Buday Dénes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buday Dénes
Buday Dénes 1933-1936 között
Buday Dénes 1933-1936 között
Életrajzi adatok
Született 1890. október 8.
Budapest
Elhunyt 1963. október 19. (73 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajok könnyűzene, filmzene
Aktív évek 1920-1960
Hangszer zongora
Tevékenység
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Buday Dénes témájú médiaállományokat.

Buday Dénes (Budapest, 1890. október 8. – Budapest, 1963. október 19.) zeneszerző, színházigazgató, jelentős számú dal, operett és filmzene írója. Tevékenységének java része a hangosfilm első évtizedére esik. Német nyelvű műveinél szerzőként Dénes von Buday néven ismerik. Muzsikája jellemzően lírai, de nem szentimentális. Koessler tanítványaként zeneszerzést tanult a Zeneművészeti Főiskolán (kézirat) Szerzeményei között – más korabeli zeneszerzőktől eltérően – nem fordulnak elő átdolgozások; valamennyi szerzeménye eredeti. Ismert arról is, hogy igen sok költő verséhez írt melódiát (Szép Ernő, Ady Endre, Babay József, József Attila, Heltai Jenő, Juhász Gyula, stb.).

Pályája[szerkesztés]

Teljes nevén Buday Dénes József Mihály. Apja dr. Buday József, anyja Mihalovits Emilia. Első felesége Horváth Ida (házasságkötés: 1918. október 8.) korán meghalt. Második felesége Kovács Erzsébet (házasságkötés: 1927. április 30.).

A nyugalmas Budán született, nem a zajos Pesten. Ez a környezet meghatározta műveinek hangulatát is. Gyermekkorától kezdve zeneszerzői ambíciói voltak. Már tizennégy éves korában zenés darabot írt iskolája számára. Gyakran látogatta kabarék, zenés színházak műsorait. A középiskola elvégzése után azonnal a Zeneakadémián folytatta tanulmányait. Koessler Jánosnál tanult zeneszerzést. A zongora tanszak mellé a hegedűt is felvette, ott Mambriny Gyula volt a tanára.

Nagy Endre Modern színházában már rendszeresen előadták dalait; az elsők között Szép Ernő Törődj velem című megzenésített versét. 1911. április 3-án maga Medgyaszay Vilma adta elő. A Modern színpadi munka során megismerkedik és barátságot kötött Hetényi-Heidelberg Alberttel, Szirmai Alberttel, Zerkovitz Bélával, Nádor Mihállyal; Reinitz Bélával, az Ady-versek megzenésítőjével. Buday maga is zenét komponált Ady Endre, Somlyó Zoltán, Gábor Andor, Emőd Tamás, Szép Ernő, Heltai Jenő verseihez.

1916. július 21-én mutatták be első operettjét a Budai Színkörben(Színkör) Fogadjunk! címmel. Szerzőtársa Harmath Imre volt.

Színigazgató lett. Két ízben is vezette az Apolló kabarét (közben Bécsben dolgozott). A megzenésített versek sorozata növekedett: Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső. Máig élő dalai: Juhász Gyula: Testamentum és József Attila: Mama.

Bécsi tevékenysége idején nyílt meg a Nagymező utca 17. alatt a Fővárosi kabaré Hetényi-Heidelberg és Harmath Imre vezetésével. Buday sorozatban küldte Bécsből a dalait Sólyom Janka (1902-1972), Vidor Ilonka és más előadók számára. Dalait a Kőváry Gyula által az Erzsébet körút 31. alatt alapított Bonbonniére kabaré is műsorára tűzte. Ekkor már humoristák is felhasználták melódiáit: Radó Sándor, Papp Jancsi, Donáth Aranka. De műsorára vette a Fasor kabaré is (az Aréna út 84. alatt) és az Andrássy út 25. alatt a Drechsler Kávéházban.

Öt évig Bécsben élt. Nemcsak dalokat írt, de tanulmányait is folytatta. Ott adták elő egyetlen operáját Loreley címen. Közben öt évig a Scala Verlag dramaturgjaként működött.

