Tiszadorogma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszadorogma
Tiszadorogma címere
Tiszadorogma címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Mezőcsáti
Jogállás község
Polgármester Tóth Zoltán[1]
Irányítószám 3466
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 354 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 7,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 46,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszadorogma (Magyarország)
Tiszadorogma
Tiszadorogma
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 01″, k. h. 20° 51′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 01″, k. h. 20° 51′ 51″
Tiszadorogma (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszadorogma
Tiszadorogma
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tiszadorogma weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszadorogma témájú médiaállományokat.

Tiszadorogma község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti járásban; a megye legdélebbi fekvésű települése.

Fekvése[szerkesztés]

A 3-as főútról érhető el Mezőkövesden át, vagy a főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül.

Története[szerkesztés]

Tiszadorogma (Dorogma) Árpád-kori település. Nevét már 1200 körül említette oklevél Drugma néven.

Későbbi névváltozatai: 1320-ban Dorogma, 1328-ban Durugman, Durugma, Doregma, Doregna, Dorogina.

Révje már Anonymus honfoglalás történetében is szóba került, mint amelyen magyarok keltek át a Tisza túloldalára, ami bizonyossá teszi, hogy 1200 körül már fontos révhely volt, ugyanekkor Pély határjárásakor az idevezető utat is leírták.

Dorogma az Örsúr nemzetségbeliek birtokai közé tartozott. A nemzetség tagjai közül egy oklevél szerint 1320-ban Dorogmai Lőrinc, mint királyi ember volt jelen Montaj és Bábolna iktatásánál.

1328-ban Szent Mihályról elnevezett egyháza és papja is meg volt nevezve. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 7 garas pápai tizedet fizetett.

1347-1348 között az Örsúr nemzetségbeli családok osztoztak meg rajta.

A 20. század elején Borsod vármegye Mezőcsáti járásához tartozott.

1910-ben 1255 magyar lakosa volt. Ebből 150 római katolikus, 1040 református, 63 izraelita volt.


Egykor nevezetes település, révhely volt a mára már a település határába olvadt Pély is:

Pély[szerkesztés]

Nevét először Anonymus említette Gestájában, majd 1194-ben mint borsodi földvárföldet említették, melyet III. Béla király a Miskóc nemzetségbeli Domokos bánnak adta.

1396-ban és 1425-ben ugyancsak határjárásokkor merült fel neve, majd 1477-ben a község káptalani beiktatásánál, 1495-ben pedig Ároktő, Margita és Polgár beiktatási eljárásánál volt jelen Peel-i Nyarady János, majd 1504-ben ugyancsak Bábolna és Montaj beiktatási eljárásakor merült fel neve.

A 16. században Kunovity Miklós és Szent-Iványi Miklós birtoka volt. Neve szerepelt az 1549 évi és az 1576 évi dézsmajegyzékekben is. 1594-ben neve nem szerepelt a tizedjegyzékben, csak a juhjegyzékben, ahol 4 juhos gazda 195 birkával volt összeírva.

Pély a mai Dorogma határában feküdt, ma Pély puszta. [Nem azonos a Heves megyei Pély településsel!]

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a német nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mezőcsáti Tájvédelmi Körzet része
  • Gyékényfonók munkái

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]