Orbán Ottó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Orbán Ottó
Orbán Ottó.jpg
Született 1936. május 20.
Budapest
Elhunyt 2002. május 26. (66 évesen)
Szigliget
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Orbán Júlia (1962-2002)
Foglalkozása költő, esszéíró, műfordító, egyetemi tanár
Díjak József Attila-díj (1973, 1985)
Déry Tibor-díj (1986)
Alföld-díj (1992)
Kossuth-díj (1992)
Pro Literatura díj (életmű) (1997)

Orbán Ottó aláírása
Orbán Ottó aláírása

Orbán Ottó PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Ottó témájú médiaállományokat.

Orbán Ottó (Budapest, 1936. május 20.Szigliget, 2002. május 26.) magyar költő, esszéíró, műfordító, egyetemi vendégoktató; a Magyar PEN Club alelnöke, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

„Életem hatvankettedik évébe
fojt engemet a jó sorsom tévébe,
nem takarít be régi rakott csűrébe,
vet helyette dögkeselyűk csőrébe.
– Orbán: Ottó: Magára igazítja Arany János négy sorát[1]

Élete[szerkesztés]

Kisgyermekként veszítette el édesapját a második világháború legvégén (1945-ben 9 éves volt). 1945 után félárvaként a Sztehlo Gábor vezette Gaudiopolis-Örömvárosban nevelkedett. Érettségi vizsgát 1954-ben tett, majd többszöri próbálkozást követően 1956-ban vették fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak 3 szemesztert végzett el, 1958-ban kórházba került, s később már nem folytatta tanulmányait, diplomát nem szerzett. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író. 1962-től tagja a Magyar Írók Szövetségének.

1981-1991 között a Kortárs című folyóirat rovatvezetője, 1991-1998 között főmunkatársa volt. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa volt. Első tanulmányútján Indiában járt 1968-ban, 1976-ban pedig az USA-ban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem meghívott tanára volt.

Munkássága[szerkesztés]

Már egészen fiatalon, diákkorában kezd verseket írni, hamarosan „csodagyerekként” tartották számon. Első kötete 24 éves (1960) korában jelent meg.

Az 1960-as évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg.

Az 1970-es évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kapott a versbeszédben az irónia. Lírája a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonította magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. Műfordítói tevékenysége kivételesen széles körű volt, fő területei az angol–amerikai és a spanyol nyelvű költészet, de az ókortól napjainkig a legkülönfélébb nyelvekből fordított.

2002. május 26-án, 66 éves korában hunyt el.

Művei[szerkesztés]

