Erzsébet tér (Miskolc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erzsébet tér
A tér a Kossuth-szoborral és háttérben az avasi református templommal
A tér a Kossuth-szoborral és háttérben az avasi református templommal
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Miskolc
Városrész Belváros
Korábbi nevei Szabadság tér
Nevezetes épületei Erzsébet fürdő
Arany Szarvas Gyógyszertár
Irányítószám 3530
Földrajzi adatok
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet tér témájú médiaállományokat.

Az Erzsébet tér (korábban: Szabadság tér) egy tér Miskolc belvárosában. A Széchenyi utca („Főutca”) és az Avasalja között húzódik, egy utcánál alig szélesebb területen. A tér jelentősebb épületei közé tartoznak az Erzsébet fürdő és a műemlék Arany Szarvas Gyógyszertár. Közvetlenül a szomszédságában található az avasi református templom és a Herman Ottó Múzeum egyik kiállítóépülete. Az Erzsébet téren áll Kossuth Lajos legrégebbi egész alakos köztéri szobra.

A tér kialakításában nagy szerepet játszottak az esztétikai szempontok. A főutca addig házsorok közé zárt részéről a korábban itt állt, lebontott malom helyén rálátás nyílt a zöld lombok borította Avasra és gótikus templomára, előtte pedig a Szinva patak vizére.

A Széchenyi utca, illetve a térrel közös sarokházai nagyrészt eklektikus stílusban épültek, a térnek a főutcától távolabb eső házainál azonban enyhült a stílus zárt, szabályos szigorúsága, a homlokzatok szabdaltabbá válnak, egyre természetközelibb hatást mutatva. A kötetlen, játékos hatást erősíti a fürdőépület üvegkupolája. A főutca felől nézve így a tér olyan hatást kelt, mintha ablak nyílna a természetre.[1]

Létrejötte[szerkesztés]

Az 1878-as árvizet követően rendeletek születtek arra, hogy a Szinvára épített malmokat lebontsák, illetve hogy a malomárkot feltöltsék. A mai tér területén álló úgynevezett Papmalom azonban a rendelet ellenére még 1890-ben is működött. 1891-ben már komoly igényként merült fel a malom lebontásának és az idetelepült cserzőmesterek kitelepítésének igénye; ugyanebben az időben a város egy építendő közfürdőnek keresett helyet.[2]

Az Erzsébet tér korabeli képeslapon
Az Erzsébet tér a 19. század végén
Az Erzsébet híd

A tér nem a főutca, hanem a Szinva felől kezdett beépülni. A város közgyűlése Papmalom térnek nevezte el a lebontott malom helyét, később Fürdő, majd Erzsébet térnek hívták. A közfürdő kupolás épületét 1892-ben kezdték építeni, és egy év múlva már állt is az épület; vele szemben körülbelül ugyanebben az időben épült fel a Diószeghy-ház, amelynek homlokzati oldala tervezési hiba miatt nem teljesen párhuzamos a fürdőével; ezt a két épület lábazatának feltöltésével sikerült látvány szempontjából korrigálni.[3] A szemmel észrevehetetlenül, de szűkülő tér a főutca felől nézve optikai hatásként nagyítja az Avast.[1]

A fürdőépület és a főutca közt ekkor még úgy tervezték, fürdőparkot építenek, majd egy városi vásárcsarnok építése merült fel, de mivel emelkedtek a belvárosi telekárak, a város eladta ezt a területet, ahol így egy ház épült fel, Soltész Nagy Kálmán polgármesteré. Földszintjén a 19. század vége óta működik az Arany Szarvas Gyógyszertár.[4]

A Diószeghy-ház és a főutca között álló pékség helyére épült fel 1894–1895 között az az épület, mely ma a Miskolci Akadémiai Bizottság székhelye. A Széchenyi utca melletti sarokház 1898-ra épült fel. Ugyanebben az évben állították fel a téren azt a szobrot, Róna József művét, mely Kossuth Lajos legelső egész alakos köztéri szobra volt az országban. A térre kiépülése után először juhar-, majd vadgesztenyefákat ültettek, de egyik sem aratott sikert, látvány szempontjából ma törekednek a kis növésű fák (például japáncseresznye) ültetésére, ami nem erősíti a szűk tér utca jellegét.[5]

Tervezték a térnek a főutcán túlnyúló, északi irányú bővítését is. 1893-ban, a régi Korona Szálló épületének lebontásakor felmerült, hogy a telket nem építik be, hanem teret alakítanak ki rajta, ezt azonban elvetették, és már 1894-re felépült az új Korona Szálló épülete.[6]

Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című képes enciklopédia, amit Rudolf főherceg támogatásával és közreműködésével kezdtek el kiadni, így ír a térről a Felső-Magyarország című kötetében: „A városnak legszebb köztere az Erzsébet-fürdő-tér a Széchenyi-útcza nyugati végén, a város kellő közepén. Három oldalon palotasorok zárják, negyedik oldalát a Szinva s az ennek partjánál emelkedő Avasnak azon része zárja, a hol az ódon ref. templom áll komor méltósággal a hegy oldalán levő temető közepén, lombos fák és fenyűligetek által övezve.”[7]

1913–1914-ben új terveket készítettek, ekkor alakítottak ki szökőkutat, a virágágyásokat és a tér világítását. A patakon túl álló Rossenwasser-házat lebontották, helyét parkosították, padokat állítottak. Ekkor már tervezték a Szinva lefedését, amire nem sokkal később sor is került, így a tér egészen az Avas aljáig terjedt. 1928-ban terv született az Avasra felmenő siklóvasút építésére, ez azonban, bár évtizedeken át foglalkoztatta a szakembereket, nem valósult meg.[5]

Felmerült a lefedett Szinva újbóli kibontásának ötlete is, mellyel itt – akárcsak a 2005-ben átadott Szinva terasznál – a víz fontos szerepet tölthetne be a tér hangulatának kialakításában.[1] A terv megvalósulásának első lépéseként rövid szakaszon kibontották a patakot, és 2010-ben új (a régi, egykor más helyen állt Rákóczi-híd mintájára) Erzsébet-hidat építettek felette.[8]

A Kossuth-szobor[szerkesztés]

Kossuth Lajos mindössze kétszer járt Miskolcon, 1840-ben például a Három Rózsa Szállóban szállt meg, de több szál is fűzte a városhoz, száműzetése során pedig miskolci küldöttség több alkalommal is felkereste. Kossuth 1879-ben elveszítette magyar állampolgárságát, erre több magyar város is úgy reagált, hogy díszpolgárává választotta, Miskolc 1886-ban (abban az évben, amikor Ferenc József a városba látogatott). 1887-ben leleplezték Kossuth arcképét a Városházán. Miskolciak 1890-ben és 1891-ben is kérték küldöttség útján Kossuth engedélyét, hogy utcát nevezhessenek el róla, ő azonban szerényen kitért a válaszadás elől.[9]

A szobor állításának ötlete az 1848-as forradalom kitörésének 50. évfordulóján rendezett ünnepségen merült föl, 1898. március 15-én. A közgyűlés április 12-én határozott úgy, hogy közadakozásból szobrot emeltet. Róna József szobrász (aki később Szemere Bertalan szobrát is alkotta) így nyilatkozott: „Gyermeki fantáziám alkotta már ezt meg 30 évvel ezelőtt, ifjúkori rajongásom ékesítette szépségekkel már réges-régen, amit ma mint érett művész hozzáadtam, az csak technika, csak művészi tudás.” A szobor leleplezésén jelentős politikusok mellett részt vettek a Kossuth család tagjai – Kossuth testvére, Lujza és fia, Ferenc is.[10] A szobor Pünkösd hétfőjén történt leleplezésén jelen volt még Lévay József, Herman Ottó és Szemere Bertalan fia, Attila. A patinával bevont bronzszobor egy négy méter magas, szemcséskőből faragott talapzaton áll, amely Kiss István budapesti építész terve szerint készült.[11]

Épületei[szerkesztés]

