Húsz óra (film)
| Húsz óra | |
| 1965-ös magyar film | |
 | |
| Elnök Jóska (Páger Antal) és Varga Sándor (György László) | |
| Rendező | Fábri Zoltán |
| Alapmű | Sánta Ferenc: Húsz óra |
| Műfaj | filmdráma |
| Forgatókönyvíró | Köllő Miklós |
| Dramaturg | Bíró Yvette |
| Főszerepben | |
| Operatőr | Illés György |
| Vágó | Szécsényi Ferencné |
| Jelmeztervező | Schäffer Judit |
| Díszlettervező | Romvári József |
| Gyártásvezető | Föld Ottó |
| Gyártás | |
| Gyártó | Mafilm (1. Játékfilmstúdió) |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 108 perc |
| Képarány | 1,37:1 |
| Forgalmazás | |
| Bemutató |
|
| Korhatár |  |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Húsz óra 1965-ben bemutatott fekete–fehér, magyar film, Fábri Zoltán rendezésében, mely Sánta Ferenc 1964-ben megjelent azonos című művéből készült. A forgatókönyvet Köllő Miklós írta. A főszerepekben Páger Antal, György László, Görbe János és Szirtes Ádám láthatóak. A játékfilm készítője a Mafilm. A magyar új hullám[1] jelentős alkotásaként tartják számon, a moszkvai és a római filmfesztivál nagydíja mellett több elismerést kapott más nemzetközi fesztiválokon is. Magyarországon a kritikusok és a filmszemle főbb díjait is begyűjtötte.[2] 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar film közé.
A mozifilm 1965. március 11-étől volt látható a hazai mozikban.
Cselekmény
[szerkesztés]A filmdráma egy átlagos magyar község hozzávetőlegesen húsz évének összegző, hiteles képet adó összefoglalása a második világháború végétől, 1945-től. A szaggatott időrendű cselekmény összesen húsz óra alatt játszódik le, ennyi idő alatt tömörítve a korszakra jellemző szinte valamennyi konfliktushelyzetet bemutatja.
Egy kis magyar faluba riporter érkezik, látogatásának az a célja, hogy felidézze az elmúlt évtizedek történéseit. A cselekmény előrehaladtával az újságíró számára az 1956 őszén történt tragikus események kerülnek előtérbe. Kiderül-e, mi történt ekkor, mi vezetett ide, mi tárható fel a majdnem egy évtized elmúltával? A nem bűnügyi értelemben vett nyomozás folyamán mozaikszerűen (egymással kezdetben gyorsan, nem időrendi sorrendben váltakozva) villannak fel a múlt és az akkori (1965) jelen képei, tűnnek fel a fő- és mellékszereplők.
Négy volt cseléd története a földosztással kezdődött. Hatásukra a falubeliek közül sokan földet igényeltek. Aki tűzzel-vassal ellenkezett, mert félt a földesúr visszatérésétől, bosszújától, azt erővel vették rá, hogy írja alá a földigénylő lapot. Ezt követően egy másik parasztember meg arra tett esküt, hogy a most kapott földet soha senkinek nem fogja visszaadni.
Én, Csókos Cuha András, a méltóságos uraság szegődött cselédje, semmivel, csak a magam szegénységével meg hat gyerekével rendelkező, nincstelen földönfutó, az uraság földjéből magamnak s mind gyerekeimnek örök időkre, a nekem járó földet, azaz nyolc holdat kiszakítottam. Tettem ezt a magam akaratából, szegénységem és nyomorúságom jogából Én ezt a földet soha senkinek vissza nem adom, s ami hitvány életem van, csak annak az árán veheti el tőlem még maga az Isten is!
