Sajószentpéter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sajószentpéter
Református Nagytemplom[1]
Református Nagytemplom[1]
Sajószentpéter címere
Sajószentpéter címere
Sajószentpéter zászlaja
Sajószentpéter zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállás város
Polgármester Dr. Faragó Péter (MSZP)[2]
Irányítószám 3770
Körzethívószám 48
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 11 679 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség329,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sajószentpéter (Magyarország)
Sajószentpéter
Sajószentpéter
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 02″, k. h. 20° 43′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 02″, k. h. 20° 43′ 07″
Sajószentpéter (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Sajószentpéter
Sajószentpéter
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Sajószentpéter weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajószentpéter témájú médiaállományokat.

Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

Egyéb belterületi településrésze Dusnokpuszta.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 13 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától; a 26-os főút, illetve a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal mellett.

Története[szerkesztés]

Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcokban elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. 1886-tól 1950-ig járási székhely is volt, ezt követően azonban központi szerepköre visszafejlődött, mivel azt nagyrészt a szomszédos Kazincbarcika vette át. 1989-ben nyilvánították várossá.

A 17.18. században több nemes család is birtokolta, többek közt a Rákócziak, Losonczyak. A 19. századtól az ipar vál a gazdaság meghatározó ágazatává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült. A 20. század végén a bányákat és az üveggyárat (1999-ben) is bezárták, a munkanélküliség komoly problémává vált.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

A római katolikus templom

A város ősi településmagja a mai Kálvin tér. Fontosabb épületei:

  • A tér legszebb és legjelentősebb épülete a 14. században épült, eredetileg gótikus stílusú, jelenleg reneszánsz és barokk stílusjegyeket is hordozó református templom (Kálvin tér 13.).
  • A tér nyugati csücskében (Kálvin tér 43.) áll Lévay József (1825–1918) költő, műfordító, borsodi alispán szülőháza. Az egykori lakóház ma emlékhely. 1927 szeptember 12-én leplezték le a házon ma is látható emléktáblát. Ennek felirata: „Ebben a házban született 1825. november 18-án Lévay József halhatatlan emlékezetű nagy költőnk, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Borsod Vármegye aranytollú főjegyzője és alispánja. Emlékének hálás kegyelettel Sajószentpéter.” Az emlékház hétfőtől péntekig 7–15 óra között tekinthető meg, illetve hétvégén előzetes egyeztetéssel. A látogatás ingyenes.
  • Közvetlenül a költő szülőháza mellett áll az egykori kovácsműhely. Ez az utca felé nyitott előterével, két kőoszlopra támaszkodó csehsüvegboltozatával a 18. századi népi építészet szép emléke. A házban ma a helyi Paál László Képzőművész Kör működik.
  • A Gedeon család kúriáját (Kálvin tér 2.) feltehetően az 1749-ben nemességet kapott Gedeon Kelemen építtette 1770 körül, késő barokk stílusban. Ma (2011-ben) a Pattantyús Ábrahám Géza Szakképző Iskolának ad otthont.
  • Polgármesteri hivatal (Kálvin tér 4.).

Egyéb látnivalók:

  • Tájház
  • Római katolikus templom (Kossuth u. 22.)
  • Görögkatolikus templom (Vörösmarty u. 12.)
  • Szabadtéri bányászmúzeum

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Dr. Csiba László díszpolgár, egykori körzeti orvos
  • Prof. Dr. Csiba László díszpolgár, az MTA tagja, neurológus professzor, tanszékvezető, Debreceni Egyetem
  • Dr. Csiba Gábor főorvos, a B.A.Z. Megyei Kórház főigazgatója, Semmelweis-díjas orvos
  • Prof. Dr. Balogh Ferenc urológus professzor, tanszékvezető (1974-1986), Semmelweis Egyetem
  • Demeter István római katolikus plébános, pro urbe díjas, festőművész
  • Tóth Lóránt Zilahy György-díjas fafaragó, Népi Iparművész, Népművészet Ifjú Mestere
  • Barczi Pál Munkácsy-díjas grafikus- és festőművész
  • Bánfalvi Ákos zenei szakíró és rádiós műsorvezető
  • Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikus és festő
  • Gaskó István közgazdász
  • Grespik László jogász és politikus
  • Kopcsik Lajos cukrász Oscar-díjas és Venesz-díjas, Guinness-rekorder
  • Koszta János labdarúgó
  • Lévay József politikus, költő, az MTA tagja
  • Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas színművész
  • Szegedi Csaba operaénekes
  • Tolnay Lajos üzletember, a MAL Zrt. elnöke
  • Varga István üzletember, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Bajnai-kormányban.
  • Szász Kitti freestyle football világbajnok
  • Itt született és halt meg Fülep Gábor, Tiszáninneni református püspök

Testvérvárosok[szerkesztés]

Sajószentpéter légi felvételen

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]