1924-ben hazatért. Ekkor már olyan költők is műsorára kerültek, mint Johann Wolfgang Goethe, vagy Heinrich Heine, illetve a magyar Kemény Simon, Zilahy Lajos.

Új, izgalmas lehetőség volt számára a meginduló rádiózás. Barátaival hosszú időre felejthetetlenné váltak – élő adásban – a Hetényi-Buday-Sebő trió műsorai. Békeffy István, Sándor Jenő, Kóla József, Lajtai Lajos, Szántó Gyula, Saphír Gyula szerzeményeit adták elő. 1933. május elsején és tizedikén éjjel tíz órakor Budapest I. műsorán, és többször is egészen 1936-ig.

Irodalmi vonatkozásban pályafutásának csúcsának tekinthető a Bristol Bár, amelynek igazgatója lett, és olyan sztárokat foglalkoztatott, mint Sólyom Janka. Ezeket a műsorokat József Attila is meghallgatta; az előadásokra vonatkozó megbeszéléseket hármasban a művésznő Klotild utcai lakásán tartották.(Epizód)

Kristóf Károly írásából tudjuk, hogy József Attila nem ült a nézők közé, hanem a függöny mögül hallgatta a Mama megzenésített változatát.

A film korszaka[szerkesztés]

Az oktató mama oktatása címmel nagyobb összeállítást is készítettek József Attila műveiből. Sajnos, ezek a szegénységről és egyéb társadalmi problémákról szóltak. Emiatt Sólyom Jankát be is idézték kihallgatásra a Rendőrkapitányságra.

A harmincas években születtek operettjei. 1936. június 16-án a Budai Színkörben mutatták be a „Csárdás” című operettjét Honthy Hannával. A szöveget Szilágyi László írta. A darab óriási siker lett, dalbetéteit még mostanában is játsszák.

A Fővárosi Operettszínházban megjelenni óriási megtiszteltetés. Ott adták elő a Három huszárt, a Fityfirittyet[1] (ki más, mint Honthy Hanna), a Csodatükröt és 1943. április 14-én az Egy boldog pesti nyár című operettet.(Operettek)

A filmvásznon megjelent első sikere az "Im Sonnenschein" volt, amelyet 1936. június 17-én mutattak be Berlinben. 1936-tól kezdve 34 magyar film zenéjét komponálta meg, többek között a Kalotaszegi Madonna című film zenéjét.

A háború előtt és alatta részt vett olyan filmek munkálataiban, amelyek a hazafias érzelmekre alapozva a háborúban való részvételre buzdítottak, pl. a Magyar feltámadás, amely Horthy Miklós azt üzente(Magyar feltámadás) címen is ismert volt . Emiatt később mellőzték 1949-től csaknem halálig.

1945 után a Mensa Britannicában zongorázott. 1946-ban Vaszary Gábor Meztelen lány című zenés darabjához forgatókönyvéhez megírta a kísérőzenét, Szolovjev Csendháborítójához, majd Babay József Három szegény szabólegény című darabjához.

Mellőzésének éveiben a Rádiónál is dolgozott, és szórakozóhelyeken zongorázott. Művei életének utolsó három évében szólalhattak meg újra.

Zenés színpadi művei[szerkesztés]

Operettjei[szerkesztés]

  • Buday Dénes: Fogadjunk (1916) Budai Színkör
  • Buday Dénes - Szilágyi László: A kék postakocsi
  • Buday Dénes: Ki a Tisza vizét issza
  • Buday Dénes: Erdélyi diákok
  • Buday Dénes - Kellér Dezső - Harmath Imre: Sonja
  • Buday Dénes: Diákszerelem
  • Buday Dénes - Kellér Dezső: Csárdás
  • Buday Dénes: Farsangi esküvő
  • Buday Dénes: Egy boldog pesti nyár (társszerzőkkel)
  • Buday Dénes - Kellér Dezső - Harmath Imre: A csodahajó

Opera[szerkesztés]

  • Loreley (1919) - Bécs

Zenés játékai[szerkesztés]

