Hajagos Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajagos Károly
Hajagos Károly 1929 körül
Hajagos Károly 1929 körül
Született 1884. október 1.[1][2]
Csantavér[1][2][3]
Elhunyt 1955. november 17. (71 évesen)[4]
Budapest
Állampolgársága
SzüleiHajagos Antal
Gáspár Mária
Foglalkozása
Halál okagyomorrák

A Wikimédia Commons tartalmaz Hajagos Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hajagos Károly (Csantavér, 1884. október 1.[5]Budapest, 1955. november 17.)[6] magyar színész, operaénekes (bariton).

Élete[szerkesztés]

Hajagos Antal és Gáspár Mária római katolikus szülők gyermeke. Középiskolai tanulmányait Szabadkán végezte Kosztolányi Dezsővel egy időben, akivel jó barátságba is került.[7] Ezt követően Kalocsán teológiát tanult, hogy később pap lehessen. Szenvedélyesen szerette a pályáját, egyike volt a legelhivatottabb teológusoknak és álmodni sem merte, hogy valaha színész is lehetne belőle. Egy ízben a főiskola kertjében sétált, és amikor megunta a tanulást rákezdett valami ismert nótára. Egy kollégája, aki tudtán kívül végighallgatta az énekét, a nóta végeztével lelkesülten szaladt oda hozzá: „Károly, hiszen neked csodaszép hangod van!” — Ettől kezdve Hajagos Károly gyakrabban énekelgetett, a kollégája pedig folytonosan biztatta, hogy hagyja ott a papi pályát és lépjen a színészi pályára. Így félbehagyta hivatását és elvégezte az Országos Színészegyesület színiiskoláját.

Először Pozsonyba szerződött, ahol a Koldusdiákban Jan Janitzky szerepét alakította. A következő állomása Pécs volt, ahonnan 1911 szeptemberében Márkus Dezső az újonnan megnyíló budapesti Népoperához szerződtette három évre. A Népoperában fényes sikerei voltak és maradhatott volna ott továbbra is, azonban megunta azt a rengeteg intrikát, amely ilyen nagy színháznál rendszerint megkeseríti a színészek életét. Vidéki szerződés után nézett és a számtalan ajánlat közül Erdélyi Miklósét fogadta el. Az első világháború alatt katonaként szolgált, majd folytatta színészi pályafutását a Népoperában, illetve annak átnevezését követően a Városi Színházban.

Színpadon és filmekben epizódszerepeket alakított.

Felesége Gugi Irén Margit (Kövegy, 1887. január 10. – Budapest, 1955. június 27.)[8] volt, akivel 1912-ben kötött házasságot Zentán.

Szerepei[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

  • A cornevillei harangok (1921)
  • Barátságos arcot kérek (1935) – statiszta az estélyen
  • Pesti mese (1937) – statiszta az étteremben
  • Segítség, örököltem! (1937) – statiszta a Balaton bárban
  • Édes a bosszú (1937) – statiszta a szálloda éttermében
  • Mámi (1937) – pincér a bálon
  • Háromszázezer pengő az utcán (1937) – úr az utcán
  • Fekete gyémántok (1938) – üzletember a tőzsdén
  • Azurexpress (1938) – utas a vonaton
  • Szegény gazdagok (1938) – lakáj a bárónál
  • Nincsenek véletlenek (1938) – vendég az esküvőn
  • A tökéletes férfi (1939) – banki igazgatósági tag
  • Halálos tavasz (1939) – statiszta a hangversenyen
  • Erzsébet királyné (1940) – Rakovszky Zsigmond
  • Dankó Pista (1940) – statiszta a kuratóriumban
  • Cserebere (1940) – portás a kisvendéglőben
  • Szeressük egymást (1940) – rendőr
  • Gyurkovics fiúk (1941) – Gyurkovics Géza későbbi inasa
  • A kegyelmes úr rokona (1941) – altiszt
  • Édes ellenfél (1941) – a klub pincére
  • András (1941) – béres
  • Háry János (1941) – libapásztor
  • Életre ítéltek (1941) – textilgyári munkás
  • Régi keringő (1941) – küldönc a levéllel
  • Az utolsó dal (1941) – Kovács, színházi alkalmazott
  • Behajtani tilos! (1941) – kórházi beteg
  • Kadétszerelem (1942) – rendőr
  • Fráter Lóránd (1942) – Lóránd barátja
  • Halálos csók (1942) – középkori várnép tagja
  • Bajtársak (1942) – bárpincér
  • Férfihűség (1942) – rádiózó vidéki
  • Gyávaság (1942) – főgépész
  • Fekete hajnal (1942) – kertész
  • A láp virága (1942) – kaszinójátékos
  • Szerető fia, Péter (1942) – Bakos István, munkás a birtokon
  • Sziámi macska (1943) – bár portása
  • Kalotaszegi madonna (1943) – statiszta a kiállításon
  • A Benedek-ház (1943) – Korpás Kálmán, a birtok vevője
  • Viharbrigád (1943) – csapos az Aranyhalban
  • Boldoggá teszlek! (1944) – textilgyár portása

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]