Papszer (Miskolc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Papszer
Papszer Miskolc.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Miskolc
Létrejötte 15. század eleje
Nevezetes épületei Avasi Templom,
Herman Ottó Múzeum kiállítási épülete,
Lévay József Református Gimnázium
Irányítószám 3530
Földrajzi adatok
Hossza0,514 + 0,321 km
Elhelyezkedése
Papszer (Miskolc)
Papszer
Papszer
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 02″, k. h. 20° 46′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 02″, k. h. 20° 46′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Papszer témájú médiaállományokat.

A Papszer Miskolc ősi utcáinak egyike. A szer fogalma, jelentése az idők folyamán elhomályosult, régen házsort, rendet, ebben az értelemben házakkal beépített területet, végső soron utcát jelölt. Az utca az Avas északi lejtője alján fut, a történelem során ide tartozott még a Mélyvölgy utca és a Rákóczi Ferenc utca (utóbbi Alsó Papszer néven), valamint az útszerkezet miatt ide sorolható még a Mindszent térnek az utcai része is.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Papszer és környékének vázlatos térképe

A Papszer az Avas északi lejtője alján fut, Y alakban elágazva. A Mindszent tértől indul északnyugati irányban, és a fölső ága (régen Felső Papszer) a Herman Ottó Múzeum épületéig fut, a történelem során kialakult, szintén északnyugat felé tartó ága (régen Alsó Papszer, majd Püspök utca) a mai Rákóczi Ferenc utca. Történelmileg ide számított még a Mélyvölgy (régen Angyal völgy) utca is, futását tekintve pedig a Mindszent tér utcai szakasza.[1] Az utca sajátossága, hogy a páros és a páratlan oldala külön, támfallal elválasztva fut. Erre azért van szükség, mert a páros oldal kelet-nyugati irányban emelkedik, a páratlan oldal viszont ugyanebben az irányban lejt.

Története[szerkesztés]

Az utca története a 15. század elejéig nyúlik vissza. 1411-ben Miskolc városa megkapta Zsigmond királytól az avasi templom kegyúri jogát, és a város a templom, illetve az egyházi épületek fenntartására szőlőt, vízimalmot és zsellértelkeket adományozott. Így jött létre a Papszer (és a Toronyalja utca is). Lakói főleg zsellérek (földnélküli napszámosok), ritkán szegény kézművesek voltak, akiknek adót vagy tizedet nem kellett fizetniük sem a városnak, sem a diósgyőri királyi uradalomnak, de ingyenmunkával, robottal szolgáltak az egyház számára.[2] A papszeri lakosok az avasi templom ellátásában játszottak szerepet, így a terület voltaképpen az egyháznak szolgáló városnegyed volt. Erre utal az 1563-as urbárium megjegyzése is: „az egyház és a plébános szükségletére szolgálnak”.[3] Az utcát néha Egyházszernek is nevezték, előfordult, hogy egy iratban a Papszer mellett. A Papszer Miskolc legnépesebb zsellérutcája volt.[4] Az 1563-as urbárium Miskolc három zsellérutcájában (Papszer, Tót utca, Peceszer) 53 zsellértelket jegyezett fel,[2] az 1702-es Kötelkönyv a Papszeren és a Toronyalja utcán összesen 45 telket állapított meg.[5] A Papszer környéke alkotta a 16–17. századtól a Miskolctól elkülönült Mindszent nevű települést, amely 1880-ig állt fenn.[6]

A Papszer fontos szerepet töltött be Miskolc közép- és újkori történelmében: a Miskolcra érkező, illetve a Miskolcon áthaladó kereskedők, vásározók a Mindszenti (Csabai) kapu után fordultak rá a Papszerre, a szekereik ezen keresztül haladtak a Szinva irányába, és a mai Sötétkapunál jutottak ki a Piac utcára, majd innen mentek tovább északi irányban, a Szentpéteri kapun át Szentpéter, vagy nyugati irányban, a Győri kapun át Diósgyőr felé.[7][8]