1949-ben – az országban az elsők között – tsz-t alakítottak, Jóskából lett a termelőszövetkezet elnöke. Varga Sándor, az (ávós) párttitkár 1952-ben majdnem lelövette egy rendőrével volt barátját, a pártból kilépő Balogh Antit. Jóska később nagyot hibázott, amikor Kiskovácsot (annak fukar, kegyetlen kulák apja miatt) eltávolíttatta a jogi egyetemről. 1956-ban az emberek egy része az elnök ellen fordult, Balogh Anti egy lázadó csoport tagjaként – az egykori kulák fiának biztatására – rálőtt Jóskára, de nem találta el. A két férfi csak egy hosszú, szenvedélyes vita és kíméletlen verekedés után békélt meg egymással. Kiskovács, aki 1956 után kilenc évet ült a tetteiért, a riporternek elmondja, hogy a rendszer és Elnök Jóska engesztelhetetlen ellenségévé vált. A forradalom után Varga bosszút akart állni az őt és a rendszert ért sérelmeken, és hirtelen felindulásból, ám meggondolatlanul az ártatlan, az őt nyugtatni akaró Kocsis Bénit lőtte le a géppisztolyával a zárt ajtón keresztül. Elnök Jóska későn ért a helyszínre, nem tudta a tragédiát megakadályozni, és a lövöldözés hangjára összesereglett falusiak előtt fegyvertelenül nekitámadt a tettétől megrettent párttitkárra.
Varga tudta, hogy a történtek után nem lehetett maradása, elköltözött a faluból. A riporter számára a húsz óra eltelte után világossá vált, hogy az emlékek, az elnök szobájának falán és Kocsisék ajtaján ütött golyónyomok, a lelki sebek tovább élnek az emberek szívében.
Szereplők
[szerkesztés]| Főszereplő | Színész |
|---|---|
| Elnök Jóska | Páger Antal |
| Balogh Antal | Görbe János |
| Ifjabb Varga Sándor | György László |
| Kocsis Benjámin | Szirtes Ádám |
| Mellékszereplő | Színész |
|---|---|
| Riporter | Keres Emil |
| Idősebb Varga Sándor | Bánhidi László |
| Kiskovács | Őze Lajos |
| Venczel György | Makláry János |
| Kiss doktor | Bodrogi Gyula |
| Balogh Antal fia | Sztankay István |
| Pali | Tordy Géza |
| Csókos Cuha András | Bihari József |
| Kocsis Benjáminné, Ilonka | Horváth Teri |
| Tanácselnök | Barsy Béla |
| Bertók Jani | Raksányi Gellért |
| István bácsi | Siménfalvy Sándor |
| Jóska felesége | Apor Noémi |
| Ifjabb Kocsis Béni | Kern András |
| Kocsis Gerzson | Solti Bertalan |
| Máthé | Molnár Tibor |
| Terus | Mészáros Ági |
| A gróf | Kovács Károly |
| Rendőr | Horváth József |
| Kocsmáros | Farkas Antal |
| id. Kiskovács | Kiss Ferenc |
Díjak
[szerkesztés]- Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál (1965):
- Velencei Nemzetközi Filmfesztivál (1965):
- Róma: Nemzetközi Filmfesztivál (1965):
- Magyar Játékfilmszemle (1965):[6]
- Nagydíj
- A szakmai zsűri rendezői díja: Fábri Zoltán
- A szakmai zsűri operatőri díja: Illés György
- Magyar Filmkritikusok Díja – Budapest (1966):[6]
- A szakmai zsűri nagydíja
- A legjobb férfi alakítás díja: Görbe János
Értékelés
[szerkesztés]A Húsz óra időfelbontásos elbeszélő módú szerkezetével és felépítésével a 20. század második felének modern alkotásai közé tartozik. Erőteljes, gondolatilag jelentős, bátor és őszinte film. Erőltetettség és modorosság nélkül, a rejtett tudat mélyén megbújó lélektani összefüggések feltárásával próbálkozik. Mélyen, elemzően pillant az emberre.[5] A poétikai megoldások terén Kovács András: Hideg napok című filmjéhez hasonlítható.
