Karos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karos
Református templom, Karos légifotó.jpg
Karos címere
Karos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásCigándi
Jogállás község
Polgármester Dakos János (független)[1]
Irányítószám 3962
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség487 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség31,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karos (Magyarország)
Karos
Karos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 47″, k. h. 21° 44′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 47″, k. h. 21° 44′ 14″
Karos (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Karos
Karos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Karos témájú médiaállományokat.

Karos község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járásában, Miskolctól kb. 90 kilométerre északkeletre.

Fekvése[szerkesztés]

A Bodrogközben fekszik, nem messze a szlovák határtól. A környező települések közül Karcsa 5, Alsóberecki 7, Bodroghalom, Pácin és Vajdácska pedig egyaránt mintegy 8-8 kilométerre található; a két legközelebbi város a 15 kilométerre fekvő Sátoraljaújhely és a 16 kilométerre fekvő Sárospatak.

Története[szerkesztés]

Karos az ország egyik leggazdagabb honfoglalás kori régészeti lelőhelye. A 10. században valamelyik honfoglaló fejedelmünk szálláshelye lehetett a környék.

Karost 1392-ben említik először. 1880-ban tűzvész pusztította el.

Az első bécsi döntés által visszacsatolt felvidéki területekre bevonuló miskolci 7. dandár egyik alakulata a község határsorompójánál lépte át 1938. november 6-án a trianoni határokat. A helybéli és a bodrogszerdahelyi lakosok ünneplő tömege jelenlétében délelőtt 10 órakor nyitották fel a feldíszített sorompót és vette kezdetét a honvédség biztosító előőrseinek bevonulása.[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Zalai Gyula (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Kulcsár Nándor Zoltán (független)[5]
  • 2014–2016:
  • 2016–2019: Dakos János (független)[1]
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[6]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Millenniumi emlékmű a háború elesettjeinek emlékére
  • Református templom
  • Katolikus templom

Honfoglaláskori Régészeti Park[szerkesztés]

A település határában található történelmi emlékhely a Honfoglaláskori Régészeti Parkhoz tartozik. (A park másik része a honfoglalás kori skanzen a közeli Kisrozvágyon.)

A község határában, Eperjesszög II. temetőhalma alatt tárták fel az egyik leggazdagabb sírmellékletű honfoglalás kori temetőt: a díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, a sok pénzérme (arab dirhemek és nyugat-európai veretek)[7] azt mutatja, hogy a honfoglaló magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. A temetőhalmon a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a honfoglalók temetőjének rekonstrukciója. A sírjelek mellett a halmon kopjafa áll a hét vezér jelképeivel.

A lelőhely feltárásának története[szerkesztés]

1899-ben az egyik környékbeli tanyán – a Sennyey család birtokán – gazdag lovas sírokat fedeztek fel a földművesek répavermelés közben. A leleteket Berecz Károly alsóberecki tanító gyűjtötte össze és adta át Dókus Gyulának, Zemplén vármegye alispánjának és lelkes amatőr régésznek, aki azt tervezte, hogy a következő tavasszal ásatásokat fog végezni a területen. Hivatali elfoglaltsága miatt erre nem került sor, és csak az 1930-as években kerültek elő újabb leletek. A kapzsiságból feldúlt 40-50 sírból származó, arany- és ezüstékszerek egy becsületes sátoraljaújhelyi ékszerész közreműködésével a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.[8][9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Karos település időközi választási eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 9. (Hozzáférés: 2016. május 11.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Márai Sándor tudósítása a Pesti Hírlap 1938. november 8-i lapszámában.
  4. Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  5. Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)[halott link]
  6. A nemzetiségi népesség száma településenként
  7. Voltak-e nagycsaládi temetői a honfoglaló magyaroknak?
  8. Vezérek jönnek, kíséretükkel
  9. Révész László: Újabb adatok a Karos-Eperjesszög I. honfoglalás kori temető értékeléséhez A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)
Commons:Category:Karos
A Wikimédia Commons tartalmaz Karos témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Karos Honfoglalás Kori Látogató Központ