Földes Ferenc Gimnázium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földes Ferenc Gimnázium
FFG-címer.jpg

Miskolc foldes.jpg
Alapítva 1953, jogelődök:
1560 előtt; 1729
Hely  Magyarország, Miskolc
Igazgató Veres Pál
OM-azonosító 029379
Elérhetőség
Cím 3525 Miskolc,
Hősök tere 7.
Telefonszám (46) 508 459
Elhelyezkedése
Földes Ferenc Gimnázium (Magyarország)
Földes Ferenc Gimnázium
Földes Ferenc Gimnázium
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 47′Koordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 20° 47′
A Földes Ferenc Gimnázium weboldala

A Földes Ferenc Gimnázium egy gimnázium Miskolc belvárosában. A felsőoktatási intézményekbe felvett tanulók számán alapuló, évente összeállított listán rendszerint igen előkelő helyezést ér el.

Története[szerkesztés]

Az iskola jogelődei révén 450 éves múltra tekint vissza. Mai formájában 1953-ban jött létre a Fráter György Katolikus Gimnázium és a Lévay József Református Gimnázium egyesítésével.

A Lévay József Református Gimnázium[szerkesztés]

Miskolcon a 16. század közepén jelent meg a reformáció. Első iskolájukat 1560 körül alapították, ez az épület ma a Herman Ottó Múzeum Papszer úti épülete (maga az épület korábbi az iskolánál, legrégebbi részei 15. századvégiek). Az iskola egyházi vezetés alatt állt, de a város tartotta fenn. 1706-ban a labancok dúlásának áldozatul esett az iskola könyvtára, és a tanítás is szünetelt rövid ideig. 1731-ben királyi rendelet rendelte el, hogy a város segítse a református iskolákat, és működésüket is királyi engedélyhez kötötte, amit pénzhiány miatt nem tudtak megszerezni, ezért engedély nélkül működött tovább az iskola. Mária Terézia 1755-ös rendelete biztosította a szabad vallásgyakorlás jogát a protestánsoknak, így az iskola további működése is biztosítva volt. Az 1790-es években az épületet bővítették, ekkor lett emeletes. 1829-ben az iskola líceum rangra emelkedett.

Az 1848-as szabadságharc bukása után a városba bevonuló cári hadsereg feldúlta az iskolát. Az 1849/50-es tanév csak október 22-én kezdődött meg. A Habsburg-adminisztráció a minisztérium alá rendelte az iskolákat, a miskolci református gimnázium anyagilag is nehéz helyzetbe került, adományok és az egyház támogatása mentette meg. Az 1878-as árvíz megrongálta az épületet, újjáépítése után könyvtárral bővítették, majd 1881-ben az elemi iskola különvált a gimnáziumtól és a Palóczy utcába költözött. 1898-ban felépült az iskola új épülete a szomszédos telken, át is költöztek, a régi épületet a város megvásárolta.

1915-ben egy időre katonai célokra foglalták le az épületet, az iskola a Polgári Kaszinóban működött egészen őszig. A Tanácsköztársaság 1919-es rendelete államosította az iskolát, de a bukása után visszakerült az egyház kezébe. 1919-ben az iskola bekapcsolódott a tehetségmentő akcióba, azaz a tehetséges szegény falusi gyerekeket az egyház pénzén taníttatták. Az 1920-as években az iskola reálgimnázium lett. Az 1930-as évekre körülbelül 600 diák járt ide. Az iskola 1935-ben vette fel Lévay József nevét.[1]

1944-ben, a német megszállás alatt az iskola épületét hadi célokra vették igénybe, és a tanítás a kollégiumban folyt, de 1945-ben az iskola visszaköltözhetett eredeti épületébe. 1948. július 15-én az intézményt államosították. 1950-től Mikszáth Kálmán nevét viselte. 1953 nyarán a Mikszáth gimnáziumot összevonták az ekkor már Földes Ferenc nevét viselő gimnáziummal. 1993-ban – régi épületében – ismét létrejött Miskolcon egy Lévay József nevét viselő gimnázium.

A Miskolci Katolikus Fiúgimnázium[szerkesztés]

A másik jogelőd, a Miskolci Katolikus Fiúgimnázium a minorita rend iskolája volt. Kelemen Didák szerzetes alapította 1729-ben, az ellenreformáció idején, amikor a jezsuita rend szorgalmazta az iskolaalapítást, és a városban is egyre több katolikus és más felekezetű élt. A város adományozta a területet a ma közvetlenül az iskola mellett található minorita templom és rendház részére.

Az iskola első épülete egy kéthelyiséges, nádtetős épület volt a mai Kazinczy utcán, ami nincs messze az iskola jelenlegi épületétől. Itt 1730-ban indult meg a tanítás, eleinte elemi iskolai szinten, 1778-tól középiskolai szinten is. A 100-200 közt ingadozó diáklétszámú iskolának Mária Terézia 1751-ben odaadományozta a minorita templom és rendház melletti telket. Ezen 1752-ben épült először egy két tantermes vályogépület, majd 1777-ben egy hat tantermes épület. Ez 1843. július 19-én leégett a tűzvészben, de újraépítették. Az 1848-49-es szabadságharc eseményei során a tanítás a minoriták rendházában folyt, mert az épületben hadikórházat rendeztek be.