Társadalmi vagy személyes okokból minden figurának – még a fenevaddá váló Vargának, a vagyonától megfosztott, cselédje jóindulatán tengődő grófnak, a hatalmaskodó, majd megalázott kuláknak, a nyugatimádó doktornak is – megvan a maga részigazsága. „Néha csak annyi, amennyit a jó színészi játék, egy jól megírt, és önmagát védő-magyarázó figura kibontása megenged.”[7] A filmben a különböző politikai, ideológiai oldalon elhelyezkedő szereplők eltérő módon látják az adott országos és helyi eseményeket. A film rendkívüli – a maga korában szokatlan – progresszivitása abban is megfigyelhető, hogy nem törekszik a sematizmusra jellemző: csak egy igazság létezhet elv bizonyítására. A történet előrehaladtával az is egyre egyértelműbbé válik, hogy a cselekmény központjába – a nem lineáris, a nem ok-okozati cselekményvezetés ellenére – Elnök Jóska kerül, aki társadalmi, politikai és erkölcsi tekintetben az akkori hivatalos igazságot képviseli. Ő az, aki a kádári konszolidáció politikáját valósítja meg: az 1950-es évek hibáit (amelyeket átélt és elszenvedett) belátva törekszik megbékélést teremteni az emberek között, ő az, aki kiáll a demokratikus, „emberarcú szocializmusért”.
A változó világot, a közben felmerült problémákat, a konfliktusok tömegét a maga komplex mivoltában, bonyolultságában hozza felszínre. A mű nagyságát tartalmi lényege határozza meg. Egy történelmi fejlődési folyamat ellentmondásait, emberi sorsokban alig nyomon követhető útvesztőit tárja a nézők elé. A rendező az idő szeszélyesnek látszó, egymást keresztező síkjait azért alkalmazza, mert analitikus célját, a ma pillanatának látszólagos áthatolhatatlanságát előidéző összefüggéseket, azok rejtett rúgóinak feltárását csak így derítheti fel.[5]
Vélemények
[szerkesztés]- „A négy egykori cseléd-szegényparaszt élettörténetét, ezen keresztül a magyar falu átalakulásának húsz évét summázó Húsz óra sokszorosan keretezett és kommentált története (hiszen a cselekmény interjúk-nézőpontok-vélemények sokszólamúságából bontakozik ki) drámai erővel mutatja meg egyéni világok és társadalmi igazságok egyenlőtlen küzdelmét. A film időfelbontásos, mozaikos szerkezete egyrészt modernista stílusjegy, másrészt a hatalom és a művészek, a politika és a társadalom között sajátos dialógust modellező párbeszédek, monológok és vallomások sorozata.” (Varga Balázs)[8]
- „...a kádári konszolidáció, a puha diktatúra sem előtte, sem később nem kapott olyan egyértelmű és egyben meggyőző allegória-történetet, regényben is, de főleg filmben előadva, mint a Húsz óra… Az abszolút pozitív hős: Igazgató Jóska figurája egyenesen magával az első titkárral azonosítható….” (Hirsch Tibor)[2]
- „napjainkra nemcsak azért vált avulttá, mert konformista a történelemszemlélete, mert pozitív főhőse, Elnök Jóska »antedatál« a forradalom leverését megelőző időszakra egy olyan politikai irányzatot, felfogást, magatartást – a kádárista centrizmust –, amely csak november negyedike után jelenik meg, hanem azért is, mert helyenként valóban bravúros atmoszférateremtése ellenére ‘pártossága’ illusztratívvá teszi...” (Gyertyán Ervin)[9][10]
- „Úgy építkezik, mint egy ballada, amely kihagyásos elbeszélésmóddal teremti meg a maga drámaiságát. Csakhogy a mozihoz nem illik a balladai homály, ezért a Húsz óra körkörös, visszatérő szólamokra komponált mesteri szerkezete lépésről lépésre, ismétlések, vissza- és előreutalások során át vezeti el a nézőt ahhoz a közös tudáshoz, amely nélkül nincsen ballada.” (Bori Erzsébet)[9]