  • Buday Dénes - Babay József: Csodatükör. R.: Németh Antal. Nemzeti Színház. 1937. VI.
  • Buday Dénes - Vaszary Gábor: A meztelen lány - vígjáték, r.: Kovács István, 2004. december 6. - A Turay Ida Színházban bemutatták
  • Buday Dénes: Három huszár
  • Buday Dénes - Zsoldos Andor: Császárné! - 1 felv. Zenés játék - 1924. okt. 1. - Sziget Színpad
  • Buday Dénes - Harsányi Zsolt: Csengődi harangok - 1 felv. Zenés játék, 1924. okt. 1. - Apolló Cabaret
  • Buday Dénes - Erdődy Elek: Pipafüst - zenés jelenet (1924) - Apolló Cabaret
  • Buday Dénes - Kőváry Gyula: A paradicsommadár - zenés bohózat (1918) - Apolló Cabaret
  • Buday Dénes - Harmath Imre: Menüett (1917) - zenés "idill" (jelenet) - Apolló Cabaret
  • Buday Dénes - Harmath Imre: Adó óda, vagy Pária-ária (1916) - énekes tréfa - Apolló Cabaret
  • Buday Dénes - Harmath Imre: Fohász Vozáryhoz (1916) - énekes tréfa - Apolló Cabaret
  • Buday Dénes - Harsányi Zsolt: Teca meg akar halni (1916) - ún. kisoperett - Apolló Cabaret
  • Buday Dénes - Kőváry Gyula: Öt év után (1919) - operett - Muskátli Kabaré
  • Buday Dénes - Harmath Imre: A haláltánc (1923) - daljáték - Pesti Kabaré, r.: dr. Erdélyi Géza

Dalai[szerkesztés]

Legismertebb dala: a Rózsalevél, a Kalotaszegi Madonna című filmben hangzik el. Szövegírója egy erdélyi török származású muzsikus: Széfeddin Sefket bej Szefket, előadója Sárdy János [* 1].

Megzenésített költemények[szerkesztés]

Ady Endre: Az értől az óceánig
Ady Endre: Egyedül a tengerrel
Louis Aragon: Marselles-i lányok
Erich Kästner: Egy anya töprengése
Harsányi Zsolt: A legyező
Harsányi Zsolt: Doktor Róna
Harsányi Zsolt: Dénes úr fázik
Heinrich Heine: Szeretlek, Ágnes (Vallomás) (fordította: Endrődi Sándor, előadó: Sárdy János)
Heltai Jenő: Az ősz
Heltai Jenő: 3-tól 6-ig
Heltai Jenő: Dalciklus
Heltai Jenő: A hadseregszállítóné
Heltai Jenő: A népfölkelő
Heltai Jenő: Regény
Heltai Jenő: Apám
Heltai Jenő: Csillagok
Ignotus: Szerelem bizalmasan
Jászai Horváth Elemér: Tavaszi temetés
József Attila: Mama
József Attlia: Tiszta szívvel (OPAC)
Juhász Gyula: Testamentum (Testamentom) (előadó: Psota Irén)
Juhász Gyula: Búcsú (kézirat)
Juhász Gyula: Azt álmodtam (kézirat)
Karinthy Frigyes: A fekete kocsi
Kemény Simon: Mid legyek
Kemény Simon: A nevelő lány
Kemény Simon: Dal a katonáról
Kőváry Gyula: A hadiszakács
Lothar dr.: Az udvari bolond
Márai Sándor: Verseskönyv (OPAC)
Sólyom Janka: Őszintén mindent megmondott...
Szentmiklósi József: A fronton
Szécsén Mihály: Ezzel a kis dallal üzenem
Szép Ernő: A hinta (előadó: Rácz Vali)
Szép Ernő: Add a kezed
Szép Ernő: Törődj velem (1911 április 3, Medgyaszay Vilma)
Szép Ernő: Pitypang
Turgenyev - Kristóf Károly: Katja

Önálló dalok[szerkesztés]