1848. október 9-én az iskolát négyosztályos algimnáziummá minősítették, aki tovább akart tanulni, az a református líceumban folytathatta tanulmányait. Az 1878-as miskolci árvíz súlyosan megrongálta az iskola épületét, több ezer kötetes könyvtára is elpusztult. Az oktatás egy ideig bérelt helyiségekben folyt a Kazinczy utcán. 1886. február 16-án az iskolát államosították, és innentől Királyi Katolikus Gimnáziumnak hívták. A tanulók létszáma a háromszorosára nőtt, újabb épületeket kellett bérelni. 1906-ban az intézmény megkapta a főgimnáziumi rangot.

A ma is használt épület építését 1910 júliusában kezdték meg Orczy Gyula tervei alapján, a Hősök terén. A város két telket adományozott a már meglévő mellett. 1911-re már elkészült, és megkezdődhetett a tanítás. 1914-től 1916-ig hadikórházként üzemelt az épület, a tanítás középületekben és a református gimnázium termeiben zajlott.

1922-ben az intézmény felvette Fráter György nevét; az előző évben ugyanis született egy rendelet, melynek értelmében a magyar középiskolákat híres magyar történelmi személyiségekről kellett elnevezni. Fráter neve mellett Nagy Lajos király és II. Rákóczi Ferenc neve merült fel. 1936-ban már 946 tanulója volt az iskolának, ennél többen Magyarországon csak a budapesti Állami Zrínyi Reálgimnáziumba jártak.

A második világháború alatt, az 1944. június 2-ai bombázás során bombatalálat érte az épületet, nyáron pedig a német katonaság foglalta le hadikórháznak. A tanítás az Érseki Leánynevelő Intézetben folyt (ma ez viseli Fráter György nevét). Az iskola 1945-ben költözhetett csak vissza. 1948-ban államosították, és Állami Fráter György Gimnázium lett a neve. 1949-ben ismét ki kellett költöznie, mivel a Minisztertanács az épületet átadta az újonnan megalakuló Nehézipari Műszaki Egyetemnek, a mai Miskolci Egyetem elődjének. A tanítás ekkor az Evangélikus Tanítóképző Intézet épületében folyt (a mai Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium). Az egyetem 1952-ben költözött ki az újonnan épülő Egyetemváros városrészbe, és a gimnázium – amely 1950. december 1-jén felvette Földes Ferenc nevét – visszaköltözhetett helyére.

1953-ban az iskolát összevonták a Mikszáth – volt Lévay református – fiúgimnáziummal Földes Ferenc Gimnázium néven, a Földes épületében.

A Földes Ferenc Gimnázium[szerkesztés]

A Földes télen

1953-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács egyesítette a két nagy múltú intézményt Földes Ferenc Gimnázium néven, és a Fráter György Gimnázium Hősök terén lévő épületében helyezte el az intézményt. Az iskola azóta is Földes nevét viseli, leszámítva az 1956-os forradalom idejét, amikor rövid ideig Széchenyi István nevét viselte.

Az 1991/92-es tanévtől beindult a hatosztályos képzés.

A 2000-es évek elején valóra vált az iskolavezetés régi terve, és az iskola és a mellette lévő minorita templom által közrefogott kis udvar egy részének beépítésével új szárny épült. Ez megoldotta a helyhiányt, amelyet az utóbbi években csak fokozott a hatosztályos képzés beindulása és az osztályok kisebb csoportokra bontása a nyelvi órákon. Az új szárnyban új tornaterem is helyet kapott, mely nagyobb és korszerűbb a három régi tornateremnél. Az épületszárnyat 2003 második felében adták át.

Az iskola hagyományai közé tartozik az évente megrendezett Földes-bál és Földes-est, a Kulturális Nap, az irodalmi kávéházak rendezése.

Az iskola legendás hírű tanárai voltak többek közt: Pápay Sándor, Polányi Imre és dr. Szikszai József.

A rendszerváltás óta igen gyakran felmerül az iskola nevének megváltoztatása különféle, az iskolától független szervezetek részéről. Az 1990-es években az egyik jogelőd névadója, Fráter György nevének felvételét szorgalmazták, de ezt a nevet később felvette egy másik miskolci gimnázium, így a névváltoztatás kérdése lekerült a napirendről. 2011-ben a Széchenyi '56 Emlékbizottság nevű szervezet vetette fel az ötletet, hogy az 1956-ban pár hétig viselt Széchenyi István nevet vegye fel az intézmény, és az ötletet a helyi Fidesz és Jobbik is támogatta, de az intézmény dolgozói, diákjai és a város lakosságának túlnyomó többsége ellenezte.[2][3][4][5] Ennek hatására a közgyűlés levette a napirendről az ügyet.[6]

Híres öregdiákok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lévay József Gimnázium, iskolatörténet
  2. Széchenyi lesz majd a Földes?Borsod Online, 2011. szeptember 15.
  3. Földes-ügy: miért kell az új név? Borsod Online, 2011. szeptember 17.
  4. Földes: aláírásgyűjtés egész hétfőig Borsod Online, 2011. szeptember 21.
  5. Harcolnak a Földes névért – Borsod Online, 2011. szeptember 22.
  6. Marad a Földes neve! – Borsod Online, 2011. október 10.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]