Gaál Franciska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gaál Franciska
Franciska Gaal CM938.jpg
Született Silberspitz Franciska
1903. február 1.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1972. augusztus 13. (69 évesen)[3][4]
New York[5]
Állampolgársága magyar
Házastársa Lestyán Sándor (1922–1933)
Foglalkozása
  • cabaret artist
  • színházi színész
  • filmszínész

A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál Franciska témájú médiaállományokat.

Gaál Franciska, eredeti nevén Silberspitz Franciska, egyéb névváltozat: Galizenstein Fáni (Budapest, 1903. február 1.[6]New York, 1972. augusztus 13.) magyar színésznő, elsősorban az 1945 előtti évek népszerű naivája.

Élete[szerkesztés]

Sokgyerekes zsidó családba született, Silberspitz Lipót (1850–1932)[7] és Pfeifer Regina lányaként. Apjának vendéglője volt Budán. A budapesti Színművészeti Akadémián és a színészegyesület színészképzőjében tanult. Ebben az időben változtatta meg a nevét, Gál Gyula, a Színiakadémia tanára javaslatára. 1920-ban mutatkozott be az Eskütéri Színházban, A baba című operettben, majd 1922-ben Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházba, miután sikeresen ugrott be a Buta ember című darabba, az egyik szereplő, Dajbukát Ilona betegsége miatt. 1919-ben már filmezett, Aczél Pál Máté gazda és a törpék című némafilmjében játszott (első némafilmjei elvesztek, csak Az egérből maradt fenn néhány perces töredék).

Gyakran váltogatta a színházait: több színháznak is társulati tagja volt (Magyar Színház, Vígszínház, Renaissance Színház, Belvárosi Színház, Operettszínház stb.), miközben más helyeken is játszott, adott darabokra szerződve. Gyorsan népszerűvé vált a színházi és filmbeli szerepei révén, főleg naiva szerepeket játszott. Molnár Ferenc több előadását is megnézte, és az ő számára írta az Ibolya és A jótündér főszerepét. Karinthy Frigyes „Többkerekesgyerekesszerepes Fruská”-nak nevezte, utalva alkatára, állandó pörgésére, szerepeire.

1922. június 11-én Budapesten férjhez ment Lestyán Sándor újságíróhoz,[8] akitől 1933-ban elvált.[9] Ugyanebben az évben nevét Galra változtatta.[10] 1934. július 25-én házasságot kötött dr. Dajkovics Ferenc római katolikus banktisztviselővel. A pár egyik tanúja Herczeg Ferenc író volt.[11]

A Székely István filmrendező által készített próbafelvételek eljutottak Bécsbe és Berlinbe, és ennek révén kapott ottani szerepeket, és aratott az osztrák és a német filmekben sikereket. A német nyelvterületen új karakterként futott be, a korabeli sajtókritikák természetességéről, temperamentumáról, frissességéről írtak. 1937-től már Hollywoodban is filmezett a Paramount Pictures filmgyárban. Első amerikai filmje a Kalózkisasszony (1938) volt, Cecil B. DeMille rendezésében. Az 1930-as évek közepén a németországi fasizmus előretörése miatt hazaköltözött. A Németországban forgatott, de ott politikai okok miatt be nem mutatható filmjei nagy sikert arattak Magyarországon, majd a Szovjetunióban, sőt Gaál Franciska Sztálin egyik kedvence is lett. A Péter című film az 1935-ös Moszkvai Nemzetközi Filmkiállításon a legjobb filmvígjáték címet nyerte el. Hamarosan azonban a zsidótörvények miatt már itthon sem kapott szerepeket, sőt nemsokára már bujkálni is kényszerült, második férje, Dajkovich Ferenc ügyvéd balatoni villájában. A megérkező szovjet katonák felismerték a náluk sztárnak számító színésznőt, és ennek megfelelő elbánásban részesült, még két hónapos vendégszereplést is szerveztek számára a Szovjetunióban.

Gaál Franciska 1946-ban még szerepelt a Vígszínház Claudia című darabjában, de 1947-ben férjével végleg Amerikába költözött. Néhány darabban játszott a Broadway-n, fellépett amerikai magyarok számára rendezett eseményeken, tanított Erwin Piscator színiiskolájában, de lassan ott is elfeledték. Férje halála után magányban, visszavonultan élt. 1956-ban elterjedt, hogy meghalt, még az 1964-ben megjelent magyar kiadású Filmlexikon is ezt a dátumot közli halála éveként. Gaál Franciska valójában 1973. január 2-án hunyt el egy New York-i szegénykórházban.

Emlékét 2009 szeptemberében Miskolcon, a Színészmúzeumban rendezett kiállításon idézték meg. A CineFest eseményeihez kapcsolódó tárlat anyagát 2010 nyarán a londoni Magyar Kulturális Intézetben, 2014-ben Moszkvában is bemutatták.[12]

Színházi szerepeiből[szerkesztés]

Filmjei[szerkesztés]

  • Máté gazda és a törpék (1919, néma)
  • Az áruház gyöngye (1921, néma)
  • A corneville-i harangok (1921, néma)
  • Az egér (1921, néma)
  • Paprika (1932, német)
  • Pardon, tévedtem (1933), Skandal in Budapest (1934, német változat)
  • Csibi (1934, osztrák)
  • Tavaszi parádé (1934)
  • Péter (1934)
  • Kismama (1935)
  • Kati (1935, osztrák)
  • Lili kisasszony (1936, osztrák, 1949-ben felújítva)
  • Kalózkisasszony (1938, USA)
  • Az utolsó Katalin (1938, USA)
  • Párizsi nászút (1939, USA)
  • XIV. René (1946, osztrák-magyar-román, befejezetlen)

Emlékezete[szerkesztés]

  • Személye felbukkan Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében: fényképe egy fontos levelet rejt a regény vezérmotívumát adó gyilkosság színhelyén. Ugyanott említést nyer egyik filmje, a Cecil B. DeMille-lel forgatott Kalózkisasszony is (a film címét a főhős és barátnője is csak bizonytalanul tudja visszaidézni, tévesen a Kalózok címre emlékeznek).
  • Jurij Trifonov Hely és idő című regényének narrátora egy helyen megállapítja, hogy szerelmese "hasonlít egy kicsit Gaál Franciskára. Ugyanolyan tojásdad arca van, és ugyanolyan a mosolya is."

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 1.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  3. Német Nemzeti Könyvtár – Berlin State Library – Bayerische Staatsbibliothek – Osztrák Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  4. https://books.google.fr/books?id=_Z4kDAAAQBAJ&lpg=PA144&ots=Ozx9NdlpdI&dq=Franciska%20Gaal%201904&hl=fr&pg=PA144#v=onepage&q=Franciska%20Gaal%201904&f=false
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  6. Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 325/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
  7. Silberspitz Lipót halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 3/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
  8. Budapest I. ker. állani házassági akv. 399/1922.
  9. 26.P.36161/1933. sz. bpesti kir. törvsz. ítélet.
  10. 16.205/1933 III.B.ch.sz.
  11. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 904/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
  12. Egy magyar színésznőt ma is imádnak az oroszok. nepszava.hu (2014. máj. 23.) (Hozzáférés: 2014. máj. 23.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]