Orbán Ottó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Orbán Ottó
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Született 1936. május 20.
Budapest
Elhunyt 2002. május 26. (66 évesen)
Szigliget
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Házastársa Orbán Júlia (1962-2002)
Foglalkozása költő, esszéíró, műfordító, egyetemi tanár
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1956–)
Kitüntetései József Attila-díj (1973, 1985)
Déry Tibor-díj (1986)
Alföld-díj (1992)
Kossuth-díj (1992)
Pro Literatura díj (életmű) (1997)

Orbán Ottó aláírása
Orbán Ottó aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Ottó témájú médiaállományokat.

Orbán Ottó született Szauer Ottó (Budapest, 1936. május 20.Szigliget, 2002. május 26.) magyar költő, esszéíró, műfordító, egyetemi vendégoktató; a Magyar PEN Club alelnöke, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

„Életem hatvankettedik évébe
fojt engemet a jó sorsom kévébe,
nem takarít be régi rakott csűrébe,
vet helyette dögkeselyűk csőrébe.
– Orbán: Ottó: Magára igazítja Arany János négy sorát[2]

Élete[szerkesztés]

Kisgyermekként veszítette el édesapját a második világháború legvégén (1945-ben 9 éves volt). 1945 után félárvaként a Sztehlo Gábor vezette Gaudiopolis-Örömvárosban nevelkedett. Érettségi vizsgát 1954-ben tett, majd többszöri próbálkozást követően 1956-ban vették fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak 3 szemesztert végzett el, 1958-ban kórházba került, s később már nem folytatta tanulmányait, diplomát nem szerzett. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író. 1962-től tagja a Magyar Írók Szövetségének.

1981-1991 között a Kortárs című folyóirat rovatvezetője, 1991-1998 között főmunkatársa volt. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa volt. Első tanulmányútján Indiában járt 1968-ban, 1976-ban pedig az USA-ban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem meghívott tanára volt.

Munkássága[szerkesztés]

Már egészen fiatalon, diákkorában kezd verseket írni, hamarosan „csodagyerekként” tartották számon. Első kötete 24 éves (1960) korában jelent meg.

Az 1960-as évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg.

Az 1970-es évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kapott a versbeszédben az irónia. Lírája a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonította magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. Műfordítói tevékenysége kivételesen széles körű volt, fő területei az angol–amerikai és a spanyol nyelvű költészet, de az ókortól napjainkig a legkülönfélébb nyelvekből fordított.

2002. május 26-án, 66 éves korában hunyt el.

Művei[szerkesztés]