Babay József: Várlak, ezerszer újra visszavárlak
Babay József: Hej, fellegek, fellegek (előadó: Sárdy János)
Babay József: Leánypiac (1939)
Babay József: Jó a rosszat elfeledni (előadó: Karády Katalin)
Babay József: Szív nem tudja
Babay József: Szomjas a szám (Szomjas)
Babay József: Várlak (előadó: Karády Katalin)
Balassa Emil: Szibériában (1918)
Balassa Emil: Azt akarnám... (1918)
Balassa Emil: Mindegy, mindegy (Mindegy)
Bedő István: Az érem két oldala (1961)
Békeffi Lászkó: Az óriás nő (1917)
Békeffi Lászkó: Baj van a földdel (1919)
ifj. Békeffy István: Akár nyár van, akár tél (előadó: Kalmár Pál)
Békeffi István: Végrendelet (1923)
Békeffi István: Amerika (1933)
Boross Elemér: Soha úgy...
Boross Elemér: Egy színésznő kívánsága (1923)
Bradányi Iván: Megkésett vendég
Csöndes Géza: A probiermamzelle (1919)
Csöndes Géza: Óh, Donna (1919)
C. Kovács Ilona: Mit tudjátok ti
Egyed Zoltán: A régi és az új (előadó: Rácz Vali)
Egyed Zoltán: Ódon ballada (1917)
Egyed Zoltán: A Marseilles-i lányok (1925)
Emőd Tamás: Szentpétervár és Moszkva között van egy út (1916)
Emőd Tamás: Hej, Bem apó! (1916)
Emőd Tamás: A gárda trombitása (1916)
Emőd Tamás: Siratja Víg Erzsébet (1917)
Emőd Tamás: Szegény gavallér (1917)
Emőd Tamás: Infaterist János (1917)
Emőd Tamás: Négyszemközt (1917)
Emőd Tamás: Két ferencvárosi baka (1917)
Emőd Tamás: Máli néni (1917)
Emőd Tamás: Asszonyszív (1918)
Emőd Tamás: El akarják venni (1919)
Emőd Tamás: Legyen úgy! (1919)
Emőd Tamás: Jaj, szüle, jaj!
Emőd Tamás: Rózsafa kertecske
Emőd Tamás: A királyi dobos
Emőd Tamás: A meztelen királynő
Emőd Tamás: A trén
Emőd Tamás: A gonosz Rebeka
Emőd Tamás: Evolúció
Endrődy Sándor: Gyászinduló jazzbandra (1930)
Erdődy Elek: Egy asszony vallomása (1925)
Erdődy Elek: Ember vagy
Erdődy Elek: Feltámadunk (1923)
Erdődy Elek: Krisantém (1923)
Erdődy Elek: Az apacsnő (1923)
Erdődy Elek: Az örök asszony (1924)
Erdélyi János: Ne menj el (1925)
Farkas Imre: Mámor után (Mámor után)
Füredi Imre: Minden kislány tizenhaton túl
Füredi Imre: Orgonavirág (előadó: Weigand Tibor)
Füredi Imre: Rámás csizmám térdig sáros (előadó: Kazal László)
Gábor Andor: A Feldék színháza
Gábor Andor: Pesti asszony sóhaja (1916)
Gábor Andor: Szép bankár dala (1917)
Gábor Andor: Központosított összpont, avagy összpontosított központ (1917)
Gábor Andor: Pici dal, valami nagyon piciről (1917)
Gábor Andor: Jaj, az idegeim! (1916)
Göndör Ferenc: Áldott forradalom (1919)
Győri Illés István: Mi szegény urak, ti gazdag parasztok (1918)
Halász Ernő: Egy szegény asszony kesergője (1920)
Halász Ernő: Az én tragédiám (1920)
Halász Rudolf-Kellér Dezső: Szép hely, jó hely Teherán
Harmath Imre: Banán (1923)
Harmath Imre – Ányos Laci – Grósz Alfréd: Sárga rigó, sárga csikó
Harmath Imre: Beszél a Duna (1926)
Harmath Imre: Nem tagadom! (1926)
Harmath Imre: Juhászkutyák
Harmath Imre: Apacsleány
Harmath Imre: Isten veled, lógás! (1919)
Harmath Imre: Marica (1924)
Harmath Imre: Két öreg anyó (1924)
Harmath Imre: Siralomházban (1923)
Harmath Imre: Szeretnék egyszer... (1924)
Harmath Imre: Vágyak (1920)
Harmath Imre: Férjem egy alvó magyar (1919)
Harmath Imre: A bölcső (1916)
Harmath Imre: Elmentek a huszárok! (1916)
Harmath Imre: Volt egyszer egy farsang (1916)
