Kiss Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiss Anna
Kiss Anna 1987.jpg
Élete
Született 1939. január 26. (78 éves)
Gyula
Nemzetiség magyar
Szülei Kiss Sándor
Csősz Erzsébet
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) dráma, vers
Első műve Fabábu (versek, 1971)
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1975, 1992)
Alföld-díj (1980)
Déry Tibor-díj (1993)
Esztergom és Székesfehérvár millecentenáriumi drámapályázata, I. díj (1998)
Arany János-díj (2002)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2008)
Balassi Bálint-emlékkard (2015)
Kossuth-díj (2016)
A Nemzet Művésze (2017)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Anna témájú médiaállományokat.

Kiss Anna (Gyula, 1939. január 26.–) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas (1975, 1992) magyar költő, drámaíró, író. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007).

Életpályája[szerkesztés]

Kiss Anna 1939. január 26-án született Gyulán, a Zsadányban élő Kiss Sándor szabómester és Csősz Erzsébet házasságából. Ősei földművesek, mesteremberek voltak. 1957–1961 között a Debreceni Orvostudományi Egyetemen tanult, de tanulmányait félbeszakította. Ezután a Szegedi Tanárképző Főiskolán végzett magyar-orosz szakon 1966-ban, közben 1961–1963 között a Hortobágyon kollégiumi nevelőtanári beosztásban dolgozott. 1963–1979 között Budapesten tanított. 1975-től a Magyar Írószövetség és a Művészeti Alap tagja. 1979-től írásaiból él. 1990-1994 között a Tekintet című folyóiratot szerkesztette. 1997-től az Artisjus tagja lett. 2007 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Munkássága[szerkesztés]

Kiss Anna dedikál az Ünnepi Könyvhéten.
Budapest, 2010. június.

Az Alföld mutatta be (1967), majd a Költők egymás közt című antológia Nagy László bevezetőjével. Költészetének forrása a folklór, a mese, az archaikus népdal, a ballada, a régi magyar költői nyelv. A népi kultúra, a paraszti-kézművesi lét motívumait felhasználva mítoszt teremtett. Költészete képzőművészeti törekvésekhez is köthető, Berki Viola, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Schéner Mihály művészeti elképzeléseihez kapcsolható. Gyermekeknek írt munkái, hangjátékai, drámái is jelentősek. Hangjátékait sugározták a rádióban, több drámája színre került, köztük Bolondmalom c. gyermekeknek írt darabját Kaposvárott játszották 1984-1985-ben.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Versek[szerkesztés]

  • Fabábu (1971)
  • Feketegyűrű (1974)
  • Kísértenek (1976)
  • Világok (versek, verses drámák, 1978)
  • A viszony (1983)
  • Az idő (1986)
  • Az esély (verses drámák, 1990)
  • A jelenlét (1993)
  • Genitivus (1995)
  • Másik idő (1999)
  • De (2001)
  • Az éden íze (Trilógia I., 2006)
  • Gryllus Vilmos–Kiss Anna; Helikon, Bp., 2006 (Hangzó Helikon + CD)
  • Az úrnő ezüst ujja (Trilógia II., 2008)
  • Szélörvények vonulnak (Trilógia III., 2010)
  • Jár nyomomban; Kortárs, Bp., 2011 (Kortárs vers)
  • Lepkék útján a lélek; Kortárs, Bp., 2012 (Kortárs vers)
  • Gyolcs. Összegyűjtött versek; Kortárs, Bp., 2014

Gyermekversek[szerkesztés]

  • A holdnak háza van (1978)
  • Hol van a világ vége? (1981)
  • Tükörképek (prózaversek, 1983)
  • Máktündérek, csutkanépek (1984)
  • Alattunk is laknak, felettünk is laknak (1985)
  • Ünnepnapok, évszakok (1992)
  • Szeles könyv (2000)

Meseregények[szerkesztés]

  • A téli utak ördöge (1987)
  • Tündér a ruháskosárban (1989)
  • Szeleskönyv (2000)

Hangjátékok[szerkesztés]

  • Basarózsák
  • A macskaprémkalapos hölgy
  • A Kaszás

Hangjátékok gyermekeknek[szerkesztés]

  • Ősztől őszig
  • Egyedül

Színre vitt drámák[szerkesztés]

  • A macskaprémkalapos hölgy
  • Kuporgó
  • Borza
  • Basarózsák[1]

Színre vitt drámák gyermekeknek[szerkesztés]

  • Bolondmalom
  • Hol van a világ vége?
  • Alma és hold a tükrömben

Díjak, ösztöndíjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. In: Hét szép magyar komédia : színműve[k] / [utóhang: Nánay István]. Budapest : Napvilág Kiadó, 1998. 449 p. ISBN 9639082368
  2. Kiss Anna, Csukás István és Dévényi Sándor lettek a Nemzet Művészei origo.hu - 2017. november 3.

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1047. o. ISBN 9630568063  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 9638607106
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9638157917
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 9638477644
  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 9789631787283  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]