  • Fekete ünnep; Magvető, Bp., 1960
  • A teremtés napja; Magvető, Bp., 1963
  • Búcsú Betlehemtől; Magvető, Bp., 1967
  • A föltámadás elmarad; Magvető, Bp., 1971
  • Ablak a földre; Magvető, Bp., 1973
  • Emberáldozat; Magvető, Bp., 1973
  • Kati-patika; ill. Bálint Endre; Móra, Bp., 1973
  • Szegénynek lenni; Magvető, Bp., 1974 (válogatott versek)
  • Távlat a történethez; Magvető, Bp., 1976
  • Eszterlánc; Móra, Bp., 1977
  • A világ teremtése és egyéb badarságok; Magvető, Bp., 1977 (szatirikus versek, paródiák)
  • A visszacsavart láng; Magvető, Bp., 1979
  • Honnan jön a költő?; Magvető, Bp., 1980
  • Az alvó vulkán. Versek; Magvető, Bp., 1981
  • Helyzetünk az óceánon. Versregény; Magvető, Bp., 1983
  • Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek; Magvető, Bp., 1984
  • A mesterségről; Kozmosz Könyvek, Bp., 1984
  • Mese a csodálatos nyárról; rajz Hajnal Gabriella; Móra, Bp., 1984 (Óvodások könyvespolca)
  • Összegyűjtött versek; Magvető, Bp., 1986
  • A fényes cáfolat; Magvető, Bp., 1987
  • Ablak a földre; 2. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1989
  • A kozmikus gavallér; Orpheusz Könyvek, Bp., 1990
  • A XX. század költői (1990)
  • Szép versek (versek, 1991) Orpheusz
  • Egyik oldaláról a másikra fordul; él; Magvető, Bp., 1992
  • A keljföljancsi jegyese. Versek; Századvég, Bp., 1992
  • Útkereszteződés Minneapolisban. Ötvenegy vers Amerikából; Holnap, Bp., 1993
  • A költészet hatalma. Versek a mesterségről és a mindenségről; Kortárs, Bp., 1994
  • Cédula a romokon. Esszék és egyéb arcátlanságok; Magvető, Bp., 1994
  • Kocsmában méláz a vén kalóz. Új versek 1993–94; Helikon, Bp., 1995
  • Hallod-e te sötét árnyék. Új versek, 1995–96; fotó Szilágyi Lenke; Magvető, Bp., 1996
  • Válogatott versek; utószó Lator László; Unikornis, Bp., 1998 (A magyar költészet kincsestára)
  • Lakik a házunkban egy költő. Új versek, 1999; Magvető, Bp., 1999
  • A bor és a víz vetélkedés. Vásári moralitás egy régi magyar vígjátéktöredék alapján; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, Bp., 2000 ("Génius" könyvek)
  • Eszterlánc / Kati-patika; Magvető, Bp., 2000
  • Fejraport (versek magyarul és angolul, 2001)
  • Boreász sörénye. Rajzok és falfirkák; Magvető, Bp., 2001
  • Az éjnek rémjáró szaka; Magvető, Bp., 2002
  • Ostromgyűrűben. Versek; Magvető, Bp., 2002
  • Ostromgyűrűben. In memoriam Orbán Ottó; vál., szerk., összeáll. Lator László; Nap, Bp., 2003 (In memoriam)
  • Orbán Ottó összegyűjtött versei 1-2.; szerk., szöveggond., utószó Dérczy Péter; Magvető, Bp., 2003
  • The witching time of night; angolra ford. Peter Zollman; Atlantis-Centaur, Chicago, 2003
  • Színpompás ostrom. Kabdebó Lóránt életműinterjúja Orbán Ottóval; jegyz. Nyerges Gábor Ádám; Magvető, Bp., 2016 (Tények és tanúk, 121.), ISBN 9789631433852
  • Orbán Ottó összegyűjtött prózai munkái, 1-2.; Magvető, Bp., 2019
    • 1. Barbarus utazásai. Útirajzok
    • 2. Rejtett működés. Esszék, cikkek, kisprózák

Műfordításai[szerkesztés]

  • Barbara Garson: Macbird (verses dráma, 1968)
  • Aranygyapjú. Válogatott versfordítások; Európa, Bp., 1972
  • Robert Lowell: Közel az óceán (válogatott versek, 1972)
  • Allen Ginsberg: Nagyáruház Kaliforniában (Eörsi Istvánnal, válogatott versek, 1973)
  • Robert Lowell: Régi dicsőségünk (3 verses dráma, 1973)
  • José Hernández: Martín Fierro (argentin népi eposz, 1977)
  • Kurt Vonnegut: Macskabölcső (regény, 1978)
  • V. Aleixandre: Testedből számkivetve (Tornai Józseffel, válogatott versek, 1979)
  • Kurt Vonnegut: Börleszk, avagy nincs többé magány (regény, 1981)
  • Kurt Vonnegut: Börtöntöltelék (regény, 1983)
  • Robert Lowell: Történelem (válogatott versek, 1983)
  • Allen Ginsberg: A leples bitang (Eörsi Istvánnal, Györe Balázzsal, válogatott versek, 1984)
  • Allen Ginsberg: Halál van Gogh fülére (Eörsi Istvánnal, versek, 1996)
  • Hatvan év alatt a Föld körül. Összegyűjtött versfordítások, 1-3.; Magvető, Bp., 1998

Színházi munkái[szerkesztés]

Szerzőként[szerkesztés]

  • Sok téma keres egy szerzőt (1961)
  • Így írunk mi! (1962)
  • Vándor-móka (1978)
  • Köz-társasági huntzutságok (1979)

Íróként[szerkesztés]

  • Tekergő (2009)

Műfordítóként[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]