Harmath Imre: Yvonne (1916)
Harmath Imre: Szibériában (1916)
Harmath Imre: Jaj, cicám... (1916)
Harmath Imre: Jaj, a cigaretta (1916)
Harmath Imre: Sötét történet (1916)
Harmath Imre: Mit főzzek? (1916)
Harmath Imre: Ki az úr a házban? (1916)
Harmath Imre: Ellenzéki és kormánypárti (1916)
Harmath Imre: Foglyok a körúton (1916) (Foglyok)
Harmath Imre: Én és a szappanpótló (1916)
Harmath Imre: Görög riadó (1916)
Harmath Imre: Roppant érdekes história (1916)
Harmath Imre: Már a szívünk csupa óhaj (1916)
Harmath Imre: Közelg a tél (1916)
Harmath Imre: Tessék inast venni! (1916)
Harmath Imre: Sörborzalom (1916)
Harmath Imre: Várok egy napra (1916)
Harmath Imre: Zeppelin-polka (1916)
Harmath Imre: Üzenet a községi élelmiszerüzemnek (1916)
Harmath Imre: Álmodj szépet (1916)
Harmath Imre: Kávé, kávé hova lettél? (1916)
Harmath Imre: Egy kis tévedés (1916)
Harmath Imre: Szeretnék egyszer nagyon boldog lenni (Foglyok) 1916
Harmath Imre: Ha nem lett volna (1916)
Harmath Imre: Spóroljunk (1919)
Harmath Imre: Spórolok (1917)
Harmath Imre: A Nyugatitól a Boráros térig (1917)
Harmath Imre: A fiam Nick Cartert olvas (1917)
Harmath Imre: A négy baka (1917)
Harmath Imre: Lírai dal (1917)
Harmath Imre: Érdekes (1917)
Harmath Imre: Furulyaszó (1917)
Harmath Imre: Kacagj, Bajazzo (1916)
Harmath Imre: Maximált ária (1918)
Harmath Imre: Új rend a villamosokon (1918)
Harmath Imre: Nem, nem soha... (1919)
Harmath Imre: Sötét a Volga (előadó: Szedő Miklós)
Harmath Imre: Egyesített villamosvasutak (1919)
Harmath Imre: Az élet omnibuszán (1919)
Harmath Imre: Igényeltem egy ruhát (1919)
Harmath Imre: Régi valcer (1919)
Harmath Imre: Leszerelek (1919)
Harmath Imre: Haragszik a tenger (1919)
Harmath Imre: Dal a csillagokhoz (1919)
Harmath Imre: Legenda (1919)
Harmath Imre: Törvény előtt (1919)
Harmath Imre: Egy régi térkép (1919)
Harmath Imre: Az autó és a fiakker (1920)
Harmath Imre: Rossz leány dala (1920)
Harmath Imre: Müzett (1920)
Harmath Imre: Mily mesés a Niagara vízesés (előadó: Sebő Miklós)
Harmath Imre: Bem apó (1920)
Harmath Imre: Minden hiába!... (1920)
Harmath Imre: Süllyed a hajó! (1920)
Harmath Imre: Mit bánom én... (1919)
Harmath Imre: Erdő mellett nem jó lakni
Harmath Imre: The best shoe wix of the world (1923)
Harmath Imre: Lehet, urak, lehet! (1923)
Harmath Imre: Gyufa, tessék (1923)
Harmath Imre: Kancsi-Jancsi (1923)
Harmath Imre: Elssler Fanny (1923)
Harmath Imre: Pesti körkép (1923)
Harmath Imre: Rossz fiú dala (1923)
Harmath Imre: Török história (1923)
Harmath Imre: Haragszik az ember (1923)
Harmath Imre: De azért szeretett (1927)
Harmath Imre: Éjjeli munka (1927) - szcenírozott kép
Harmath Imre: Temetőbe kéne nekem sírvirágnak lenni (Lexikon)
Harmath Imre: Néha úgy felsír a szívem (posztumusz előadás: Pere János)
Hervay Ferenc: Nagy bajok vannak a ruhámmal (1919)
Hervay Ferenc: A mosoly (1918)
Hervay Ferenc: A moziőrült (1920)
Hervay Ferenc: Emlékszem (1924)
Horváth Ákos: Akarom (1919)
Horváth Ákos: Török katonák (1916)
Horváth Ákos: Levél (1916)
Horváth Ákos: Régi idők szerenádja (1916)
Horváth Ákos: A forradalom (1917)
Horváth Ákos: Tűzimádás (1917)(Tűzimádás)
Horváth Ákos: A délibáb meséje (1917)
Illniccky László: Az én szívem
Innocent E: Az utca (1925)
Innocent E: Az árnyék (1925)
Innocent E: Mozi (1925)
Innocent E: Na, és aztán...? (1925)
Innocent E: A bánya (1925)
Innocent E: Tükör (1925)
Innocent E: Ringlispíl (1924)
Kalmár Tibor: Nótás bolondok (1919)
Kardos Andor: Hogy szereztem (1919)
Kelemen B.: Sanzon (1919)
Korányi Miklós: Ha úgy akarja majd a végzet
Kovács Kálmán: Rózsák (1927)
Lengyel István: A bot (1920)
Lengyel István: Akiket szerettem! (1920)
Lengyel István: Majd fenn az égben (1921)
Lovászy Károly: Az Abbáziában (1917)
Lovászy Károly: Az ember (1916)
Lovászy Károly: A részeg föld (1916)
Lovászy Károly: Hurrá, fiúk! (1916)
Lovászy Károly: Ligeti padon (1923)
Megyeri Sári: Villanyszámla
Mihály István: Régi sétatér
Mihály István: A táncok, a láncok... (1919)
Mihály István: Oh, Ejbenschütz (1919)
Mihály István: A táncok, a láncok... (1919)
Mihály István: Nagyon furcsa történet (1919)
Nádas Sándor: Én vagyok az utcasöprő mamuska (1916)
Nádor József: Minek jöttél az utamba
Nagy Károly: Az ifjúság hymnusa (1934)
Pál János: Ősz (1920)
Papp László: Szép legyen a szeretőm
Sebő Miklós: Szó, ami csak a szívünkben él (előadó: Sebő Miklós)
Sebő Miklós: Elhagyott a szerencse
Somlyó Zoltán: Dal a szívről (Patria Ultravox)
Somlyó Zoltán: Vegyetek, vegyetek (1925)
Somlyó Zoltán: Ha tudnád, mennyire szeretlek
Somlyó Zoltán: Hajnali imádság (OPAC)
Somlyó Zoltán: Szívek (1924)
Somlyó Zoltán: Halálig (1924)
Somlyó Zoltán: Még meddig bírja Ön (1916)
Somlyó Zoltán: Miért kellünk a férfiaknak? (1919)
Somlyó Zoltán: A doberdói Mária (1916)
Somlyó Zoltán: Ne játssz tovább
Szentmiklósi József: A fronton (1918)
Szécsén Mihály: Egy dalt keresek régen én (előadó: Szedő Miklós)
Szécsén Mihály: Ezzel a kis dallal üzenem (előadó: Sebő Miklós)
Szécsén Mihály: Holnap délután (előadó: Karády Katalin)
Szécsén Mihály: Egy szál virág
Szécsén Mihály: A nő
Széfeddin Sefket bej A Kalotaszegi Madonna című filmben(Kalotaszegi):
Rózsalevél (Sárdy János)
Nyári felhők
Napsütötte nagy mezőn
Széll József: Tüzes ború Badacsony
Szilágyi László: Kis kacsa fürdik
Szilágyi László: Volt egyszer egy régi tavasz
Szilágyi László: Vasárnap Soroksáron
Tiszai Árpád: Az álmaimat nem veheted el (Durium Pátria, előadó: Karády Katalin)
Tiszay A.: Pénz beszél (1933)
Török Rezső: János bá'
Török Rezső: A gyújtogató (1924)
Török Rezső: Dal a zenélő óráról (1917)
Török Rezső: Én is bizalmi voltam (1919)
Török Rezső: Egyszer volt... (1919)
Török Rezső: Koch, vagy Frandor? (1920)
Vadnai László: Drágám, néha téved az ember (előadó: Kalmár Pál)
Váraljai Gábor: Ma elhiszem (előadó: Kelly Anna)
Váraljai Winkler Gyula: Nyári este elnézem
Váraljai Gyula: Azt hittem eddig, hogy nincs boldogság
Zágon István: Bábjáték (1924)
Zilahy Lajos: A jóslat
Zilahy Lajos: Egy krajcár (1917)
Zilahy Lajos: Ne sírjatok, most sírni nem szabad (1919)
Zilahy Lajos: Lámpafény (1919)
Zilahy Lajos: Ki az? (1918)
Zilahy Lajos: Jövőre majd (1918)
Zilahy Lajos: Hiszen már úgysem szeretem (1917)
Zerkovitz Béla: Vannak az életben furcsa dolgok (előadó: Kalmár Pál) (Vannak...)
Impressions pour piano
Tabán - (hangulat) zenés kompozíció - (1924)
A két öreganyó
Önállósítom magamat (1917)
Ezentúl mán az leszek, ami akarok (1916)
Most már nyugodtan várom a végét (1916)
Legyen ötkor fenn

Filmjei[szerkesztés]

évszám cím rendező színész
1936 Opernring(Opernring) Carmine Gallone Jan Kiepura(Kiepura)
1936 Blumen aus Nizza (Fleurs de Nice)(Blumen) Augusto Genina
1937 Mámi Vásáry János Fedák Sári
1937 Premiere
("Das Buch der Liebe",
"Ich hab' vielleicht noch nie geliebt")
Walter Summers,
Bolváry Géza
Zarah Leander(Leander)
1938 Varjú a toronyórán Rodriguez Endre Rajnay Gábor
1938 Tizenhárom kislány mosolyog az égre(Hiányzik) Ráthonyi Ákos Ráday Imre
1938 A 111-es([2]) Székely István Jávor Pál
1938 Az ember néha téved Gaál Béla
1939 Zwischen Strom und Steppe Bolváry Géza
1939 Tiszavirág(Hiányzik) Bolváry Géza Tolnay Klári
1939 Magyar feltámadás(Hiányzik) Cserpeghy Jenő,
Kiss Ferenc
1939 Áll a bál Bánky Viktor Szeleczky Zita
1940 Igen vagy nem? Bánky Viktor Muráti Lili
1940 Hazafelé Cserépy Arzén Fedák Sári
1941 Végre! Farkas Zoltán Muráti Lili
1941 Elkésett levél Rodriguez Endre Szörényi Éva
1942 Férfihűség Daróczy József
1942 Üzenet a Volgapartról Deésy Alfréd Sárdy János
1942 Egy szív megáll Kalmár László Karády Katalin
1942 Szakítani nehéz dolog(Hiányzik) Martonffi Emil Rajnai Gábor
1942 Gyávaság Nádasdy Kálmán Sennyei Vera
1943 Tilos a szerelem Kalmár László
1943 Miért? Daróczy József Muráti Lili
1943 Kalotaszegi Madonna(Kalotaszegi) Rodriguez Endre Sárdy János
1943 Szerelmi láz (Az egyik ember gazdag...) ifj. Lázár István Csortos Gyula,
Dajka Margit
1943 Zenélő malom (zenei rendező) ifj. Lázár István Szeleczky Zita
1943 Késő Daróczy József Jávor Pál
1943 Pista tekintetes úr(Hiányzik) Daróczy József Jávor Pál
1944 Zörgetnek az ablakon Sipos László
1944 A hangod elkísér
(karmesterként is látható)
Pacséry Ágoston Karády Katalin
1944 Nászinduló Farkas Zoltán Szeleczky Zita
1948 Valahol Európában Radványi Géza
1956 Ünnepi vacsora Révész György
utólagosan felhasznált zenéi:
1999 A napfény íze ("Ezzel a kis dallal", "Minden kislány") Szabó István
2003 Rosenstrasse ("Ich hab vielleicht noch nie geliebt") Margarethe von Trotta