Az Erzsébet tér térképe
  • Az Arany Szarvas Gyógyszertár (Erzsébet tér 2.) műemlék patika, a Széchenyi utca–Erzsébet tér sarkán. Egyike volt Miskolc két első patikájának, melyek 1762-ben nyíltak meg. 1897-ben került mai épületébe. Nevét az aranyszarvasos cégérről kapta, melyet az első patikus, az Egerből Miskolcra költözött dr. Trangus Illés az egri kanonoktól kapott. A gyógyszertár 19. századvégi bútorzata változatlanul megmaradt.[12] A 2000-es évek elején tulajdonjogi viták miatt éveken át zárva tartott a gyógyszertár, végül 2004 végén ismét kinyitott.[13]
  • Az Erzsébet fürdő (Erzsébet tér 4.) eklektikus stílusban épült 1892–1893 között. Uszodaként és gyógyfürdőként üzemelt, saját termálforrása van.[14] Jogi huzavonák miatt évek óta zárva tart, átalakítása folyamatban van.[15]
  • A Steinfeld-ház (Széchenyi utca 2.) a tér keleti oldalának északi saroképülete, melyet a tizenkilencedik század végén épített fel Steinfeld Zsigmond a Szirmay család egykori kúriája helyén. Az eklektikus stílusú kétemeletes épület két homlokzatából a hosszabb a térre a rövidebb a „főutcára” néz. A földszinten egy kellemes kávézó várja az arra járó vendégeket.[16]
  • A Pataky–Argay-ház (Erzsébet tér 1.) kétemeletes eklektikus épületét Pataky Sándor – a magyar királyi hadsereg századosa, Miskolc város rendőrkapitánya és a Ferenc József-rend kitüntetettje – építtette 1894-ben.[16]
  • A Miskolci Akadémiai Bizottság székháza (Erzsébet tér 3.) 1896-ban épült a Kereskedelmi és Iparkamara részére, szintén eklektikus (neoreneszánsz) stílusban. 1945 után több intézmény (Megyei Tanács, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Herman Ottó Múzeum) is használta. A Miskolci Akadémiai Bizottságnak 1979-es megalapítása óta székháza.[17]
  • A Diószeghy-ház (Erzsébet tér 5.) 1880 és 1890 között épült korábbi, a tűzvész és az árvíz során megrongálódott épület alapjaira. Üzletként és lakóházként is funkcionált. A 20. század elejéről származó fényképeken homlokzata klasszicizáló eklektikus stílusú. Az 1930-as évekre a négyaxisos homlokzat egységét megtörte az átépítés, a bal oldali axisban bejáratot alakítottak ki, és a földszintet is átépítették. Utoljára 1989-ben alakították át a belső tereit.[4]

Érdekességek[szerkesztés]

  • Az akadémiai székház homlokzatán látható magyar nagycímeren Dalmácia és Horvátország címerét tévedésből felcserélték.
  • A tér Erzsébet magyar királyné nevét viseli, akinek a férje, I. Ferenc József annak idején halálra ítélte Kossuthot, és akinek szobrot emeltek a téren. Erzsébet királyné a másik történelmi személyiség, akinek először Miskolcon emeltek köztéri szobrot (a Népkertben).[18]
  • Az Erzsébet fürdő üvegkupoláját, amellyel a korábbi bádogkupolát cserélték le, Viszlai József tervezte. Az ő műve a városban a Szinvapark bevásárlóközpont is, amelyben szintén nagy szerep jut az üvegnek, mint építőanyagnak.[15]
  • Kossuth Lajos szobrát évtizedeken át egy magánember tisztította meg a március 15-i ünnepségek előtt, erről a helyi újság is írt cikket.

Közlekedés[szerkesztés]

Az MVK Zrt. 21-es, 21B buszjáratainak megállója. Korábban több, ma már megszűnt buszjáratnak is megállója volt, például a 37-esnek (végállomása, 1997-ig), a 36-os és 39-es buszoknak (2007-ig), a 21A (2010–2011), 21T (2011–2012) és a 33-as busznak (2012-ig).

Mindkét villamosjárat megáll a tér közelében, a Városház téren.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szunyogh – 2006: Szunyogh László: A miskolci Erzsébet-tér esztétikája. Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél, III. évf. 12. sz. (2006. dec.) 3–5. o.
  • Makánné – 2004: Az Erzsébet tér kialakulása. In Miskolc nevezetességei. Makánné Losonczy Magdolna (szerk.). Kazincbarcika: Don Bosco Ált. Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégium nyomdája. 2004.  
  • Hidvégi – 2006: Hidvégi Benő: Borsodmegye. In Takács Zoltán: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. (hely nélkül): Hallgatói Információs Központ. 2006.  
  • Dobrossy – 1996: „Arany Szarvas” …. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. Miskolc: Belvárosi Kulturális Menedzser iroda; (hely nélkül): Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár. 1996.  
  • Borsod online – 2012: ÉM: Nem tudni mi lesz az Aranyszarvassal. boon.hu (Hozzáférés: 2013. aug. 23.)
  • Dobrossy – 1994-MAB: A Miskolci Akadémiai Bizottság székháza. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár. 1994.  
  • Dobrossy – 1994-Etér: Az Erzsébet tér kialakulása és „ékei”. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár. 1994.  
  • Dobrossy – 1994-Kossuth: Kossuth Lajos (1802–1894) szobra és miskolci díszpolgársága. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár. 1994.  
  • Borsod online – 2011: Miskolci képeslapok: Régi-új híd az Erzsébet térnél. boon.hu (Hozzáférés: 2013. aug. 23.)
  • Dobrossy – 1994-Efürdő: Az Erzsébet fürdő. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár. 1994.  
  • Minap online – 2013: Az Erzsébet tér – akkor és most… minap.hu (Hozzáférés: 2013. aug. 23.)
  • Építészfórum – 2000: Újjáépül a miskolci Erzsébet-fürdő. epiteszforum.hu (Hozzáférés: 2013. aug. 23.)

További információk[szerkesztés]