Tündöklő Jeromos (1947)
Mihail Sadoveanu: A fejsze (1948)
Alexej Tolsztoj: A vörös kakas (1949)
Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma (1950)
Karinthy Ferenc: Kőművesek (1951)
Bárány Tamás: Vasból való vár (1952)
Baróti Géza: Forró föld (1952)
Halász Péter: 800 csille szén (1952)
Vészi Endre: A vashuta emberei (1952)
Katona József: Bánk bán (1955)
Gergely Sándor: Pereg a dob (1960)
Dévényi Róbert-Lóránd Lajos: 66 óra (1961)
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről (1961)
Vészi Endre: A Piros Oroszlán (1962) – Útkaparó
Hauptmann: A bunda (1962)
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1962)
Mauriac, Francois: Viperafészek (1962)
Mikszáth Kálmán: Lapaj a híres dudás (1962)
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem (1963)
Tamási Áron: Énekes madár (1963)
Hawthorne: Skarlát betű (1964)
Raggamby András: A bicska (1964)
Vészi Endre: Statisztika (1964)
Németh László: Eklézsia-megkövetés (1965)
Schneider, Rolf: A harmadik keresztesháború (1965)
Sós György: Köznapi legenda (1965)
Illyés Gyula: Lélekbúvár (1966)
Szergej Zaligin: Az Irtis mentén (1966)
Balogh László: Fekete tó, fekete ég (1967)
Darvas József: Harangos kút (1967)
Solohov, Mihail: Csendes Don (1967)
Karikás Frigyes: Mindenféle emberek (1968)
Kozmac-Mejak: Tantadruj (1968)
Homérosz: Odüsszeia (1970)
Németh László: II. József (1970)
Áprily Lajos: Idahegyi pásztorok (1971)
Hegedűs Géza: Szemiramisz szerelme (1971)
Nagy Lajos: Három boltoskisasszony (1971)
Németh László: Gyász (1971)
Theodor Weissenborn: Hősi példa (1971)
Történet a szerelemről és a halálról (1971) – Harmadik remete
Gogol: A szorocsinci vásár (1972)
Áprily Lajos: Álom a vár alatt (1974)
Borchert, Wolfgang: Az ajtón kívül (1975)
Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
Hegedűs géza: Istennők szerelme, avagy a kivétel is törvény (1975)
Hubay Miklós: Tüzet viszek (1975) – Az öreg kürtös^[4]
Mocsár Gábor: Riasztólövés (1975)
Szaltikov-Scserdin: Juduska (1975)
Király László: Kék farkasok (1976)
Sütő András: Kék álhalál (1976)
Eötvös József: Éljen az egyenlőség (1977)
Bözödi György: Nyugtalan pásztorok (1978)
Erich Knight: Gyere haza, Lassie! (1978)
Lendvay György: Holnap kupaszerda (1980)
Csemer Géza: Forintos doktor (1982)

Díjai

Kossuth-díj (1951, 1953)
Érdemes művész (1952)
Kiváló művész (1953)
Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb férfi alakítás díja (1976)

Irodalom

Zelk Zoltán: Bihari József (Élet és Irodalom, 1970. szeptember 12.)
Ablonczy László: Bihari József halálára (Film Színház Muzsika, 1981. március 7.)
Sivó Jenő: Az epizodista óriás (Vasárnapi Hírek, 1990. január 14.)
Sas György: In memoriam Bihari József (Népszava 1991. január 14.)

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Freebase-adatdump. Google
↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-b.htm, 2019. augusztus 26.
↑ Egyes forrásokban vezetékneve: Bihary
↑ Tüzet viszek – Rádiójáték. [2020. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 23.)

Források

Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Bihari József a Színházi adattárban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
Fűszer és csemege (1939)
Kemény Egon zeneszerző wikipédia

További információk

Bihari József. az Archiv.Magyar.Film.hu-n
Bihari József a PORT.hu-n (magyarul)
Bihari József az Internet Movie Database-ben (angolul)
Bihari József a Rotten Tomatoeson (angolul)
Bihari József. a Hangosfilm.hu-n
Bihari József. a Nemzeti Örökség Intézetében
Filmtörténet online

Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[cfc3fc925ddc31f71c67244753346f9fca7ab7d7-1] Freebase-adatdump. Google

[89a7bb07c0abb36a6ed48ad354bdb2543f6d73ae-2] ttp://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-b.htm, 2019. augusztus 26.

[3] Egyes forrásokban vezetékneve: Bihary

[4] Tüzet viszek – Rádiójáték. [2020. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 23.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Bihari József

1939-ben
Született	1901. január 14. Nagyajta^[1]
Elhunyt	1981. február 25. (80 évesen)^[1] Budapest^[1]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész
Kitüntetései	Kossuth-díj (1951) Kossuth-díj (1953)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-47/1)^[2]
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1928–1980
Tevékenység	színész
Díjai
Kossuth-díjak
1951, 1953
Kiváló művész-díj
1953
Érdemes művész-díj
1952

IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihari József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség