Borsodivánka
Borsodivánka | |||
![]() | |||
A község Keresztelő Szent János nevére szentelt római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Mezőkövesdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bogdán József (független)[1] | ||
Irányítószám | 3462 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 704 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 45,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 41′ 55″, k. h. 20° 39′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 55″, k. h. 20° 39′ 33″ | |||
Borsodivánka weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodivánka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Borsodivánka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A vármegye déli széle közelében helyezkedik el, Mezőkövesdtől és Tiszafüredtől egyaránt 15-15, a megyeszékhely Miskolctól mintegy 60 kilométerre délre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Szentistván, kelet felől Négyes, dél felől Poroszló, északnyugat felől pedig Egerlövő. A környező települések közül Egerlövő és Négyes 4-4, Poroszló 7 kilométerre fekszik, Szentistvánnal viszont nincs közvetlen közúti kapcsolata.
Megközelítése[szerkesztés]
Nyugat-keleti irányban a 3302-es út halad rajta végig, amelybe a központban torkollik bele a Poroszlótól idáig vezető 3301-es út.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal Poroszló vasútállomása kínálja, a központtól néhány kilométerre délre.
Története[szerkesztés]
A terület már a honfoglalás idején is lakott volt, a község határában földvár nyomaira bukkantak. A község régi neve Iván volt. Első írásos említése a Váradi regestrumban történik, Louan néven. Birtokosa a Sártivánvecse nemzetség volt, majd a 13. század végétől a Rátold nemzetségé lett. A település a török időkben sem halt ki; a fosztogató csapatok elől a közeli Tisza szigeteire menekült a lakosság.
A falu lakossága nagyrészt mezőgazdaságból él. Teljes foglalkoztatottság van, a tucatnyi közmunkást is beleértve.
Jó hetven fő tanulóval, kis létszámú osztályokban 1970 óta általános iskola működik itt.
A településen orvosi-, fogorvosi rendelő, posta, ABC-áruház működik.
Nevének eredete[szerkesztés]
A település régi neve Iván volt. A Sártivánvecse nemzetség birtoka volt. A név ennek a nemzetségnek a nevéből származik.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994: Csató Flórián (független)[3]
- 1994-1998: Csató Flórián (független)[4]
- 1998-2002: Csató Flórián (független)[5]
- 2002-2006: Körösi László (független)[6]
- 2006-2010: Bogdán József (független)[7]
- 2010-2014: Bogdán József (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014-2019: Bogdán József (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Bogdán József (független)[1]
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
![]() |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,8%, református 9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 22% (27,1% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Kastélypark
- Római katolikus temploma, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelve
- Hősi emlékmű
- Nagyhalom elpusztult földvár, rézkori ásatással
Itt született[szerkesztés]
- 1846. szeptember 13-án zsombolyai és janovai gróf Csekonics Endre, a magyarországi Vöröskereszt Egyesület elnöke, politikus
Források[szerkesztés]
- A hely című riportműsor, Farkas Erika, Kossuth Rádió, 2019. január 9.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. június 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ a b Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Borsodivánka Helységnévtár