Avasi templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Avasi templom
Ref. templom (2926. számú műemlék) 12.jpg
Építése 13. század
Település Miskolc
Elhelyezkedése
Avasi templom (Magyarország)
Avasi templom
Avasi templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 05″, k. h. 20° 46′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 05″, k. h. 20° 46′ 43″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Avasi templom témájú médiaállományokat.

Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. A templom, a harangtorony és a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállítási épülete a város egyik legszebb műemlékegyüttese, amely az Erzsébet térről, az egykori Rákóczi-hídtól, a Szent István térről is jól látható. A templom, a harangtorony és a temető is szerepel a műemlékjegyzékben. Címe: Papszer 14.

Története[szerkesztés]

A templomot a 13. században kezdték el építeni román stílusban. Ekkor még kicsi, egyhajós templom volt, amely alig volt elegendő a római katolikus vallású lakosság vallási életét kielégíteni. Majd I. (Nagy) Lajos idején bővült a templom nyugati irányban. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult, háromhajós késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon 1926-ban megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1489-ben. A hajóval azonos szélességű körüljárós szentélyt építettek hozzá, támpillérekkel, változatos mérművű ablakokkal. 1544-ben a törökök felgyújtották a templomot, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat, a tetőt és ledöntve a tornyot (az épület egykor legszebb részét). Ezután a templom több mint két évtizedig tető nélkül maradt, kitéve minden időjárási viszontagságnak. Emiatt nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban, és a freskók töredékei is le vannak meszelve. A templomot 1563-tól 1569-ig a református szertartásoknak megfelelően építették át. A korábbi pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át (ebben valószínűleg megtalálhatóak az eredeti pillérek magjai), a közéjük boltozott félköríves árkádsor felé, az egykori boltozatok helyére sík famennyezet került (a mai mennyezet a 18. századból való), és a tornyot sem az eredetivel megegyező helyen, hanem templomtól különálló harangtoronyként építették fel. A déli oldalon a barokk ravatalozót 1760-ban, az északin pedig neogót cintermet 1896-ban építették. Ebben az évben épült az orgonakórus is, amelyet Sztehlo Ottó tervezett, és amin a neogót stílusú orgona látható.

A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980).

Érdekessége még a templomnak, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak, csak bordaprofiljaik azonosak. Ezeken kívül a templomot még két rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton. A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található. A templom tengelyében helyezték el a reneszánsz stílusú királyi stallumot, ami eredetileg feltehetően a diósgyőri várkápolnában volt.

Az 1941. évi belső felújítása során a templomban ásatásokat is végeztek. Ekkor bizonyosodott be, hogy a robusztus pillérek között összefüggő faltestek vannak, és ekkor került elő az egykoron az északi sekrestye bejárata és a mellette lévő szentségtartó. A sekrestye alapfalainak elhelyezkedését eddig nem kutatták fel. A templom legutóbbi restaurálását 1982-ben fejezték be.

A templom körül található a város legrégebbi temetője. A templom alatti északi oldalban helyezkedik el a Borsodi Bükk Egylet alapítójának tiszteletére emelt Kühne Adolf emlékpad.

A templom orgonái[szerkesztés]

A templom orgonáját Angster József építette 1895-ben (ez volt a cég 240. orgonája). A nyugati oldali karzaton álló neogótikus orgona özv. Kaszás Jánosné adományából épült. A kétmanuálos hangversenyorgona mechanikus csuszkaládás rendszerű. A legnagyobb síp hossza öt és fél méter, a legkisebbé pedig 6 milliméter. A fasípok száma 170, a fémeké 3010 darab. Az időközben elhasználódott hangszert 1971-ben korszerűsítették, ekkor az orgona szembenülést biztosító új játékasztalt kapott, de a 2000-es évekre már így sem volt megfelelő. A – többek között – Lehotka Gábor által szorgalmazott újabb felújítás már nem lett volna járható út, ezért – a régit a helyén hagyva – új hangszert építettek, amit 2008. június 4-én adtak át. Így a templomnak két orgonája van, amelyek a templom keleti (szentély felőli) és nyugati felén helyezkednek el. A kiváló akusztikájú templomban gyakran adnak orgonahangversenyeket, például az 1965 óta megrendezett nyári Collegium Musicum sorozat keretében, vagy 2001 óta a Operafesztivál alkalmából.

A templom emléktáblái[szerkesztés]

A templomban több emléktábla is helyet kapott, többek között Palóczy Lászlóé és Dévai Bíró Mátyásé is.

Palóczy-emléktábla[szerkesztés]

Palóczy László emléktáblája a déli oldalhajóban, a falban található. A márványból készült táblát képviselőtársai helyezték el a templom falában 1864-ben. A tábla felül kimagasodó részén megjelenik a magyar kiscímer, amelyből ívesen lefelé balra tölgyfa jobbra babérfüzér van. Az emléktábla jobb és bal oldalán egyaránt a füzérekből kiindulva oszlopon felkúszó borostyánlevelek vannak majd a borostyánfüzér a tábla alján is folytatódik, ahol a Palóczy címerbe torkollik. A díszes táblán a következő olvasható:

PALÓCZY LÁSZLÓ
AZ 1848. ÉS 1861 KI ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐHÁZA KORLENÖKÉNEK
EMLÉKÜL
Ki a képviselőház 1861 évi april hó 19 kelt határozata szerint:
„A HAZA HÁLÁJÁT KIÉRDEMELTE”
KÉPVISELŐTÁRSAI.

