Kabdebó Lóránt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kabdebó Lóránt
A 2012-es Könyvheti dedikáláson
A 2012-es Könyvheti dedikáláson
Született1936. augusztus 9.
Budapest
Elhunyt2022. január 24. (85 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaDobos Marianne
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozat
  • az irodalomtudományok kandidátusa (1969)
  • Az irodalomtudományok doktora (1990)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kabdebó Lóránt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kabdebó Lóránt (Budapest, 1936. augusztus 9. – 2022. január 24.) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Sokoldalú munkásságában kiemelkedő fontossággal bírt Szabó Lőrinc életművének aprólékos feldolgozása.[2][3] Számos önálló kötet és monográfia szerzője, Szabó Lőrinc-életműkiadások gondozója, a Pécsi és a Miskolci Egyetem tudományszervező egyénisége. Miskolc díszpolgára.

Életútja[szerkesztés]

Erdélyi örmény nemesi Kápdebó család leszármazottja.[4][5][6] Szülei Kabdebó János és Farkas Magda. 1964-ben házasodott, felesége Dobos Marianne kohómérnök, közíró. Két gyermeke van, Kabdebó Tamás (1965) és Kabdebó György (1966).

Már fiatalon kitűnt szorgalma, tudományos érdeklődése, iskolás korában számos tanulmányi versenyt megnyert. 1958-ban végzett az ELTE BTK magyar–történelem szakán.

1958–1970-ben Miskolcon dolgozott középiskolai tanárként, 1962 és 1984 között a Napjaink című folyóirat rovatvezetője, illetve főszerkesztő-helyettese volt. Karikatúrákon is megörökítették, ahogy Kabdebó tanár úr „küzd” a feltörekvő fiatal írókkal. 1962-ben megszerezte az egyetemi doktori fokozatot, 1969-ben pedig az irodalomtudomány kandidátusa lett.

1970-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa. Itt, 1972-től 89-ig osztályvezetőként dolgozott, majd 1989–1991-ben tudományos tanácsadó lett. Itt kezdte el azt a több évtizedes munkát, amelynek eredménye a háromkötetes Szabó Lőrinc-monográfia (Szabó Lőrinc lázadó évtizede, 1970; Útkeresés és különbéke, 1974; Az összegezés ideje, 1980) és a Vers és valóság című visszaemlékező kötet. Bábáskodott az irodalomtörténet szempontjából fontos gyűjteményes kötetek, visszaemlékezések kiadásánál is. 1990-ben szerezte meg az irodalomtudomány doktora (DSc) címet.[7]

1989 és 1993 között a JPTE Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezetője volt, 1991-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Kulcsszerepe volt a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának létrehozásában, a magyar irodalmi, történelmi és modern filológiai tanszékek megalapításában. 1993 és 1997 között igazgatta a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetét, 1997-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja lett. 1990–91-ben a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára volt.

1993 és 1998 között az Irodalomtörténet főszerkesztője volt. A Digitális Irodalmi Akadémia Szabó Magda-szakértője 1998-tól, Szabó Lőrinc-szakértője 1999-től. Megalapította az Irodalomtudomány című folyóiratot és a Szabó Lőrinc-füzetek című sorozatot. 2005-ig az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője volt. 2006-tól a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

1997-ben megalapította az OTKA által is támogatott Szabó Lőrinc Kutatóhelyet, ahol fiatal kutatók és doktoranduszok folytatják a Szabó Lőrinc-életmű feltárását és értékelését (Szabó Lőrinc külföldi útjai, betegségei, műfordításai, gyorsírásos művei és jegyzetei), emellett Szabó Lőrinc kiadatlan műfordításait is folyamatosan közlik.

A Szentpéteri kapui temetőben nyugszik.[8]

Díjai[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • A Miskolci Egyetemen róla elnevezett szakkollégium működik Kabdebó Lóránt Multidiszciplináris Szakkollégium néven.[forrás?]
  • 2023-ban a Miskolci Egyetemen avatták Kabdebó Lóránt bronz mellszobrát, Juha Richárd alkotását.[forrás?]