- „A Húsz óra a magyar újhullám egyik meghatározó és nagyon fontos alkotása. Ezt azért érdemes kiemelni, mert noha a film a hatvanas évek derekán készült – tehát pont ennek a nemzeti irányzatnak a közepén –, mégis, Fábrit nem szoktuk az újhullám alkotóihoz sorolni. Hiszen az újhullámhoz inkább azokat társítjuk, akik pályakezdő, fiatal alkotók voltak ekkor, és egy nemzedéki lendülettel indultak el a pályán: a fiatal Sára Sándor, Szabó István, Gaál István, Kósa Ferenc.” (Gelencsér Gábor)[11]
Külföldi kritikák
[szerkesztés]- „Egyre világosabban megfigyelhető egy új keleti világnézeti-tematikai kezdeményezés. A legjobb példa erre Fábri filmje, a Húsz óra, amely csodálni való önkritika, de semmi estre sem gyöngeséget látni benne.” (Die Zeit, René Dromert)[5]
- A téma az adott formát, múlt és jelen szintézisét követelte meg. Egy húsz órás riport – két órányi játékidőbe sűrítve – föltárja a magyar társadalom legutóbbi húsz évének legfontosabb problémáit. (l'Unità, Aggeo Savioli)[5]
- „A tegnap és a ma jelenetei ebben a filmben nem azért váltják egymást, hogy különbözőségük derüljön ki, ellenkezőleg: éppen egyidejű jelenvalóságuk bizonyítékaként.” (Vie Nuove, Antonello Trombadori)[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az 1960-as években a szokatlan montírozás miatt (is) nevezték újhullámos filmnek, ahol a múlt, a jelen, a már múltnak látott jövő és a múltnak látott jelen keresztezi egymást.
- ↑ a b Művészetek Palotája: Fábri Zoltán: Húsz óra – Müpa (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. október 2.)
- ↑ a b Moscow International Film Festival (1965) az Internet Movie Database-ben (angolul)
- ↑ Venice Film Festival (1965) az Internet Movie Database-ben (angolul)
- ↑ a b c d e f g h Nádasy László: Fábri Zoltán, Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1981, 58-64. és 82. oldal, ISBN 9635628471
- ↑ a b Filmobserver: Fábri Zoltán: Húsz óra (magyar nyelven). [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 4.)
- ↑ Filmtörténet: Húsz óra (1965) – Fábri Zoltán (magyar nyelven). [2016. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 3.)
- ↑ Filmtett.ro: Rendezőportrék: Fábri Zoltán (tanulmány) (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. október 2.)
- ↑ a b Beszélő, 1997. július: Bori Erzsébet: Húsz óra, meg a többi (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. október 22.)
- ↑ Gyertyán Ervin a véleményét az 1980-as – 1990-es évek fordulóján fogalmazta meg, szerinte a Húsz óra nem más, mint a Kádár-rendszer apológiája.
- ↑ Magyar Művészeti Akadémia: 53 magyar film – Fábri Zoltán: Húsz óra (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2017. január 10.)
Források
[szerkesztés]- Magyar filmek 1896-2021 (MMA Kiadó, Bp., 2021) 243-245. old. ISBN 9786156192837
- Művészetek Palotája: Fábri Zoltán: Húsz óra (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. október 2.)
- Snitt.hu: Húsz óra (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. október 2.)
- NAVA: Húsz óra (magyar nyelven). [2016. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 30.)
- Köllő Miklós: Húsz óra : technikai forgatókönyv (Budapest : Mafilm, 1964)
További információk
[szerkesztés]- Húsz óra a PORT.hu-n (magyarul)
- Húsz óra az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Húsz óra a Box Office Mojón (angolul)
- Magyar Művészeti Akadémia: 53 magyar film – Fábri Zoltán: Húsz óra (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. október 2.)