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Népszerűségét jellemzi, hogy az 1950-es években a Rádiókabaréban Kapadal néven hangzott el, a zenéhez szokatlanul illeszkedő szótagolása miatt

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

IMDB: Dénes Buday. (Hozzáférés: 2013. június 9.)

Opernring: Opernring (im Sonnenschein)

Leander: Kőniger, Miklós: Berlin. Fesztiválon kívül Magyar nyelven: Még soha nem voltam szerelmes

Magyar feltámadás: Magyar feltámadás. IMDB

111: A 111-es

Blumen: Blumen aus Nizza

Hiányzik: Keressük! (hiányzó, elveszett filmek)

Kalotaszegi: A Kalotaszegi Madonna című filmben énekli: Sárdy János

Operettek: Gál György sándor, Somogyi Vilmos. Operettek könyve. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 580. o (1976). ISBN 963-330-137-8 

Lexikon: szerk.: Kikli Tivadar: Magarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona II. Szeged: Bába Kiadó (2004). ISBN 9639511714  14. Nádor Album, 1921

Epizód: Lengyel András (2005). „A Sólyom Janka epizód”. Tiszatáj.  

Kiepura: Mein Herz ist voller Sonnenschein

Csendháborító: Leonyid Szolovjev. Csendháborító. Naszreddin Hodzsa. Budapest: Magyar-Szovjet Művelődési Társaság (1945)  Eredeti címe Леонид Васильевич Соловьёв: Возмутитель спокойствия Bessenyei Ferenc, mint Naszreddin Hodzsa

kézirat: Sonkoly, István. Megzenésített Juhász Gyula-versek. Debrecen: Móra Ferenc Múzeum (1972) 

OPAC: Buday Dénes beszél (hangfelvétel)

Tűzimádás: Buday Dénes: Tűzimádás. (Antikvárium). Nádor Kálmán, 1917. (Hozzáférés: 2013. június 26.) „Az Apolló kabaréban énekli: Gózon Gyula

Mindegy: Buday Dénes–Balassa Emil: Mindegy, mindegy. (Antikvárium). Nádor Kálmán, 1918. (Hozzáférés: 2013. június 26.) „a Fővárosi orfeumban énekli: Hollós Terike”

Foglyok: Buday Dénes–Harmath Imre: Szertnék egyszer nagyon boldog lenni, Foglyok a körúton. (Antikvárium). Nádor Kálmán, 1916. (Hozzáférés: 2013. június 26.)

Vannak: Buday Dénes-Zerkovitz Béla: Vannak egészen furcsa dolgok.... (Online Antikvárium). Nádor Kálmán Könyv- és Zeneműkereskedő, 1933. (Hozzáférés: 2013. június 26.)

szinesz: Buday Dénes életrajza

PORT: Buday Dénes filmjei

Vallomás: Buday Dénes, Heinrich Heine. Vallomás (Szeretlek, Ágnes), 4. o  Eredeti címe: Erklärung

Szomjas: Buday Dénes, Babay József. Szomjas a szám 

Mámor után: Mámor után (After intoxication). "Harmonia" Első hazai zongoragyár

Testamentom: Testamentom

Hungaroton: Budai Dénes lemezei

NAVA: Buday Dénes. Grammofon online

Színkör: Koch, Lajos. A budai nyári színkör. (adattár). Színháztudományi Intézet (1966) 

Szefket: Kürti, László. The Remote Borderland: Transylvania. State University of New York Press (2001). ISBN 0791450244  Szeffedin Szefket bej (Kolozsvár)

bookline: Bibliográfiai hivatkozás

OPAC: Petőfi Irodalmi Múzeum

zene: Buday életrajza a Zene honlapon. (Hozzáférés: 2013. június 9.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]