Karos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Karos
Református templom, Karos légifotó.jpg
Karos címere
Karos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásCigándi
Jogállás község
Polgármester Dakos János (független)[1]
Irányítószám 3962
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 487 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karos (Magyarország)
Karos
Karos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 47″, k. h. 21° 44′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 47″, k. h. 21° 44′ 14″
Karos (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Karos
Karos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karos témájú médiaállományokat.

Karos község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járásában, Miskolctól kb. 90 kilométerre északkeletre.

Története[szerkesztés]

Karos az ország egyik leggazdagabb honfoglaláskori régészeti lelőhelye. A 10. században valamelyik honfoglaló fejedelmünk szálláshelye lehetett a környék.

Karost 1392-ben említik először. 1880-ban tűzvész pusztította el.

Az első bécsi döntés által visszacsatolt felvidéki területekre bevonuló miskolci 7. dandár egyik alakulata a község határsorompójánál lépte át 1938. november 6-án a trianoni határokat. A helybéli és a bodrogszerdahelyi lakosok ünneplő tömege jelenlétében délelőtt 10 órakor nyitották fel a feldíszített sorompót és vette kezdetét a honvédség biztosító előőrseinek bevonulása.[3]

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • Millenniumi emlékmű a háború elesettjeinek emlékére
  • Református templom
  • Katolikus templom

Honfoglaláskori Régészeti Park[szerkesztés]

A település határában található történelmi emlékhely a Honfoglaláskori Régészeti Parkhoz tartozik. (A park másik része a honfoglaláskori skanzen a közeli Kisrozvágyon.)

A község határában, Eperjesszög II. temetőhalma alatt tárták fel az egyik leggazdagabb sírmellékletű honfoglaláskori temetőt: a díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, a sok pénzérme (arab dirhemek és nyugat-európai veretek)[5] azt mutatja, hogy a honfoglaló magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. A temetőhalmon a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a honfoglalók temetőjének rekonstrukciója. A sírjelek mellett a halmon kopjafa áll a hét vezér jelképeivel.

A lelőhely feltárásának története[szerkesztés]

1899-ben az egyik környékbeli tanyán - a Sennyey család birtokán - gazdag lovas sírokat fedeztek fel a földművesek répavermelés közben. A leleteket Berecz Károly alsóberecki tanító gyűjtötte össze és adta át Dókus Gyulának, Zemplén vármegye alispánjának és lelkes amatőr régésznek, aki azt tervezte, hogy a következő tavasszal ásatásokat fog végezni a területen. Hivatali elfoglaltsága miatt erre nem került sor és csak az 1930-as években kerültek elő újabb leletek. A kapzsiságból feldúlt 40-50 sírból származó, arany- és ezüstékszerek egy becsületes sátoraljaújhelyi ékszerész közreműködésével a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.[6][7]

Környező települések[szerkesztés]

Alsóberecki (7 km), Bodroghalom (8 km), Karcsa (5 km), Pácin (8 km), Vajdácska (8 km), a legközelebbi városok: Sátoraljaújhely (15 km), Sárospatak (16 km).

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karos témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Karos Honfoglalás Kori Látogató Központ