Az utcában élő lakosok névsorát először egy 1666-ban készült török adókirovás tartalmazza. Az akkori családokból többet az 1702-ben íródott Kötelkönyv is megemlít. Azok a családok, amelyeknek jobban ment a sora, igyekeztek leköltözni a városba egy megürült jobbágytelekre, mert ahhoz szántóföld és rét is járt. A Papszer zsellér jellege 1848-ban szűnt meg, amikor eltörölték a jobbágyság intézményét.[2] Egy 1817-es összeírás részletesen rögzítette a Papszeren lévő 45 telket és tulajdonosait. Ekkor már lazult a szigorúan vett zsellérszer, rajtuk kívül más személyek is laktak az utcában, például Palóczy László, a nagy tiszteletben álló reformpolitikus, Dálnoky Nagy Sámuel főgimnáziumi tanár, költő, vagy Várady Gerzson tanár, aki 28 évig volt a református főgimnázium igazgatója.[9]

Az 1817-es
házszám
A mai cím A tulajdonos neve A telek mérete,
négyszögöl
        Az 1817-es
házszám
A mai cím A tulajdonos neve A telek mérete,
négyszögöl
617. Mélyvölgy u. 7. özv. Fektich Jánosné 100 640. Papszer 12. N. Czakó János 36
618. Mélyvölgy u. 5. Vitárius József 112 641. Papszer 12. Lakatos András 184
619. Mélyvölgy u. 3. özv. Patay Péterné 178 642. Papszer 8. Várady Gerzson professzor 576
620. Mélyvölgy u. 1. Lipták András 114 643. Papszer 6. N. Jósvay István 413
621. Mélyvölgy u. keleti sarok Kenyeres György 66 644. Papszer 4. Molnár Ábrahám 75
622. Mélyvölgy u. keleti sarok N(emes) Kostelnik Márton 82 645. Papszer 4. Gonda György 210
623. Mélyvölgy u. 10. Barta András 91 646. Papszer 2. Szíjártó István 231
624. Mélyvölgy u. 8. özv. Lőrincz Józsefné 81 647. Papszer 2. Beretz József 105
625. Mélyvölgy u. 6. Motznyik Mihály 83 648. Lebontva Bató Dániel 86
626. Mélyvölgy u. 4. Volzki Gáspár 81 649. Lebontva Ónodi Szabó I. 107
627. Mélyvölgy u. 2. Serfőző József 85 650. Papszer 1. Református iskola (ma múzeum ép.) 526
628. Papszer sarok Győri Czakó György 98 651. Kálvin J. u. 2. Ref. parókia (ma gimnázium) 1620
629. Papszer 28. Szabó János 97 652. Kozdi György 146
630. Papszer 26. Lipták János 97 653. Kálvin J. u. 3. Kenyeres Ádám 110
631. N. Szombathy László 132 654. Rákóczi u. Szabó Sámuel (lebontva) 43
632. Papszer 24. ifj. Lipták János és Korlát J. és Sám. 57+114 655. Rákóczi u. Varinszky János (lebontva) 58
633. Galló Dániel 76 656. Rákóczi u. 32. id. Pápay Sámuel 71
634. Papszer 22. N. Bencsik János 299 657. Rákóczi u. 30. özv. Magits Andrásné 87
635. Papszer 20. N. Szűcs János 388 658. Rákóczi u. 28. Kapmáry György görög 90
636. Papszer 18. Hegedűs István 336 659. Rákóczi u. 26. Szonte Tamás görög 120
637. Papszer 16. N. Palóczy László úr 528 660. Rákóczi u. 22. Likoczky András görög 122
638. Papszer 14. Református parókia 788 661. Rákóczi u. 20. özv. Dimcsa Ferencné 142
639. Papszer 10. Dálnoky Sámuel professzor 178

Épületei[szerkesztés]

Papszer 1.

