Lévay József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lévay József
Lévay József 1897-23.JPG
Élete
Született 1825. november 18.
Sajószentpéter
Elhunyt 1918. július 4. (92 évesen)
Miskolc
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
Lévay József aláírása
Lévay József aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lévay József témájú médiaállományokat.

Lévay József (Sajószentpéter, 1825. november 18.Miskolc, 1918. július 4.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Élete[szerkesztés]

18361846 között Miskolcon járt gimnáziumba, majd Késmárkon jogot hallgatott. 1847-ben Miskolcon joggyakornok lett. Szemere Bertalan írnokaként részt vett az 1848-as pozsonyi országgyűlésen. A forradalom alatt végig Szemere mellett maradt, csak Aradon váltak el. 1850 februárjáig szüleinél bujkált, majd Pestre utazott, és Bátor Miklós álnév alatt újságíró volt. Ekkoriban ismerkedett meg Arany Jánossal, akivel életre szóló barátságot kötöttek, és ebben az időszakban jelentek meg első versei is.

Lévay József szobra Miskolcon

1852-ben visszatért Miskolcra, és 1860-ig a református gimnázium magyar-latin szakos tanára volt. Ekkor Borsod vármegye alispánja lett, de a tanítással csak 1865-ben hagyott fel teljesen, amikor a főispán főjegyzővé nevezte ki. 1895-ben Borsod vármegye alispánja lett, de 1896 elején nyugdíjba vonult. 1918-ban halt meg; végakaratának megfelelően a sajószentpéteri református temetőben, szülei mellett helyezték örök nyugalomra.

Bár korának népszerű és elismert művésze volt, mára elfeledte az utókor. Költészetére a keresetlen egyszerűség jellemző (amely nem azonos sem a petőfieskedő, Szabolcska-féle népieskedéssel, sem a parlagiassággal), a vidéki élet apróbb-nagyobb örömeinek megéneklése (akárcsak az antik költők némelyikénél, mint például Horatius); a kordivatot sosem követte; valamint a magyaros (rímes, pergő ritmusú, ütemhangsúlyos) versformák használata. Műfordítóként Robert Burns verseit, Seneca műveit, két Molière-darabot, Shakespeare-től többek között A makrancos hölgyet, a IV. Henrik egyes részeit, a Vízkereszt, vagy amit akartok című darabokat fordította magyarra.

Lévay József: Itt születtem…

Itt születtem, itt lakom én,
Hol a Sajó kanyarog,
Hol a földet ezer éve
Túrják a jó magyarok.

Jutalmazza néha bőven
A hű munka sikere;
Néha izzadás fejében
Soknak szűk a kenyere.

Nem csügged, nem zúgolódik,
Csak türelmesen sohajt:
A mit elvesz egy sovány év,
A másik megadja majd.

De midőn a hegytetőről
A szép völgyet nézdelem,
Eszembe sem jut az ínség,
Az áldatlan küzdelem.

Elterítve csak azt a sok
Szépet és jót látom ott,
Melyet az ég jó kedvében
E vidékre halmozott.

Csak azt érzem, hogy a végzet
Hűn ápol itt engem is,
Adott egy kis enyhe fészket,
Pár gyümölcsfát nékem is.

S mint harmatcsepp tükörében
A napot szemlélgetem.
Szülőföldem szerelmében
A hazámat szeretem.
(1902)

Miskolcon könyvtár viseli a nevét és a Lévay-hagyaték a Herman Ottó Múzeum egyik legnagyobb dokumentum és tárgyi együttese. 1935–1950 közt nevét viselte a református gimnázium, a mai Földes Ferenc Gimnázium egyik jogelődje. 1993-ban az összevonás előtti régi Lévay gimnázium épületében ismét létrejött egy Lévay József Gimnázium. Lévaynak egy szobra is áll Miskolcon, a Palóczy utca Kossuth utcai torkolatánál.

Kitüntetések, társadalmi elismerések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. 1996.
  • Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999.)
  • Lévay rövid életrajza
  • Merényi József: Szülőföldünk Észak-Magyarország I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

További információk[szerkesztés]