Lázár Mária
Lázár Mária | |
Lázár Mária 1916 körül | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Czartoryski Mária |
Született | 1895. április 18. Herkulesfürdő |
Elhunyt | 1983. október 1. (88 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Házastársa | 1. Ihász Lajos színész (1916–1946) 2. Burger Antal 3. Kiár András |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1915–1983 |
Díjai | |
Kiváló művész | 1973 |
Érdemes művész | 1962 |
További díjak | |
Lázár Mária aláírása | |
Lázár Mária IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Mária témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lázár Mária, eredetileg: Czartoryski Mária, névváltozata: Czartoriszky Mária (Herkulesfürdő, 1895. április 18. – Budapest, 1983. október 1.) magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. A Czartoryski lengyel hercegi családból származott.
Életpálya
[szerkesztés]1915-ben végzett az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában, majd a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1921-től 1925-ig a Vígszínház tagja volt, 1925 és 1927 között a Renaissance Színházban, az Apolló Színházban, a Royal Orfeumban és a Fővárosi Operettszínház játszott. 1928 és 1944 között a Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban, az Andrássy úti Színházban, a Művész Színházban, a Madách Színházban, az Új Magyar Színházban és a Vígszínházban játszott. 1945-ben a Belvárosi Színházban, 1946-ban a Madách Színházban, 1947-ben pedig a Művész Színházban játszott. 1948-tól 1983-ig a Madách Színház tagja volt, de szerepelt a Magyar Néphadsereg Színházában és a Fővárosi Operettszínházban is. Színpadi balesete miatt 1961 és 1965 között nem játszott.[1] Tíz évig volt elnöke a Magyar Színházművészeti Szövetségnek.
Családja
[szerkesztés]Édesapja kiewani és zukowi Czartoryski Zsigmond, édesanyja csíktaplóczai Lázár Mária, akinek a nevét vette fel művésznévként.[2] Első házasságát Ihász Lajos színésszel, Ihász Aladár színész öccsével kötötte 1916. április 15-én Szegeden, és bár később elváltak,[3] a házasságukból két fiuk született. Egy 1976-os interjúban így nyilatkozott a fiairól: „Ők New Yorkban élnek, mind a kettőnek magyar a felesége, van összesen négy unokám – egy lány, három fiú –, van három dédunokám, most jön a negyedik.”[4] A második férje Burger Antal volt, harmadszorra Kiár András szabolcsi földbirtokoshoz ment feleségül.[5]
Színpadi szerepei
[szerkesztés]- Ábrahám Pál: Bál a Savoyban....La Tangolita
- Bókay János: Megvédtem egy asszonyt....Maca
- Csehov: Három nővér....Natalja
- George Bernard Shaw: Az ördög cimborája....Dudgeonné
- George Bernard Shaw: Sosem lehet tudni....Clandonné
- George Bernard Shaw: Szénásszekér....Orinthia
- Herczeg Ferenc: Aranyszárnyak....Zrínyi Ilona
- Huszka Jenő: Erzsébet....Erzsébet
- Ronald Millar: Abélard és Heloïse....Argenteuil fejedelemasszony
- Molnár Ferenc: A hattyú....Mária Dominika
- Molnár Ferenc: Az ördög....Cinka
- Osztrovszkij: Farkasok és bárányok....Murzaveckaja
- Marcel Pagnol: Topáz....Suzy
- Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt....Színésznő
- Eugène Scribe: Egy pohár víz....A királyné
- Shakespeare: Rómeó és Júlia....Capuletné
- Alexander Steinbrecher: Bécsi gyémántok....A császárnő
- Tabi László: Különleges világnap....Elli
- Vaszary János: Angyalt vettem feleségül....Az angyal
- Oscar Wilde: Bunbury....Lady Bracknell
- Oscar Wilde: Lady Windermere legyezője....Berwick hercegnő
Filmjei
[szerkesztés]Játékfilmek
[szerkesztés]- A levágott kéz (1920-némafilm)
- Az új földesúr (1935)
- Három sárkány (1936)
- Ember a híd alatt (1936)
- Pusztai szél (1937)
- A férfi mind őrült (1937)
- A 111-es (1937)
- Megvédtem egy asszonyt (1938)
- A varieté csillagai (1939)
- Egy éjszaka Erdélyben (1941)
- Magdolna (1942)
- Haláltánc (1942)
- Sári bíró (1943)
- Díszmagyar (1949)
- Budapesti tavasz (1955)
- Gerolsteini kaland (1957)
- Bakaruhában (1957)
- Alázatosan jelentem (1960)
- Rangon alul (1960)
- Az orvos halála (1966)
- Herkulesfürdői emlék (1976)
Tévéfilmek
[szerkesztés]- Kristóf, a magánzó (1965)
- Családi tűzhely (1968)
- Jó estét nyár, jó estét szerelem (1972)
- Sólyom a sasfészekben (1973)
- Felelet 1-8. (1975)
- Muslincák a liftben (1977)
Könyve
[szerkesztés]- Legyünk őszinték (Budapest, 1942)
Díjai
[szerkesztés]- Érdemes művész (1962)
- Kiváló művész (1973)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 110 éve született Lázár Mária. [2009. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)
- ↑ Lázár Mária – Czartoryski Mária (magyar nyelven). Magyar színész világ nagyjai. [2016. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 6.)
- ↑ Ihász Lajos (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2016. augusztus 6.)
- ↑ Gergely Ágnes: A belső jólápoltság. Lázár Mária, 1976. november 6. (magyar nyelven). Digitális Irodalmi Akadémia. (Hozzáférés: 2016. augusztus 6.)
- ↑ Lázár Mária (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2016. augusztus 6.)
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon
- Madách Színház Archiválva 2009. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hangosfilm
- Földesdy, Gabriella: Lázár Mária királynői termete (1895–1983). Egy hosszú színésznői pályafutásra emlékezve (magyar nyelven). Kláris. Irodalmi – kulturális folyóirat. (Hozzáférés: 2016. augusztus 6.)
További információk
[szerkesztés]- Lázár Mária a PORT.hu-n (magyarul)
- Lázár Mária az Internet Movie Database oldalain
- HMDB
- Czartoryski család
- Magyar színésznők
- Családi nevüket magyarosított személyek
- 1895-ben született személyek
- 1983-ban elhunyt személyek
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Herkulesfürdőiek
- Magyar némafilmszínésznők
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek