Sólyom Janka
| Sólyom Janka | |
 | |
| Született |
Schlom Janka 1902. január 14. Budapest  |
| Elhunyt |
1972. március 15. (70 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Teleki József |
| Szülei | Schlom Dezső Zuckermann Fanni |
| Foglalkozása | sanzonénekes |
| Sírhelye | Farkasréti temető (22/1-1-41/42) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sólyom Janka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sólyom Janka (Budapest, 1902. január 14. – Budapest, 1972. március 15.[1]) magyar színésznő,[2] megzenésített költemények előadója, sanzonénekes.
Életpályája[szerkesztés]
Schlom Dezső és Zuckermann Fanni leánya. Nevét már 1919-ben megtaláljuk énekesnőként a szegedi színház névlistáján.[3] Pályáját hivatalosan színésznőként kezdte a debreceni Csokonai Színházban 1921-ben. Ebben az időben nagy elismertsége volt az igényes dalok előadásának, Sólyom Janka Medgyaszay Vilmát választotta példaképül. Kabarékban lépett fel, kezdetben az Apolló Színházban, többnyire a Buday Dénes által megzenésített költeményekkel. Fellépett filmszínházak kulturális műsorain, ezek közül a Corvinról[4][* 1] tudunk (A legszebb éjszaka, Utazás Délolaszországban).[5] 1925-ben az akkor irodalmi kávéházként működő New York kávéházban is fellépett.[6] A sanzon műfajának jellegzetessége az élő előadás, a művész alkotó jelenléte, ezért előadásairól nagyon kevés hangfelvétel készült,[7] filmfelvételről pedig egyáltalán nem tudunk.
1950-ben férjhez ment, asszonyneveként széki gróf Teleki Józsefné formában szerepelt. Ebben az időszakban (1955-1966) a Vidám Színpad színésze volt.
Sírja a Farkasréti temetőben található.[8][9]
Kapcsolata József Attilával[szerkesztés]
"... azt kívánom,
hogy se múlton
se díványon elmerengve
ne időzz,
ez a nyitja
mindeneknek,
ezt tanítja
míg remegnek
szempillái
a dizőz,
kit te ismersz,
bár nem is mersz
lenni, mint ő,
oly szabad ..."
- Az oktató mama oktatása,
nővéréhez írt levelében[* 2]
Sólyom Janka a Bristol bárban rendezett irodalmi esteken lépett fel a harmincas években, főként a Buday Dénes által megzenésített költeményeket adta elő. Ezeknek a műsoroknak a jellegzetessége, hogy egy pisszenést sem lehetett hallani, sem a közönség, sem a pincérek részéről.[* 3]
József Attilával Balatonszárszón ismerkedett meg, ott nyaralt József Etelka. Sólyom Janka Siófokon nyaralt és meglátogatta őket. Az ismeretséget többszöri levélváltás követte.[10] József Attila számára izgalmassá vált, hogy költeményeit megzenésítve hallhassa. Így történt, hogy 1936-ban a művésznő Klotild utcai[* 4] lakásában megbeszélésre ültek össze Buday Dénessel és József Attilával. József Attila életének végén sok nő közeledett hozzá.[11]
Még 1936 telén és 1937-ben is találkoztak, erről részleteket nem tudunk. Ám az tény, hogy József Attila Mama című versét Sólyom Janka elénekelte. A költő nem ült le a közönség soraiba, a félrehúzott függöny mögül figyelte az előadást.
József Attilát több költeményéhez is inspirálta, ilyen Az oktató mama oktatása és a Balatonszárszó.
Hangfelvétel[szerkesztés]
| Nádor Mihály–Robert Burns: John Anderson, szívem John (részlet) |
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Színházi Élet 1922. 48. sz. (36-38. old.) Megnyílt a Corvin Színház., Színház-avatás. A Corvin mozgó nyitására írta: Forró Pál, Az új kultúrpalota (Sas Ede) (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Folyóirattár)
- ↑ Attila anyjaként tekintett a nővérére
- ↑ A sanzon műfajához hozzátartozik a nagy hatású szünet. A néma csend megzavarása megtörné az előadás varázsát.
- ↑ Jelenleg Stollár Béla utca
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Sólyom Janka halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 379/1972. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
- ↑ Lexikon Életrajzi adatai a Színháztörténeti lexikonban
- ↑ Névsor Szegedi színésznőként 1919-ben
- ↑ Mozi A várostörténeti gyűjteményben látható a Corvin képe
- ↑ Lloyd A mozielőadások reklámozására előadóművészeket kértek fel
- ↑ Newyork Irodalmi estek a New York kávéházban
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=ZNqciFmLFzM Archiválva 2014. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Buday Dénes és Babay József egyik dala
- ↑ Sírja Sírhelyek listája a Farkasréti temetőben
- ↑ Adat Budapesti Negyed, EPA adatbázis
- ↑ Epizód A költő és az énekesnő kapcsolatát az irodalomtörténész (Lengyel) Kristóf Károly és Szabolcsi Miklós munkái alapján ismerteti
- ↑ Rejtély József Attila rejtélyes kapcsolata a nőkkel
Források[szerkesztés]
- ↑ Lexikon: Színháztörténeti lexikon. Országos Széchényi Könyvtár. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
- ↑ Névsor: Sándor János: A szegedi színjátszás krónikása. A kőszínház és társulatainak története (1883-1944). [2014. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Lloyd: Artur Singer: Filkulrúra. A modern reklám. Pester Lloyd, Morgenblatt 1927 február 12. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Mozi: Pongrácz Erzsébet: Mozik a Józsefvárosban. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Newyork: Csapó Katalin: A százéves irodalmi kávéház, a "Newyork". Budapest Főváros Levéltára. [2014. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Versek: Sólyom, Janka. Ilyen szertnék lenni. Athenaeum R-T., 95. o. (1940)
- ↑ Költeményei: József, Attlia. Rögtönzések, tréfák, személyes érdekű apróságok [archivált változat]. Budapest: Balassi Kiadó, 326. o.. 963-506-622-8. Hozzáférés ideje: 2014. január 31. [archiválás ideje: 2020. október 28.] Az apró feljegyzések, verses levelek a harmadik kötetbe kerültek
- ↑ Epizód: Lengyel András: A Sólyom Janka-epizód: Egy József Attila rögtönzés tanulságai. Tiszatáj, LIX. évf. 4. sz. (2005. április) 81–85. o. arch Hozzáférés: 2014. január 31. megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban is
- ↑ Rejtély: Valachi, Anna. A nő számomra rejtély. Noran Libro Kiadó, 264. o. (2013). ISBN 9786155274404
- ↑ Sírja: Nemzeti Kegyeleti és Emlékhely Bizottság: Sírhelye a Farkasréti temetőben, 22/1 parcella. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
- ↑ Adat: A Farkasréti temető 2003-ban (adattár). Elektronikus Periodika Adatbázis. (Hozzáférés: 2014. január 27.)