Somlyó György

Somlyó György
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
Élete
Született	1920. november 28. Balatonboglár
Elhunyt	2006. május 8. (85 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Szülei	Somlyó Zoltán
Házastársa	Nikodémusz Elli
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, próza, esszé
Kitüntetései	Kossuth-díj (1997) Francia Becsületrend József Attila-díj (1950) Déry Tibor-díj (1987) Kassák Lajos-díj (1992) Füst Milán-díj (2001) Hieronymus-díj (1987) A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1990) József Attila-díj (1951) József Attila-díj (1954) József Attila-díj (1966)
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlyó György témájú médiaállományokat.

Somlyó György (Balatonboglár, 1920. november 28. – Budapest, 2006. május 8.) Kossuth-díjas és többszörös József Attila-díjas magyar költő, író, esszéíró, műfordító, a párizsi Mallarmé Akadémia tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992) és a Digitális Irodalmi Akadémia (1998) alapító tagja, számtalan díj és elismerés birtokosa, a Magyar Költészet Napjának kezdeményezője.

Somlyó Zoltán, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó költő fia. Somlyó Zoltán unokája, Somlyó György fia: Somlyó Bálint (1957–) esztéta, filozófus, az ELTE BTK Esztétika Tanszékének docense.

Élete

Somlyó egyik utolsó felvétele 2005 decemberében, a Műcsarnokban rendezett, Lossonczy Tamás festőművész kiállításmegnyitóján

Somlyó György fiatalon a Nyugat költői közé tartozott. Gyermekkori barátja volt Devecseri Gábor és Karinthy Ferenc. Személyes kapcsolatban állt Radnóti Miklóssal, Kosztolányi Dezsővel, József Attilával is. Kapcsolatba került az Újholddal, hatott rá a francia szürrealizmus.

1941 és 1944 között többször behívták munkaszolgálatra. 1945-ben a pesti bölcsészkarra, 1946 novemberében (francia ösztöndíjjal) a Sorbonne-ra iratkozott be. 1948-ban és 1949-ben a Nemzeti Színháznál volt dramaturg, majd 1950-ig a Hunnia Filmgyár lektorátusának vezetője.

1954–55-ben a Magyar Rádió Irodalmi Osztályát vezette. 1958-ban az ő szerkesztésében és előszavával jelent meg a Francia költők antológiája és Rimbaud teljes életművének első magyar kiadása. Egymás után jelentek meg verseskötetei, tanulmányai.

Franciaországban és Olaszországban élt egy ideig. 1965-ben jelent meg Párizsban első francia fordítású verseskönyve, a Souvenir du Présent. 1966-ban megalapította az Arion című többnyelvű irodalmi almanachot, amelynek 1987-ig volt főszerkesztője.

Költészetében szinte minden versforma megtalálható a szabadverstől a szonettig. Önéletrajzi ihletésű prózai munkái mellett tanulmányköteteket és műfordításokat is megjelentetett.

Művei

1944-ig

• A kor ellen. Versek; szerzői, Budapest, 1939
• Adónis siratása; Officina, Budapest, 1942

1945–1956

• Láttátok-e? Versek; Hungária, Budapest, 1948
• Kérdés és felelet. Tanulmányok; Franklin, Budapest, 1949
• Seregszemle. Versek; Hungária, Budapest, 1950
• Példák és feladatok. Irodalmi tanulmányok; Művelt Nép, Budapest, 1951
• A béke erdeje. Versek és versfordítások; Szépirodalmi, Budapest, 1951
• Vallomás a békéről. Költemény; Szépirodalmi, Budapest, 1953
• A Visztula sellője. Lengyelországi útinapló; Szépirodalmi, Budapest, 1954
• Jegenyék a parton; Szépirodalmi, Budapest, 1955
• Talizmán; Szépirodalmi, Budapest, 1956
• Ablakban; Magvető, Budapest, 1956