Dévai Bíró Mátyás emléktáblája[szerkesztés]

Dévai Bíró Mátyás, az első magyar reformátor és egyben a templom első református lelkipásztorának emlékét a szószék feljáró pillérének keleti oldalán carrarai fehér márványból készült emléktábla őrzi. A táblán az alábbiak olvashatók:

DÉVAI BÍRÓ MÁTYÁS
ferences rendi szerzetes,
pozsonyi, bécsi, majd budai raboskodás,
többszöri külföldi útja után,
előbb a lutheri, majd a kálvini reformáció apostolaként
e szószékről hirdette Isten tiszta igéjét az Úr 1543. esztendejében.
Emléke legyen áldott!
1982. A templom felújításának évében.

Az ellenreformáció emléke[szerkesztés]

A templom déli hajójában áll az a carrarai fehér márványból készült emléktábla, mely az ellenreformáció három miskolci református üldözöttjének állít emléket:

HARSÁNYI MÓRICZ ISTVÁN és KÖPECZI HALLER BALÁZS
gályarabságot,
KAPOSSY ISTVÁN
pozsonyi raboskodást szenvedett miskolci lelkipásztorok emlékének.
1982.
Hűségük világító szövétnek!

Emléktábla a tornyon[szerkesztés]

A harangtorony emléktáblája

A harangtorony keleti falának bal oldali pillérén található emléktábla a torony harangjátékos órájának adományozásáról emlékszik meg. A következő áll a táblán:

AZ AVASI
HARANGJÁTÉKOS TORONYÓRÁT
ISTEN DICSŐSÉGÉRE
ÉS
SZÜLEIK
GYŐRY NAGY SAMU
ÉS FELESÉGE
MIHÁLYFALUSI FORGON IRMA
50. HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓJA
EMLÉKÉRE
ÁLLÍTOTTÁK
HÁLÁS FIAI
LAJOS ÉS ISTVÁN
1941. MÁJUS HÓ 19-ÉN.

Harangtorony[szerkesztés]

A fagalériás harangtornyot az 1554-ben megsemmisült Szent Mihály temetőkápolna helyén, 1557-ben emelték. A bejárat feletti középkori emléktáblán az építés évszáma is meg van örökítve. A táblán a következő olvasható:

„IMPERANTE
DOMINO MAG. S
BAL. et. JUDICE
PAVLO GOMBOS
AEDILE
MATTHIEO
ZYGIARTO
ANNO D-ni
1557.”

(A torony épült nagyságos Balassa Zsigmond várúrsága, Gombos Pál bírósága és Szijgyártó Mátyás gondnoksága idején, az Úr 1557. évében.)
(Az 1926. évi renováláskor tárták fel.)

A torony zömök megjelenésű, négyzetes alaprajzú, alagsora és földszintje dongaboltozatos. Az egyemeletes kőből készült épületen magas tetőszerkezet van bárdolt tölgyfából készült, hatszögű gúlasisakkal. Ezalatt a torony kis méretű árkádos, ezután a sátortető ismét folytatódik. A harangtorony déli oldalán fa toldaléképítmény áll, amelyen a bejárat nyílik. A keleti oldalán kettő, az északi és nyugati oldalán három támpillérrel látták el az épületet. A harangtorony a 17. és a 18. században tűzőrségi célokat is szolgált.

Harangjáték[szerkesztés]

1680-ban került toronyóra a sisak három oldalára (mellette az évszám is látható). Az 1900-as években már volt harangjáték, de gyakran meghibásodott. A jelenlegi toronyóra és a harangjátékot játszó szerkezete Dr. Győry Nagy Lajos miskolci ügyvéd és testvére István kezdeményezésére és támogatásából Csury Ferenc szegedi mester munkája.[1] Harangjátéka 1941 május 1. óta (1965-ben felújították) negyedóránként hallható, de a teljes dallamot csak egészkor játsszák le. A megszólaló melódia neve "Wittingtoni dallam"[2] ami népszerű a mechanikus zenélő órák között. A rezgő rudak keltette harangjátékot hangszórókkal erősítik fel,[3] bár a város zaja miatt viszonylag kis területen hallható. Jellegzetes miskolci hangnak számít, a Miskolci Nemzeti Színházban is ezzel a hanggal jelzik a felvonások kezdetét. Érdekesség még, hogy a torony az építése óta nem égett le, ezért a meglévő faszerkezet kis kivétellel az eredeti.

A temető[szerkesztés]

A templomot teljesen körülvevő, műemléki védettséget élvező, több mint 10 900 m² területen fekvő temető Miskolc 34 sírkertje közül a legrégebbi. A legrégebbi sírkövek a 17. és 18. századból valók. A többi sírkő az 1800-as évekből és a 20. századból való. A temetőben nyugszik többek között Szemere Bertalan, Palóczy László, Horváth Lajos, a Latabár-család, valamint Tompa Mihály szülei, Adolf Joost (a miskolci cukrászipar megteremtője), Szatmáry József püspök, Bay István családjával és Schabinszky László, Munkácsy Mihály barátja és fényképésze. A temetőt több gyalogút osztja kisebb-nagyobb részekre.

Források[szerkesztés]

  • Novotny Gyula. Az avasi templom, II.kiadás, Miskolc: Avasi Református Egyház, 18-26, 29-33, 66-82. o. (1984). ISBN 9630005239 
  • Arnót Ádám: Avasi református templom. In Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1: Miskolc és környéke. Szabadfalvi József, Cseri Miklós (szerk.). Miskolc: Alföldi Nyomda. 1992. 5–6. o. ISBN 9637221425  

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Avasi templom témájú médiaállományokat.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Avasi templom témájú médiaállományokat.