Orbán Ottó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orbán Ottó
Orbán Ottó.jpg
Született 1936. május 20.
Budapest
Elhunyt 2002. május 26. (66 évesen)
Szigliget
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Orbán Júlia (1962-2002)
Foglalkozása költő, esszéíró, műfordító, egyetemi tanár
Díjak József Attila-díj (1973, 1985)
Déry Tibor-díj (1986)
Alföld-díj (1992)
Kossuth-díj (1992)
Pro Literatura-díj (életmű) (1997)

Orbán Ottó aláírása
Orbán Ottó aláírása

Orbán Ottó PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Ottó témájú médiaállományokat.

Orbán Ottó (Budapest, 1936. május 20.Szigliget, 2002. május 26.) magyar költő, esszéíró, műfordító, egyetemi vendégoktató; a Magyar PEN Club alelnöke, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

„Életem hatvankettedik évébe
fojt engemet a jó sorsom tévébe,
nem takarít be régi rakott csűrébe,
vet helyette dögkeselyűk csőrébe.
– Orbán: Ottó: Magára igazítja Arany János négy sorát[1]

Élete[szerkesztés]

Kisgyermekként veszítette el édesapját a második világháború legvégén (1945-ben 9 éves volt). 1945 után félárvaként a Sztehlo Gábor vezette Gaudiopolis-Örömvárosban nevelkedett. Érettségi vizsgát 1954-ben tett, majd többszöri próbálkozást követően 1956-ban vették fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak 3 szemesztert végzett el, 1958-ban kórházba került, s később már nem folytatta tanulmányait, diplomát nem szerzett. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író. 1962-től tagja a Magyar Írók Szövetségének.

1981-1991 között a Kortárs című folyóirat rovatvezetője, 1991-1998 között főmunkatársa volt. 1998-tól az Élet és Irodalom munkatársa volt. Első tanulmányútján Indiában járt 1968-ban, 1976-ban pedig az USA-ban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem, valamint a Minnesotai Egyetem meghívott tanára volt.

Munkássága[szerkesztés]

Már egészen fiatalon, diákkorában kezd verseket írni, hamarosan „csodagyerekként” tartották számon. Első kötete 24 éves (1960) korában jelent meg.

Az 1960-as évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg.

Az 1970-es évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kapott a versbeszédben az irónia. Lírája a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonította magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. Műfordítói tevékenysége kivételesen széles körű volt, fő területei az angol–amerikai és a spanyol nyelvű költészet, de az ókortól napjainkig a legkülönfélébb nyelvekből fordított.

2002. május 26-án, 66 éves korában hunyt el.

Művei[szerkesztés]

  • Fekete ünnep (versek, 1960) Magvető Kiadó
  • A teremtés napja (versek, 1963) Magvető Kiadó
  • Búcsú Betlehemtől (versek, 1967) Magvető Kiadó
  • A föltámadás elmarad (versek, 1971) Magvető Kiadó
  • Ablak a földre. Indiai útinapló (esszé, 1973, Bővített kiadás: 1989) Magvető Kiadó
  • Emberáldozat (versek, 1973) Magvető Kiadó
  • Kati-patika (gyermekversek, 1973) Móra
  • Szegénynek lenni (válogatott versek, 1974) Magvető Kiadó
  • Távlat a történethez (versek, 1976) Magvető Kiadó
  • Eszterlánc (gyermekversek, 1977) Móra
  • A világ teremtése és egyéb badarságok (szatirikus versek, paródiák, 1977) Magvető Kiadó
  • A visszacsavart láng (versek, 1979) Magvető Kiadó
  • Honnan jön a költő? (esszék, 1980) Magvető Kiadó
  • Az alvó vulkán (versek, 1981) Magvető Kiadó
  • Helyzetünk az óceánon. Versregény (válogatott prózaversek, 1983) Magvető Kiadó
  • Szép nyári nap, a párkák szótlanul figyelnek (versek, 1984) Magvető Kiadó
  • A mesterségről (válogatott versek költőkről és a költészetről, 1984)
  • Mese a csodálatos nyárról (gyermekmesék, 1984)
  • Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, 1986) Magvető Kiadó
  • A fényes cáfolat (versek, 1987) Magvető Kiadó
  • A kozmikus gavallér (versek, 1990)
  • A XX. század költői (1990)
  • Szép versek (versek, 1991) Orpheusz
  • Egyik oldalról a másikra fordul; él (versek, 1992) Magvető Kiadó
  • A keljföljancsi jegyese (versek, 1992)
  • Útkereszteződés Minneapolisban (versek, 1993)
  • A költészet hatalma. Versek a mindenségről és a mesterségről (válogatott versek, 1994)
  • Cédula a romokon (esszék, 1994) Magvető Kiadó
  • Kocsmában méláz a vén kalóz (versek, 1995) Helikon
  • Hallod-e te sötét árnyék? (versek, 1996) Magvető Kiadó
  • Hatvan év alatt a föld körül I-III. Válogatott versek (válogatott versek, 1998)Magvető Kiadó
  • Lakik a házunkban egy költő (új versek, 1999) Magvető Kiadó
  • Fejraport (versek magyarul és angolul, 2001)
  • Boreász sörénye. Rajzok és falfirkák; Magvető, Bp., 2001
  • Az éjnek rémjáró szaka; Magvető, Bp., 2002
  • Ostromgyűrűben. Versek; Magvető, Bp., 2002
  • Ostromgyűrűben. In memoriam Orbán Ottó; vál., szerk., összeáll. Lator László; Nap, Bp., 2003 (In memoriam)
  • Orbán Ottó összegyűjtött versei 1-2.; szerk., szöveggond., utószó Dérczy Péter; Magvető, Bp., 2003
  • The witching time of night; angolra ford. Peter Zollman; Atlantis-Centaur, Chicago, 2003
  • Színpompás ostrom lángoló házakkal. Kabdebó Lóránt életműinterjúja Orbán Ottóval; jegyz. Nyerges Gábor Ádám; Magvető, Bp., 2016 (Tények és tanúk)

Műfordításai[szerkesztés]

Színházi munkái[szerkesztés]

Szerzőként[szerkesztés]

  • Sok téma keres egy szerzőt (1961)
  • Így írunk mi! (1962)
  • Vándor-móka (1978)
  • Köz-társasági huntzutságok (1979)

Íróként[szerkesztés]

  • Tekergő (2009)

Műfordítóként[szerkesztés]

  • Kalózok szeretője (1965)
  • Barbara Garson: Macbird (1968)
  • Spanyol Izabella (1976)
  • Chaucer: Canterbury mesék (2006)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • Dr. Gremsperger László-Gyeskó Ágnes: Ki kicsoda a magyar irodalomban?, Budapest, Könyvkuckó kiadó, 1999 ISBN 9-638157-91-7

Külső hivatkozások[szerkesztés]