1957–1989

• Emlék a jelenről. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1958
• Ami élni segít; Magvető, Budapest, 1960
• Tó fölött, ég alatt. Válogatott versek; Szépirodalmi, Budapest, 1962
• A költészet évadai, 1-4.; Magvető, Budapest, 1963–1975
  • 1. 1963
  • 2. 1963
  • 3. 1973
  • 4. Két szó között; 1975
• Tó fölött, ég alatt. Válogatott versek; 2., bővített kiadás; Szépirodalmi, Budapest, 1965
• Szemfényvesztő fügefa. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1963
• Tó fölött, ég alatt. Válogatott versek; 2., bővített kiadás; Szépirodalmi, Budapest, 1965
• Souvenir du présent. Choix de poèmes; franciára fordította: Charles Dobzynski, Eugène Guillevic; Seghers, Paris, 1965 (Auteur du monde)
• Mesék a mese ellen. Költemények prózában; Szépirodalmi, Budapest, 1967
• Füst Milán. Emlékezés és tanulmány; Szépirodalmi, Budapest, 1969 (Arcok és vallomások)
• Hármastükör, 1-3.; Budapest : Szépirodalmi, Budapest, 1970
  • 1. Válogatott versek
  • 2. Válogatott tanulmányok
  • 3. Válogatott műfordítások 
• A mesék második könyve; Szépirodalmi, Budapest, 1972
• A mesék könyve; Szépirodalmi, Budapest, 1974
• Épp ez; Szépirodalmi, Budapest, 1976
• Árnyjáték; Magvető, Budapest, 1977
• A költészet vérszerződése; Szépirodalmi, Budapest, 1977
• Összegyűjtött versek, 1-2.; Szépirodalmi, Budapest, 1978
  • 1. 1937–1976. Arión éneke
  • 2. 1942–1976. Kőkörök
• 1977–1978. Új versek; Békés megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1979
• "Modernnek kell lenni mindenestül"; Magvető, Budapest, 1979 (Gyorsuló idő)
• "Másutt"; Szépirodalmi, Budapest, 1979
• Philoktétész sebe. Bevezetés a modern költészetbe; Gondolat, Budapest, 1980
• Piero della Francesca. Arezzo, San Francesco templom, XV. század; Veszprémi Nyomda, Veszprém, 1980
• Szerelőszőnyeg; Szépirodalmi, Budapest, 1980
• Picasso. Bemutatja Somlyó György; Magyar Helikon, Budapest, 1981
• Megíratlan könyvek; Szépirodalmi, Budapest, 1982
• Részletek egy megírhatatlan versesregényből; Magvető, Budapest, 1983
• Rámpa. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1984
• Que cela. Choix de poèmes. 1962–1985; franciára fordította: Paul Chaulot et al.; Belfond, Paris, 1986
• Parisiens Versek (eredetileg franciául) Edition PAP
• Ami rajtam túl van. Válogatott versek, 1937–1986; Szépirodalmi, Budapest, 1988
• A költészet ötödik évada. Tanulmányok, 1981–1987; Magvető, Budapest, 1988
• Die Rampe. Roman (Rámpa); németre fordította: Peter Scharfe; Volk und Welt, Berlin, 1988
• A macska tízezer létezésmódja. Somlyó György versciklusa. Szántó Piroska krétarajzai; Corvina, Budapest, 1989
• A boglári parton; Vikár Béla Művelődési Ház, Boglárlelle, 1990

1990–

• Palimpszeszt; Orpheusz Könyvek, Budapest, 1990
• Párizsi kettős. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1990
• Talizmán. 101 szonett. 1953–1988; Interart, Budapest, 1990
• Városok; Cserépfalvi, Budapest, 1991
• Nem titok; ill. Sváby Lajos; Jelenkor, Pécs, 1992
• Füst Milán vagy A lesütöttszemű ember. Emlékezés és tanulmány; Balassi, Budapest, 1993
• Az elvitathatatlan hely. Tanulmányok; Magyar Írószövetség–Belvárosi, Budapest, 1994 (Bibliotheca Hungarica)
• A negyedik szoba. Versek, 1992–1993; Seneca, Budapest, 1994 (Thesaurus)
• Rámpa. Regény; 2. jav. kiad.; Ab Ovo, Budapest, 1995
• Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek)
• Törésvonalak; Seneca, Budapest, 1997
• Seb és kés. Válogatott versek, 1972–1997; Seneca, Budapest, 1998
• Mesék a mese ellen / Contrefables; franciára fordította: Guillevic, Lorand Gaspar, előszó Guillevic, ill. a szerző; Jelenkor, Pécs, 1999
• Cantata Tremenda. Bírák könyve 19-21; Tótfalusi Kis Miklós Ipari Műszaki Szakközépiskola, Budapest, 2000 ("Génius" könyvek)
• Philoktétésztől Ariónig. Válogatott tanulmányok, 1-2.; Jelenkor, Pécs, 2000
• Somlyó György válogatott versei; utószó Lator László; Unikornis, Budapest, 2000 (A magyar költészet kincsestára)
• Önéletrajzaimból; Enciklopédia, Budapest, 2001
• Lignes de fracture. Choix de poèmes 1974–1999; franciára fordította: Lorand Gaspar, Sarah Clair; Belin, Paris, 2001 (L'extrême contemporain)
• Ahol van. Versek, 1997–2002; Jelenkor, Pécs, 2002
• A vers – a versben; Jelenkor, Pécs, 2004
• Talizmán. 138 szonett; Enciklopédia, Budapest, 2005
• Írjak? Ne írjak?; Nap, Budapest, 2005 (Magyar esszék)
• Somlyó György; vál., szerk., tan., jegyz. Tomaji Attila; Alexandra, Pécs, 2005 (Kossuth-díjas írók)
• Favole contro la favola; szerk. Cinzia Franchi, Nóra Pálmai; Lithos, Roma, 2007 (Podium Pannonicum, 5.)

