Somlyó Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somlyó Zoltán
Somlyó Zoltán az 1910-es években
Somlyó Zoltán az 1910-es években
Élete
Született 1882. június 22.
Alsódomboru
Elhunyt 1937. január 7. (54 évesen)
Újbuda
Nemzetiség magyar
Szülei Schwartz Simon
Pick Ilka
Házastársa Bolgár Margit (1920–?)
Gyermekei Somlyó György (1920–2006)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) versek, regények
Első műve Dalok a piros kendőtől a hatcsattos cipóig (versek, 1902)
Hatottak rá Reviczky Gyula
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlyó Zoltán témájú médiaállományokat.
Somlyó Zoltán mellszobra, Budapest XIV. kerülete, Városliget

Somlyó Zoltán (született: Schwartz Zoltán) (Alsódomboru, 1882. június 22.Újbuda, 1937. január 7.[1]) költő, újságíró, műfordító. Somlyó György (1920–2006) költő, műfordító apja, Somlyó Bálint (1957–) filozófus, esztéta nagyapja.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Schwartz Simon és Pick Ilka voltak.[1] Nagykanizsán végezte középiskoláit. Tanulmányai végeztével 1901-től címíró volt a Magyarország című lapnál, azután Fiuméban újságíró. 1903-1906 között katona volt. Visszatérve Budapestre a Magyar Nemzet munkatársa lett 1906-tól. 1908-ban a Nagyváradi Esti Lap és a Szabadság szerkesztőségében dolgozott. 1909-1913 között a szegedi, pécsi, szabadkai szerkesztőségekben dolgozott. 1913-tól újra Budapesten élt. 1922-től a Pesti Hírlap, 1926-1928 között a Literatura, 1928-tól a Pesti Napló munkatársa volt. 1928-tól írásaiból élt, írásait közölte az erdélyi Zsidó Jövő is.

Magánélete[szerkesztés]

1920-ban házasságot kötött Bolgár Margittal. Egy fiuk született: Somlyó György költő, műfordító.

Munkássága[szerkesztés]

Hányatott élete költészetének tárgykörét, színvonalát, rendszerességét, közreadását is befolyásolta. Első versei a századvég népies-szecessziós hangján szólaltak meg, hatottak rá A Holnap költői és Reviczky Gyula. Több verse jelent meg a Nyugatban. Szellemi magányában verselt az egyedüllét magányáról és az erotikával átszőtt szerelemről. Verseit áthatotta a bohém anarchizmus és a l'art pour l'art szemlélet. A Tanácsköztársaság bukása után inkább mint műfordító szólalt meg. Fordította Charles Baudelaire, Guy de Maupassant, Voltaire, Jean-Jacques Rousseau, Gerhart Hauptmann műveit. Költészetének alaphangja a magányosság és reménytelenség érzése.

Művei[szerkesztés]

  • Dalok a piros kendőtől a hatcsattos cipóig (versek, 1902)
  • Dél van (versek, 1910)
  • Az átkozott költő (versek, 1911)
  • Sötét baldachin (versek, 1913)
  • Végzetes verssorok (1916)
  • A férfi versei (versek, 1922)
  • Tango Milonga hercegnő (regény, 1924)
  • Válogatott versek (válogatott versek, 1953)
  • Nyitott könyv. A titkos írás (1960)
  • Válogatott versei (1960, 1962)
  • Jajgató Felicián (válogatott versei, 1982)

Források[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Somlyó Zoltán témában.
Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Somlyó Zoltán témában.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]