Tiszadorogma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tiszadorogma
Tiszadorogma látképe.jpg
Tiszadorogma címere
Tiszadorogma címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
Jogállás község
Polgármester Tóth Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 3466
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség354 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség7,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszadorogma (Magyarország)
Tiszadorogma
Tiszadorogma
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 01″, k. h. 20° 51′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 01″, k. h. 20° 51′ 51″
Tiszadorogma (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tiszadorogma
Tiszadorogma
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tiszadorogma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszadorogma témájú médiaállományokat.

Tiszadorogma község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti járásban; a megye legdélebbi fekvésű települése.

Fekvése[szerkesztés]

A 3-as főútról érhető el Mezőkövesden át a 3302-es, vagy a főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül a 3307-es, majd Ároktőtől szintén a 3302-es úton. (Állami közútnak számít még a község területén a faluközpont főutcájának egy rövid szakasza is, ami a 33 104-es útszámozást viseli.)

A település teljes belterülete a Tisza jobb partján helyezkedik el, de az elmúlt évszázadok folyószabályozási munkálatai folytán a községhatár néhány kisebb része – köztük a Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület – a folyómeder bal partjára került. Községhatárának egyik pontjára esik – a bal parti részen, a folyótól kevesebb, mint 1 kilométerre – Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék hármashatára.

Tömegközlekedéssel Mezőkövesd és Mezőcsát felől a Volánbusz 4010-es járatával közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Tiszadorogma (Dorogma) Árpád-kori település. Nevét már 1200 körül említette oklevél Drugma néven.

Későbbi névváltozatai: 1320-ban Dorogma, 1328-ban Durugman, Durugma, Doregma, Doregna, Dorogina.

Révje már Anonymus honfoglalás történetében is szóba került, mint amelyen magyarok keltek át a Tisza túloldalára, ami bizonyossá teszi, hogy 1200 körül már fontos révhely volt, ugyanekkor Pély határjárásakor az idevezető utat is leírták.

Dorogma az Örsúr nemzetségbeliek birtokai közé tartozott. A nemzetség tagjai közül egy oklevél szerint 1320-ban Dorogmai Lőrinc, mint királyi ember volt jelen Montaj és Bábolna iktatásánál.

1328-ban Szent Mihályról elnevezett egyháza és papja is meg volt nevezve. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 7 garas pápai tizedet fizetett.

1347-1348 között az Örsúr nemzetségbeli családok osztoztak meg rajta.

A 20. század elején Borsod vármegye Mezőcsáti járásához tartozott.

1910-ben 1255 magyar lakosa volt. Ebből 150 római katolikus, 1040 református, 63 izraelita volt.


Egykor nevezetes település, révhely volt a mára már a település határába olvadt Pély is:

Pély[szerkesztés]

Nevét először Anonymus említette Gestájában, majd 1194-ben mint borsodi földvárföldet említették, melyet III. Béla király a Miskóc nemzetségbeli Domokos bánnak adta.

1396-ban és 1425-ben ugyancsak határjárásokkor merült fel neve, majd 1477-ben a község káptalani beiktatásánál, 1495-ben pedig Ároktő, Margita és Polgár beiktatási eljárásánál volt jelen Peel-i Nyarady János, majd 1504-ben ugyancsak Bábolna és Montaj beiktatási eljárásakor merült fel neve.

A 16. században Kunovity Miklós és Szent-Iványi Miklós birtoka volt. Neve szerepelt az 1549 évi és az 1576 évi dézsmajegyzékekben is. 1594-ben neve nem szerepelt a tizedjegyzékben, csak a juhjegyzékben, ahol 4 juhos gazda 195 birkával volt összeírva.

Pély a mai Dorogma határában feküdt, ma Pély puszta. [Nem azonos a Heves megyei Pély településsel!]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Sánta Béla (független)[3]
  • 1994–1998: Sánta Béla (független)[4]
  • 1998–2002: Széki Gézáné (független)[5]
  • 2002–2006: Széki Gézáné (független)[6]
  • 2006–2010: Széki Gézáné (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Tóth Zoltán (független)[9]
  • 2019-től: Tóth Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a német nemzetiségűnek vallja magát.[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mezőcsáti Tájvédelmi Körzet része
  • Gyékényfonók munkái

Nevezetes emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1877-ben Zsóry Lajos főszolgabíró, országgyűlési képviselő

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Tiszadorogma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]