Műfordításai

• Paul Valéry: Válogatott versei és oxfordi előadása a költészetről (1945)
• William Shakespeare: II. Richárd (1949)
• André Gide: A tékozló fiú hazatérése (1957)
• Szélrózsa.. Összegyűjtött versfordítások, 1-2.; Magvető, Budapest, 1958–1965
  • 1. 1938–1958
  • 2. Huszadik század
• Jean Anouilh: Médeia (1959)
• Ismeretlen szerző: Fevershami Arden (1961)
• Victor Hugo: Marion Delorme (1962)
• Alphonse de Lamartine: Graziella (1963)
• Jean Racine összes drámái (1963). Budapest, Magyar Helikon. Phaedra. Somlyó György fordításában lásd 607–672. p.
• Honoré de Balzac: Újabb tanulmány a nőkről (1963)
• Octavio Paz: Napköve
• Kavafisz: A barbárokra várva (1968 – Vas Istvánnal)
• Szélrózsa. Összegyűjtött versfordítások, 1-2.; javított, bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1973
• Paul Valéry: Két párbeszéd (1973)
• Eugène Guillevic: Val, vel (1973)
• Az utazás. Francia költők antológiája Charles Baudelaire-től Marc Cholodenkóig; Magvető, Budapest, 1984
• "Miért hal meg az ember?". Drámafordítások; Szépirodalmi, Budapest, 1984
• Jorge Luis Borges: Okok, jelek, dolgok (1984) – A másik, aki ugyanaz (1990)
• Octavio Paz: A meztelen jelenés – Marcel Duchamp (1990 – Csuday Csabával)
• Georges Bataille: A szem története – Madame Edwarda (1991)
• Szélrózsa. Összegyűjtött versfordítások, 1-3.; Tevan, Békéscsaba, 1993–1998
  • 1. Klasszikusok; jegyz. Szilágyi János György; 3. javított, bővített kiadás; 1993
  • 2. Az utazás. Francia költők antológiája Baudelaire-től napjainkig; 2. bővített, javított kiadás; 1995
  • 3. XX. század; 3. javított, bővített kiadás; 1998
• Paul Valéry: Füzetek (1997)
• Louis Aragon válogatott versei (1964) – a kötetet szerkesztette és a művek jelentős részét fordította

Díjai

• József Attila-díj (1950, 1951, 1954, 1966)
• Officier de l'Ordre des Arts et des Lettres (1984)
• Déry Tibor-díj (1987)
• Forintos-díj (1987)
• A Magyar Köztársaság Zászlórendje (1990)
• Kassák Lajos-díj (1992)
• Illyés Gyula-díj (1994)
• Magyar PEN Emlékérem (1994)
• Gabriela Mistral Emlékérem (1996)
• Kossuth-díj (1997)
• Budapestért díj (1998)
• A Jelenkor Kiadó Könyvdíja (2000)
• Füst Milán-díj (2001)
• Pablo Neruda-emlékérem (2004)

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Somlyó György témában.

• Jelenkor kiadó
• Somlyó György pályájáról, Tóth Franciska interjúja
• Nekrológ
• Somlyó György: Önéletrajzaimból
• Petőcz András Somlyó Györgyöt búcsúztató verse [1] Archiválva 2007. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Petőcz András írása Somlyó Györgyről Archiválva 2020. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Somlyó György a PORT.hu-n (magyarul)
• Somlyó György profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
• Csányi László: Somlyó György; Akadémiai, Bp., 1988 (Kortársaink)
• Somlyó György; vál., szerk., bev., jegyz. Tomaji Attila; Alexandra, Pécs, 2005 (Kossuth-díjas írók)
• Pomogáts Béla: Arion lantja. Tanulmányok Somlyó György költészetéről; Littera Nova, Bp., 2009 (Magister könyvek)