Főbb művei[szerkesztés]

Kötetek[szerkesztés]

  • Dayka Gábor költői pályája; Városi Könyvtár, Miskolc, 1968 (Borsod-miskolci füzetek. Irodalomtörténet)
  • Szabó Lőrinc lázadó évtizede, 1918–1928 (1970)
  • Vita a Nyugatról. Az 1972. április 27-i Nyugat-konferencia alapján; szerk., sajtó alá rend. Kabdebó Lóránt; PIM–NPI, Bp., 1973 (Irodalmi múzeum)
  • Útkeresés és különbéke. Szabó Lőrinc 1929–1944; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről; szerk., sajtó alá rend. Kabdebó Lóránt; NPI–PIM, Bp., 1975
  • 50 éves a Korunk. Az 1976. május 20-21-i emlékülés alapján; szerk., sajtó alá rend. Kabdebó Lóránt; NPI, Bp., 1977 (Irodalmi múzeum)
  • Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára; szerk. Kabdebó Lóránt; PIM–NPI, Bp., 1979
  • Versek között. Tanulmányok, kritikák; Magvető, Bp., 1980 (Elvek és utak)
  • Az összegezés ideje. Szabó Lőrinc, 1945–1957; Szépirodalmi, Bp., 1980
  • Szabó Lőrinc (1985)
  • Lakatos István (1986)
  • Az Újhold költői. Hat tanulmány (1988)
  • „A magyar költészet az én nyelvemen beszél.” A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében (1992, második kiadás 1996)
  • "Szintézis nélküli évek". Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában; szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő; Janus Pannonius, Pécs, 1993 (JPTE irodalomtudományi füzetek)
  • A Holocaust a művészetekben; szerk. Kabdebó Lóránt, Schmidt Erzsébet; Janus Pannonius, Pécs, 1994 (JPTE irodalomtudományi füzetek)
  • Jánosy István (1994)
  • Az irodalomértés horizontjai. Párbeszéd irodalomtudományunk modern hagyományával; szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő; Janus Pannonius, Pécs, 1995 (JPTE irodalomtudományi füzetek)
  • Vers és próza a modernség második hullámában (1996)
  • Tanulmányok Szabó Lőrincről; szerk. Kabdebó Lóránt, Menyhért Anna; Anonymus, Bp., 1997 (Újraolvasó)
  • A fordítás és intertextualitás alakzatai; szerk. Kabdebó Lóránt et al.; Anonymus, Bp., 1998
  • Határ Győző bibliográfia. Emlékkönyv Határ Győző 85. születésnapjára; szerk. Kabdebó Lóránt; ME, Miskolc, 1999
  • Tanulmányok Ady Endréről; szerk. Kabdebó Lóránt et al.; Anonymus, Bp., 1999 (Újraolvasó)
  • Tanulmányok Kassák Lajosról; szerk. Kabdebó Lóránt et al.; Anonymus, Bp., 2000 (Újraolvasó)
  • Tanulmányok József Attiláról; szerk. Kabdebó Lóránt et al.; Anonymus, Bp., 2001 (Újraolvasó)
  • Szabó Lőrinc pályaképe (2001)
  • Ferenczi László köszöntése 65. születésnapja alkalmából; szerk. Fried István, Kabdebó Lóránt, Kovács Viktor; ME BTK–SZTE BTK, Miskolc, 2003
  • "Szabad-ötletek...". Szőke György tiszteletére barátaitól és tanítványaitól; szerk. Kabdebó Lóránt, Ruttkay Helga, Szabóné Huszárik Mária; Miskolci Egyetem, Miskolc, 2005
  • „Ritkúl és derűl az éjszaka”. Harc az elégiáért (2006)
  • Szabó Lőrinc „pere” (2006)
  • Rögeszmerend: Turczi István művének tragikus derűje (2007)
  • Titkok egy élet/mű-ben. Szabó Lőrinc utolsó versciklusának poétikai és filológiai szembesítése; ME BTK Szabó Lőrinc Kutatóhely, Miskolc, 2010 (Szabó Lőrinc füzetek)
  • Mesék a költőről. Szabó Lőrinc-tanulmányok; Ráció, Bp., 2011
  • Centrum és redivivus; Tipp Cult, Bp., 2012 (Parnasszus könyvek. Magasles)
  • "Nyílik a lélek". Kettős látás a 20. századi lírában. Szabó Lőrinc "rejtekútja"; Ráció, Bp., 2015
  • Esettanulmányok? Sorsvállalások!; Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Bp., 2019
  • Öntörvényűen. Kortárs magyar költők rögeszmerendjei; Tipp Cult Kft., Bp., 2019 (Parnasszus könyvek. Magasles)
  • "egy Költő Agya"; Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Bp., 2021

Interjúkötetek[szerkesztés]

  • A háborúnak vége lett (1983)
  • A műhely titkai (1984)
  • Sorsfordító pillanatok (1993)
  • Elveszett otthonok (2003)

Életmű-interjúk[szerkesztés]

  • Szentkuthy Miklóssal: Frivolitások és hitvallások (1988)
  • Határ Győzővel: Életút I–III. (1993–95)
  • Színpompás ostrom. Kabdebó Lóránt életműinterjúja Orbán Ottóval; jegyz. Nyerges Gábor Ádám; Magvető, Bp., 2016 (a Tények és tanúk sorozatban)

Szabó Lőrinc-dokumentumok[szerkesztés]

  • Naplók, levelek, cikkek (1974)
  • Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915-1920-as évekről; PIM–NPI, Bp., 1979 (Irodalmi múzeum)
  • Szabó Lőrinc hévízi versfüzete. A hasonmásban mellékelt kézirat szövege; bemutatja Kabdebó Lóránt; Magyar Helikon, Bp., 1980 + kézirat-hasonmás (Kézirattár)
  • Harminchat év. Szabó Lőrinc és felesége levelezése, 1-2.; sajtó alá rend., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt; Magvető, Bp., 1989-1993
  • Szabó Lőrinc: Bírákhoz és barátokhoz. Napló és védőbeszédek 1945-ből; sajtó alá rend., utószó, jegyz. Kabdebó Lóránt; Magvető, Bp., 1990
  • Szabó Lőrinc: Vers és valóság. Összegyűjtött versek és versmagyarázatok, 1-2.; szerk., szöveggond., utószó, jegyz. Kabdebó Lóránt; Magvető, Bp., 1990
  • Utazás Erdélyben. Cikkek, versek és levelek; sajtó alá rend., utószó Kabdebó Lóránt; Mikszáth–Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Salgótarján–Bp., 1992 (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára)
  • Szabó Lőrinc összes versei I–III. (1998)
  • Huszonöt év. Szabó Lőrinc és Vékesné Korzáti Erzsébet levelezése; sajtó alá rend., jegyz. Kabdebó Lóránt és Lengyel Tóth Krisztina; Magvető, Bp., 2000
  • Az ígéret városa. Szabó Lőrinc Debrecen-élménye; szöveggond., szerk., tanulmány Bíró Éva, utószó Kabdebó Lóránt; Debreceni Irodalmi Múzeum, Debrecen, 2000 (A Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei)
  • Szabó Lőrinc: Vallomások. Naplók, beszélgetések, levelek; szerk. Horányi Károly, Kabdebó Lóránt; Osiris, Bp., 2008 (Osiris klasszikusok)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Elhunyt Kabdebó Lóránt (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 24.)
  2. ↑ Kabdebó Lóránt (1936–2022)
  3. ↑ Gyászhír | Elhunyt Kabdebó Lóránt
  4. ↑ Kápdebó család
  5. ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
  6. ↑ Erdélyi Örmény Gyökerek, Budapest, 2000
  7. ↑ Az oktató személyi-szakmai adatai. magyarszak.uni-miskolc.hu. (Hozzáférés: 2018. január 30.)
  8. ↑ Kabdebó Lóránt temetése

További információk[szerkesztés]

  • http://www.szabolorinc.hu
  • Kabdebó Lóránt művei a MEK-ben
  • Kabdebó Lóránt bibliográfia; összeáll. Buda Attila; ME BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, Miskolc, 2001 (Szabó Lőrinc füzetek)
  • Kabdebó Lóránt köszöntése 65. születésnapja alkalmából; szerk. Bessenyei József; ME Bölcsészettudományi Kara–Összehasonlító Irodalomtörténeti és Művészettörténeti Tanszék, Miskolc, 2001
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kabdebó_Lóránt&oldid=27069407”