Az utca egyik legrégebbi, egyben leghíresebb épülete a Herman Ottó Múzeum kiállítási épülete. Egykor iskola volt, bár a középkori források nem igazolják annak a pontos helyét, de közvetett források, régészeti bizonyítékok és a miskolci hagyomány szerint Miskolc első iskolája a mostani épület helyén állt, a miskolci lelkész házának és kertjének szomszédságában. Mindkettő a miskolci zsellérek utcájának, a Papszernek a Szinva felőli végén állt. A plébános középkori malma (Papmalom) a közelben, a mai Erzsébet téren működött a Szinván, így az iskola feltehetően már a középkorban része volt az egyházi centrumnak az Avas és a Szinva között.[10]

Papszer 2.

Szíjártó István egykori lakóháza, a Miskolciak az Avasért alapítvány székhelye.[9]

Papszer 10.

Dálnoky Nagy Sámuel, neves gimnáziumi tanár egykori lakóháza.[9]

Papszer 14.

Az Avasi Református Egyház hivatala és imaterme. Ehhez a házszámhoz sorolják hivatalosan az Avasi templomot és a harangtoronyt is.[9]

Papszer 16.

Lévay József egykori lakóháza. Elhanyagolt állapotúnak látszik.[9]

Kálvin János u. 2.

Az épületben a Lévay József Református Gimnázium működik. Története a 15. századig nyúlik vissza.[11] Az iskola 1935-ben vette fel korábbi tanárának, Lévay Józsefnek a nevét. 1996-ig a Zrínyi Ilona Gimnázium működött itt, de 1996-ban ismét a Lévay kapta meg az épületet.[9][12]

Kálvin János u. 4.

A Rákóczi Ferenc és a Kálvin János utca sarkán álló épület egykor Bársony János jogász háza volt. Ennek alapozásakor találtak 1891-ben három szakócát, amelyek az ősember magyarországi létezésének első bizonyítékai voltak. Az épületben ma a gimnázium Tóth Pál Diákotthona található.[13][12]

Rákóczi Ferenc u. 2.

Az utcabeosztás ide sorolja az egykori Dőry-kúriát, amely ma – felújítva és kibővítve – a Miskolci Galéria épülete.[14]

Rákóczi Ferenc u. 4.

A Halászcsárda épülete, Mayer József egykori „Kispipa" vendéglője.[15]

Rákóczi Ferenc u. 5.

A mai Művészetek Háza a korábbi Uránia, majd Béke mozi átépítése után nyílt meg 2006-ban.[16]

Rákóczi Ferenc u. 7.

A MÁV Informatikai Központja működik benne.

Rákóczi Ferenc u. 11.

Műemlék épület. Mezővárosi jellegű görög kereskedőház, földszintes szárnya 1660–1670-ben épült, emeletes szárnya a 19. század első felében készült. 2004-ben felújították. A megyei kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya működik benne.

Rákóczi Ferenc u. 13.

Műemlék. A 18. század végén épült görög kereskedőház. 2004-ben szépen felújították.

Rákóczi Ferenc u. 14.

Műemlék. A Grabovszki-ház a 18. század végétől épült több ütemben. Különböző üzletek, vállalkozások, irodák működnek benne. Belül jó állapotban van, de a külseje elhanyagolt.[17]

Mindszent tér 2.

Műemlék. Az egykori Doleschall-kúriában ma a városi könyvtár Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtára, illetve Lévay József Muzeális Könyvtára működik.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Marjalaki 1958 134. o.
  2. a b c Marjalaki 1958 136–140. o.
  3. Gyulai 1998 264. o.
  4. Gyulai 1998 123. o.
  5. Gyulai 1998 114. o.
  6. Dobrossy 2010
  7. Zsadányi 1955 28–29. o.
  8. Gyulai 1998 89–98. o.
  9. a b c d e f Marjalaki 1958 145–146. o.
  10. Gyulai 1996 236–237. o.
  11. Porcs 1938 7. o.
  12. a b Dobrossy 1996 157–161
  13. Dobrossy–Eszenyi–Zahuczky} 24–25. o.
  14. Dobrossy 2006 82–84. o.
  15. Dobrossy 2003 258–261. o.
  16. Dobrossy 2006 564–569. o.
  17. Dobrossy 2003 270–273. o.

Források[szerkesztés]