  • Fekete ünnep (versek, 1960) Magvető Kiadó
  • A teremtés napja (versek, 1963) Magvető Kiadó
  • Búcsú Betlehemtől (versek, 1967) Magvető Kiadó
  • A föltámadás elmarad (versek, 1971) Magvető Kiadó
  • Ablak a földre. Indiai útinapló (esszé, 1973, Bővített kiadás: 1989) Magvető Kiadó
  • Emberáldozat (versek, 1973) Magvető Kiadó
  • Kati-patika (gyermekversek, 1973) Móra
  • Szegénynek lenni (válogatott versek, 1974) Magvető Kiadó
  • Távlat a történethez (versek, 1976) Magvető Kiadó
  • Eszterlánc (gyermekversek, 1977) Móra
  • A világ teremtése és egyéb badarságok (szatirikus versek, paródiák, 1977) Magvető Kiadó
  • A visszacsavart láng (versek, 1979) Magvető Kiadó
  • Honnan jön a költő? (esszék, 1980) Magvető Kiadó
  • Az alvó vulkán (versek, 1981) Magvető Kiadó
  • Helyzetünk az óceánon. Versregény (válogatott prózaversek, 1983) Magvető Kiadó
  • Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek (versek, 1984) Magvető Kiadó
  • A mesterségről (válogatott versek költőkről és a költészetről, 1984)
  • Mese a csodálatos nyárról (gyermekmesék, 1984)
  • Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1986) Magvető Kiadó
  • A fényes cáfolat (versek, 1987) Magvető Kiadó
  • A kozmikus gavallér (versek, 1990)
  • A XX. század költői (1990)
  • Szép versek (versek, 1991) Orpheusz
  • Egyik oldalról a másikra fordul; él (versek, 1992) Magvető Kiadó
  • A keljföljancsi jegyese (versek, 1992)
  • Útkereszteződés Minneapolisban (versek, 1993)
  • A költészet hatalma. Versek a mindenségről és a mesterségről (válogatott versek, 1994)
  • Cédula a romokon (esszék, 1994) Magvető Kiadó
  • Kocsmában méláz a vén kalóz (versek, 1995) Helikon
  • Hallod-e te sötét árnyék? (versek, 1996) Magvető Kiadó
  • Hatvan év alatt a föld körül I-III. Válogatott versek (válogatott versek, 1998) Magvető Kiadó
  • Lakik a házunkban egy költő (új versek, 1999) Magvető Kiadó
  • Fejraport (versek magyarul és angolul, 2001)
  • Boreász sörénye. Rajzok és falfirkák; Magvető, Bp., 2001
  • Az éjnek rémjáró szaka; Magvető, Bp., 2002
  • Ostromgyűrűben. Versek; Magvető, Bp., 2002
  • Ostromgyűrűben. In memoriam Orbán Ottó; vál., szerk., összeáll. Lator László; Nap, Bp., 2003 (In memoriam)
  • Orbán Ottó összegyűjtött versei 1-2.; szerk., szöveggond., utószó Dérczy Péter; Magvető, Bp., 2003
  • The witching time of night; angolra ford. Peter Zollman; Atlantis-Centaur, Chicago, 2003
  • Színpompás ostrom lángoló házakkal. Kabdebó Lóránt életműinterjúja Orbán Ottóval; jegyz. Nyerges Gábor Ádám; Magvető, Bp., 2016, (a Tények és tanúk sorozatban)

Műfordításai[szerkesztés]

  • Barbara Garson: Macbird (verses dráma, 1968)
  • Aranygyapjú (válogatott versfordítások, 1972)
  • Robert Lowell: Közel az óceán (válogatott versek, 1972)
  • Allen Ginsberg: Nagyáruház Kaliforniában (Eörsi Istvánnal, válogatott versek, 1973)
  • Robert Lowell: Régi dicsőségünk (3 verses dráma, 1973)
  • José Hernández: Martín Fierro (argentin népi eposz, 1977)
  • Kurt Vonnegut: Macskabölcső (regény, 1978)
  • V. Aleixandre: Testedből számkivetve (Tornai Józseffel, válogatott versek, 1979)
  • Kurt Vonnegut: Börleszk, avagy nincs többé magány (regény, 1981)
  • Kurt Vonnegut: Börtöntöltelék (regény, 1983)
  • Robert Lowell: Történelem (válogatott versek, 1983)
  • Allen Ginsberg: A leples bitang (Eörsi Istvánnal, Györe Balázzsal, válogatott versek, 1984)
  • Allen Ginsberg: Halál van Gogh fülére (Eörsi Istvánnal, versek, 1996)
  • Hatvan év alatt a Föld körül I.-III. (összegyűjtött versfordítások, 1998)

Színházi munkái[szerkesztés]

Szerzőként[szerkesztés]

  • Sok téma keres egy szerzőt (1961)
  • Így írunk mi! (1962)
  • Vándor-móka (1978)
  • Köz-társasági huntzutságok (1979)

Íróként[szerkesztés]

  • Tekergő (2009)

Műfordítóként[szerkesztés]

  • Kalózok szeretője (1965)
  • Barbara Garson: Macbird (1968)
  • Spanyol Izabella (1976)
  • Chaucer: Canterbury mesék (2006)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • Dr. Gremsperger László-Gyeskó Ágnes: Ki kicsoda a magyar irodalomban?, Budapest, Könyvkuckó kiadó, 1999 ISBN 9-638157-91-7

Külső hivatkozások[szerkesztés]