Ács Rózsi
Ács Rózsi | |
Portréja a 10 éves az Állami Déryné Színház című kiadványban | |
Született | Stern Rozália 1908. augusztus 22. Budapest |
Elhunyt | 1990. november 28. (82 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színész |
Kitüntetései | Szocialista Kulturáért (1964) Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970) |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (17A-29-11) |
Színészi pályafutása | |
Híres szerepei | Ibolya kisasszony; Igazgatónő Lakner Artúr: Édes mostoha Plankenhorst Antoinette Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Maria Jozefa Federico García Lorca: Bernarda Alba háza Hollunderné Molnár Ferenc: Liliom A mostoha Kacsóh Pongrác: János vitéz |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ács Rózsi (Stern) (Budapest, Józsefváros, 1908. augusztus 22.[1] – Budapest, 1990. november 28.) magyar színésznő.
Életpályája
[szerkesztés]Stern Lipmann (1879–1966) betűszedő és Bernstein Fanni (1879–1950) leányaként született. Az Országos Színészegyesület színészképző iskolájában végzett, ahol Csehov színmű volt a vizsgadarabja. Sikeres vizsgája után Déryné naplója díszkötésben és 500 pengő volt a jutalma. Színinövendék korában már Csortos Gyulával, Törzs Jenővel és más neves pályatársakkal léphetett fel.[2] Színészi pályáját 1927-ben kezdte. 1930-tól Szegeden, 1932-től Pécsen 1934-től Debrecenben volt szerződésben. Később Kassán, Pozsonyban, Rozsnyón, Ungváron, Beregszászon játszott. 1940–1944-ben az OMIKE színpadán szerepelt. Erről az időszakról írta Sós Zsuzsanna 1971-ben:
„Ott is sok darabban vett részt, s a legnagyobb tisztelettel a minden idők nagy jellemkomikusainak Salamon Béla társulatára emlékezik: Rajna Alice, Gárdonyi Lajos, Komlós Vilmos, Herczeg Jenő, Ormos Béla, akikkel együtt lépett fel. Ezt a kis társulatot egy gazdag csokoládégyáros támogatni akarta, fellépésre invitálta az elnyomott kiváló színészeket. Kérése az volt: legalább egy nem zsidó színész legyen közöttük a vegyes, erősen nyilas beállítottságú közönség miatt. Salamon Béla itt is feltalálta magát, Ács Rózsit küldte először színpadra nagy kereszttel, bársonyszalaggal a nyakán, s így lezajlott simán az előadás. Azt hiszem, Ács Rózsinak ez volt élete egyik legnehezebb szerepe![3]”
1945-től a Magyar Néphadsereg Színháza, 1949-től a Bányász Színház, 1951-től a Honvéd Színház foglalkoztatta. 1952-től az Állami Faluszínház, illetve az Állami Déryné Színház alapító tagja volt. Ettől a társulattól ment nyugdíjba 1970-ben. Amikor színésztársaival az Állami Déryné Színház kék autóbuszára ült, tankönyveket is csomagolt. Az utazós évek alatt megtanult németül, franciául és angolul. Az így szerzett nyelvtudásával német koprodukciós filmben is dolgozhatott, a Germinalban az egyik bányászasszonyt személyesítette meg. 1967-ben mondta:
„Úgy megszoktam ezt a különleges életformát, ezt a jövést-menést, hogy ha hetekig nem ülök a buszra, már hiányzik. Ez az én otthonom, ez a színház, és a kollégák, a családom… Olyan megértést, nagyfokú emberséget tanúsítottak a színháznál irántam, nem hiszem, hogy bárhol másutt megkaptam volna ezt…[4]”
A Tavaszi zápor című film egyik paraszti szerepére kerestek színésznőt, és fényképe alapján őt választották ki, így került kapcsolatba a filmezéssel. 23 filmben játszott, több népszerű tudományos kisfilmben is.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (17A-29-11).
Sógora Szegő István író, költő, műfordító volt.
Fontosabb színpadi szerepei
[szerkesztés]- Eugène Scribe: Egy pohár víz... Lady Wilson
- Federico García Lorca: Bernarda Alba háza... Maria Jozefa
- Hans Sachs: Paradicsomjáró diák... Janka
- Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Karrier (A négylábú is botlik)... Első ingyenélő vénasszony
- Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov: Őszi este... Tatjána
- Mark Twain: Tom úrfi kalandjai... Harperné
- Mark Twain: Koldus és királyfi... Árusnő
- Charles Dickens: Twist Oliver... Sally
- J. B. Priestley: Váratlan vendég... Edna
- Kandrat Krapiva: Dalolnak a pacsirták... Avdotya mama
- Alekszej Dmitrijevics Szimukov: Hurrá, lányok!... Maroza
- Tyo-En-Csur: Drága barát... Nagyanyó
- Tudor Musatescu: Titanic keringő... Szobalány
- Fazekas Mihály – Móricz Zsigmond: Ludas Matyi... Asszony
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai... Plankenhorst Antoinette
- Mikszáth Kálmán – Bondy Endre: Tavasz rügyek... Mladenecné
- Mikszáth Kálmán – Bondy Endre: A nagyerejű Mácsik... Borbála
- Gárdonyi Géza: Egri csillagok... Török anya
- Molnár Ferenc: Liliom... Hollunderné
- Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk... Szomszédasszony
- Móricz Zsigmond: Pillangó... Panka néni
- Csergő Hugó: Őszi szonáta... Lénártné
- Lakner Artúr: Édes mostoha... Ibolya kisasszony; Igazgatónő
- Lakner Artúr: A kis csavargó... Berta néni
- Felkai Ferenc: A király bolondja... Szőke Zsuzsa, füvesasszony
- Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok... Petényiné, szomszédasszony
- Gyárfás Miklós – Örkény István: Zichy palota... Özv. Horváthné
- Tabi László: Különleges világnap... Annus
- Egri Viktor: Virágzik a hárs... Horváth Gáspárné
- Forgách István: Vándormadarak... Asszony kutyával
- Kacsóh Pongrác: János vitéz... A mostoha
- Berté Henrik: Három a kislány... Wéberné
Filmek, tv
[szerkesztés]- Tavaszi zápor (1932)
- Ludas Matyi (1949)
- Díszmagyar (1949)
- A mi földünk (1959)
- Dúvad (1961)
- Megöltek egy leányt (1961)
- Házasságból elégséges (1961)
- Fotó Háber (1963)
- Fedőneve: Lukács (1977)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 2102/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
- ↑ Vas Népe, 1969. szeptember 11. (14. évfolyam, 210. szám) Húsz év utazó színészként
- ↑ Új Élet, 1971. július 15. (26. évfolyam, 14. szám)Színészportrék: Ács Rózsi
- ↑ Vas Népe, 1967. január 15. (12. évfolyam, 13. szám) Egy színésznő a kék buszról
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. október 3.)